A címadás nem csak a szépirodalomban de a cikkeknél sőt még a gazdasági elemzések esetében is kiemelt jelentőséggel bír. Érdemes olyan, figyelemfelhívó, címet adni ami egyúttal jól összefoglalja az elemzés lényeget, ad egy érzést az olvasónak, hogy mire számíthat. A címadás sugalmazása azért is felelősségteljes dolog, mert sokan csak a címet olvassák el, és az alapján alakul ki bennük egy benyomás.
Nem akarunk igazságtalanok lenni, a gazdaságpolitikai előrejelzés nehéz műfaj, de ha az elmúlt 10 év GKI előrejelzéseit megvizsgáljuk, akkor már a címadásban megjelenő sugalmazások is tanulságosak. Miközben elvitathatatlanul javultak a magyar gazdasági mutatók, ez tény valahogy az adatok tálalása során sosem köszönt vissza a GKI előrejelzéseiben. Sajnálatos módon a GKI honlapján egy kivétellel csak a 2010 utáni előrejelzések érhetők el, de az az egy 2009-es elemzés is megéri hogy mai szemmel újra átolvassuk. Inkább egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet, mint egy konkrét intézetet kritizálni, de a friss növekedési adat tükrében – amellyel hazánk az EU éllovasa – tanulságos a GKI apokaliptikus előrejelzéseit olvasgatni:
- kategória: “Valami jó, DE valami más nagyon rossz”
- 2019. április : Jó évkezdet – bizonytalan folytatás
- 2018. november: Gyors a növekedés, de az infláció is
- 2018. augusztus: A vártnál gyorsabb, de lassuló növekedés
- 2017. április: Eddig a vártnál gyorsabb ipari és lassabb kiskereskedelmi bővülés
- 2016. augusztus: Gyorsuló, de szerény növekedés
- 2016. október: Szerény növekedés, remek egyensúly, kezdődő áremelkedés
- 2015. június: Gyors ipari bővülés – visszaeső beruházás
- 2015. május: Stagnáló beruházás és gyorsuló fogyasztásnövekedés várható
- 2013. május: A költségvetési siker ára
- 2012. július: Húzd meg, ereszd meg
- 2012.április: Valami van, de nem az igazi
- 2011. július: A statisztika javulni fog
- 2011. május: Szinte csak az export nő
- kategória: “Valami jó, de ez volt a csúcs, innen már csak rosszabb jöhet”
- 2019. május : Az első negyedévben csúcsára ért a magyar növekedés
- 2019. január: Az évtized legjobb éve lehetett a tavalyi
- 2018. október: Idén még nagyon gyors, jövőre már érezhetően lassuló növekedés várható
- 2018. július: Csúcsára érhetett a magyar növekedés
- 2018. április: Egyelőre viszonylag gyors a növekedés
- 2014. május: Mutatós évkezdet – bizonytalan folytatás
- 2013. április: Az I. félévi kiigazítás után a II. félévben lazítás jön
- 2012. február: Újabb hátraarc?
- 2011. augusztus: Lassú javulás
- kategória: “Ami jó az komolytalan, fenntarthatatlan, ideiglenes stb.”
- 2019. február: Kormányzati program-cunami
- 2018. november: Most kellene megalapozni a tartós növekedést
- 2018. január: Az utolsó negyedévben kissé gyorsulhatott a növekedés
- 2017. október: Rövidtávon kedvezőek a folyamatok
- 2017. május: A vártnál gyorsabb növekedés
- 2014. szeptember: Kiugró második negyedév
- 2014. július: Átmeneti javulás
- 2014. február: Növekedési fordulat?
- 2014. január: Látszat és valóság
- 2013. november: A javulás átmeneti
- 2013. október: Kamat-hullámvasút közeleg
- 2013. július: Növekedésre várva
- kategória: “Valami jó, de az nem a kormány gazdaságpolitikájának az eredménye”
- 2018. május: Idén is gyorsan nő a lakosság fogyasztása
- 2018. február: Gyorsan nőttek tavaly a beruházások
- 2017. augusztus: Folytatódott a beruházások újraéledése
- 2017. július: Megugrott az EU támogatások hazai megelőlegezése
- és egyben legnépesebb kategória: “Szimplán minden rossz”
- 2017. február: Tavaly több mint 60%-al estek a költségvetési szektor beruházásai
- 2016. november: Folytatódik a régiós leszakadás
- 2016. április: Lassul a gazdaság
- 2016. február: Világszerte romló növekedési kilátások
- 2016. január: Idén folytatódik a fékeződés
- 2015. november: Beruházás nélkül nem megy
- 2015. október: Folytatódik a lassulás
- 2015. szeptember: A lassulás elkezdődött
- 2015. július: Lassuló pályán
- 2015. április: Lassuló növekedés – lesz-e felminősítés?
- 2014. november: Fokozatos fékeződés
- 2014. október: A romlás virágai
- 2014. augusztus: Lassulás várható
- 2013. augusztus: A forró nyár után is befagyott állapotban a magyar gazdaság
- 2013. február: A leszakadás folytatódik
- 2013. január: Recesszió után stagnálás
- 2012. november: Csökken a fogyasztás és a beruházás
- 2012. október: A kiigazítás alatt a recesszió zavartalanul folytatódik
- 2012. augusztus: Tartjuk a rossz irányt
- 2012. május: A romlás virágai
- 2011. december: Valódi fordulat kell
- 2011. november: Recessziós jelek
- 2011. október: Jövőre 3%-kal csökken a fogyasztás
- 2011. szeptember: 2 százalék alatti növekedés, stagnáló fogyasztás
- 2011. február: Bizonytalan pálya
- kategória: “Semleges, leíró jellegű”
- 2017. január: Idén 3 százalék körül lehet a gazdasági növekedés
- 2015. február: Javulnak a cserearányok
- 2012. január: A fordulat elkezdődött
- 2011. április: Három gazdaságpolitikai kihívás
A felsorolt tanulmányok kivétel nélkül az összes elérhető havi előrejelzést tartalmazzák az archívumból, nem tendenciózusan lettek kiválogatva. Az anyagokban amúgy megjelenő javuló adatok ellenére a címek elég borús képet festenek hazánk gazdasági teljesítményéről és a várható eseményekről. Jogos lehet a kérdés ezek után, hogy mennyire ad valós képet a magyar gazdaságról, ha a közel 70 anyagból legalább 60 valami negatív tendenciát sejtett a címében?
Jól látszik, hogy az Intézet nagyon kritikus és még a javuló trendek esetében is felhívja a figyelmet a vélt vagy valós veszélyekre. Lássuk milyen képet mutatott hazánk gazdasága az egyetlen elérhető 2010 előtti, a 2009-es előrejelzés alapján. Míg 2010 után azt láttuk, hogy minden pozitív hír után rögtön egy negatív adattal lombozták le az érdeklődő olvasókat, 2009-ben, mintha pont fordított logikával készültek volna az anyagok. Kiderült, hogy 2009-ben nem volt az a romló mutató, amiben ne lehetett valami pozitívat találni.
- “Az államadósság szintje a régióban nálunk a legmagasabb, de az elkövetkező két évben durván emelkedő nyugat-európai átlagnál alacsonyabb!”
- “A GDP-arányos külső finanszírozási igényünk a legnagyobb a visegrádi országok között; de lényegesen alacsonyabb a balti országokénál, Romániánál és Bulgáriánál.”
- “Az adósságemelkedés tartósnak tekinthető részével Magyarország egyáltalán nem lóg ki a többi EU-tagországot a válság időszakában jellemző folyamatból.”
Érdemes összehasonlítani a 2002-2010 közötti és a 2010-2018 közötti 8 év gazdasági mutatóit. 2010 előtt drasztikusan emelkedett az államadósság, amely magával hozta az adósságszolgálat költségeinek növekedését. A foglalkoztatottság stagnált, a munkanélküliség erősen növekedett, majd 2010 után ez a trend megfordult és a gazdaságilag aktívak számának növekedése mellett is rekord mértékben nőtt a foglalkoztatottsági ráta, miközben a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt.
A 2002-2010 és 2010-2018 közötti időszak gazdasági teljesítményének összehasonlítása
| Gazdasági mutató | 2002 | 2010 | változás | 2010 | 2018 | változás |
| Államadósság | 55.3 | 80.2 | +24.9 | 80.2 | 70.8 | -9,4 |
| Foglalkoztatottság | 49.9 | 48.7 | -1,2 | 48.7 | 60.1 | +11,4 |
| Munkanélküliség | 5.8 | 11.2 | +5,4 | 11.2 | 3.7 | -7,5 |
| Reálkereset index (1960=100%) | 153 | 174 | +21 | 174 | 244 | +70 |
| Adósságszolgálat (TDS) | 14.5% | 22.1% | +7,6 | 22.1% | 12.0%
(2017-es adat) |
-10,1 |
Forrás: MNB, KSH
8 év elég hosszú időszak ahhoz, hogy a gazdaságpolitika teljesítményét sem pozitív sem negatív esetben nem lehet a szerencsére és a külső tényezők kedvező vagy kedvezőtlen alakulására fogni. A két időszak drasztikus eltérését két okból sem érdemes a gazdasági válságra fogni. Egyrészt az első időszakban kirobban válságból (A Lehman Brothers 2008 őszén ment csődbe.) jócskán kijutott a 2010 utáni időszakra is, másrészt a magyar gazdaság már jóval azelőtt alul teljesített. Hivatalosan a 2010 előtti kormányzatok csak másfél kaptak a világválságból, míg egyes elemzők szerint a válság máig nem ért véget.
Végezetül elismerjük, hogy nehéz minden szempontból találó címet választani egy gazdasági elemzéshez. Ötletes megoldás tud lenni, ha egy ismert mű címét választjuk, arra azonban vigyázni kell, hogy ne használjuk ugyanazt a címet többször. Kivétel persze, ha a magyar gazdaság állapotát 2012. májusában és 2014. októberében is csak Baudelaire verseskötetének címével lehet precízen leírni. Ebben az esetben a szakmai megfontolások természetesen felülírják a stilisztikai szempontokat. A szakmai elvekhez azonban ajánlatos ragaszkodni! Ha ez nem megy, legalább a sokat idézett A romlás virágaiból az Áhítat című vers intelmét tanácsos lenne megfogadni: “Én drága Bánatom légy jó, nyugton maradj ma.”
Adatok, előrejelzések forrásai:
KSH, https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int040b.html
KSH, https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf016.html
KSH, https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf017.html
KSH, https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qli001.html
GKI, https://www.gki.hu/language/hu/a-gki-elorejelzeseinek-archivuma/)
GKI, https://www.gki.hu/wp-content/uploads/gki/prognozis_2009_marcius.pdf
