Az elmúlt hetekben beszámoltunk róla milyen módszerekkel küzd a világ egyik legsikeresebb gazdasága a koronavírus okozta egészségügyi- és gazdasági hatásokkal, amellett, hogy milyen tovább szigorodó intézkedésekkel érkező újabb, harmadik ezermilliárdos gazdasági csomagot vezetnek be folyamatosan. A helyzet viszont – ahogy a világon mindenütt – Szingapúrban is folyamatosan változik. Áprilisban bejelentették, hogy a kialakult helyzet súlyosságát és a jövőbeni kilátásokat figyelembe véve a szingapúri repülőtér 18 hónapra beszünteti a 2-es terminál működését – egyben előrehozza a csak 2024-ben esedékes felújítási munkálatokat –, mert a közlekedési miniszter szerint “nemhogy a teljes helyreállás nem valószínű idén, de még jövőre is csak részleges helyreállásra van esély” a légiforgalomban és a turizmusban.
A Szingapúr-Changi repülőtér (SIN) az állam tulajdonában áll 1981-es indulása óta. 2009-től az erre létrehozott Changi Airport Group (CAG) nevű állami cég működteti két másik szervezettel közösen. Tavaly 68.3 milliós utasforgalmával a világon a 16. legforgalmasabb reptér volt, azonban 2019-ben immáron megszakítás nélkül hetedik alkalommal nyerte el a Világ Legjobb Repülőtere címet. Az átlagos napokon akár 100 ezer feletti látogatóval rendelkező különleges komplexum több mint 4 éven át épült, és megközelítőleg 385 milliárd forintba került.
- ábra: A világ legnagyobb beltéri vízesése, a 40 méteres Jewel a szingapúri repülőtéren.
Nemzetgazdasági jelentőségű terület
A szingapúri repülőtér nem csak tisztán, mikroszinten profitorientált gazdasági egység, hanem stratégiai jelentőséggel is bír, mert az egész szingapúri gazdaság szerves részét képezi. Az egész légiközlekedési szektor az állam GDP-jének 6%-át adja és 55 ezer főt, vagyis a teljes lakosság majdnem 1%-át foglalkoztatja. A csoport éves nettó profitja a 2019-es üzleti évben 849 millió szingapúri dollárra nőtt az azt megelőző évi 661 millió szingapúri dollárról. A tavalyi érték mai árfolyamon számítva körülbelül 194 milliárd forintnak felel meg. Idén viszont könnyen elképzelhető, hogy ezek a számok negatív előjellel kezdődnek, ugyanis csak februárban 33%-kal csökkent az utasforgalom az előző év azonos időszakához képest. Márciusban pedig ez a szám már 71% volt. Igaz, ebben a hónap második felétől életbe léptetett beutazási korlátozások is erősen közrejátszottak. Az április számok viszont várhatóan ennél is drasztikusabbak lesznek. Az elmúlt két hétben a napi induló és érkező járatok száma 7 és 14 gép között mozgott jellemzően, ami alátámasztja, hogy az eredetileg tervezett járatszám akár 96-98%-kal is csökkenhet a hónap végére. Emellett a korábban minimális, napi többezres utasforgalmat adó, külföldön élő szingapúri állampolgárok is hazatértek április legelső hetével bezárólag.
Az eredeti, február 18-án bejelentett költségvetésben már azzal számoltak, hogy a koronavírus által – a turizmus mellett – legjobban sújtott légiközlekedési szektor 112 millió dolláros segélycsomagot kap az átmeneti nehézségek áthidalására és a munkahelyek védelmére. Az akkori tervek szerint a csomag a februártól számított következő 6 hónapra szólt volna (és ekkor minden bizonnyal nem sokan tudták elképzelni a mostani rendkívüli helyzetet). Ezeket a terveket azonban pár hét alatt felülírta a vírus.
Közel 4.3 ezer milliárd forintért mentik a nemzeti légitársaságot
Sok más légitársasághoz hasonlóan az 55%-ban állami tulajdonban lévő Singapore Airlines-t (SIA) is súlyosan érinti a koronavírus okozta válság. A DBS Bank legutóbbi, márciusi elemzése szerint a jelenlegi pénzügyi évben akár az 1,3 milliárd dolláros veszteséget is megközelítheti a vállalat adózás és kamatfizetés előtti eredménye, bevétele pedig legalább 25%-kal fog csökkeni. Azonban a SIA nemcsak az utasszámcsökkenés miatt néz súlyos veszteségek elébe, hanem az üzemanyag-árak fedezése miatt is. Az alábbi ábrán látható, hogy a piac miként árazza jelenleg a légitársaság kilátásait, mely az eredeti kapacitásának mindössze 3%-án működik immáron közel egy hónapja.
- ábra: 22 éves történelmi mélyponton a Singapore Airlines árfolyama.
Ábra forrása: https://sg.finance.yahoo.com/quote/c6l.si/
A többségi tulajdonos állami befektetőcég, a Temasek Holdings és további befektetők több, mint 13 milliárd szingapúri dollárnyi (19 milliárd amerikai dollárnyi) mentőcsomagot bocsátanak a történetének legmélyebb válságát élő légitársaság számára, nagyjából egyharmadban tőkeemelés, kétharmadban pedig átváltható kötvények formájában. Ez a jelenlegi krízis során világszinten – egyelőre – a legnagyobb egyéni mentőcsomag. A Reuters adatai alapján egyedül az Egyesült Államokban kapott nagyobb értékben (58 milliárd amerikai dollár) egy kalap alatt mentőcsomagot a Delta, Alaska, United, American légitársaságok és a Boeing repülőgépgyártó. Emellett legnagyobb szingapúri bank – amely 11%-os pakett tulajdonosa –, a DBS Bank 4 milliárd dolláros áthidaló hitelkeretet nyújt a vállalat számára a rövidtávú likviditási problémák elkerüléséhez. A problémák súlyosságát jól mutatja, hogy a légitársaság számos légiutaskísérője kórházi önkéntesként, illetve különböző, a koronavírus elleni harc okán újonnan létrejött szociális pozícióban helyezkedett el ideiglenes jelleggel.
A GDP további 4%-a is eltűnhet
Érdekesség, hogy Szingapúr rendkívül kis területe ellenére is a világ ötödik leglátogatottabb városa volt 2019-ben közel 15 millió turistával a Mastercard Global Destination Cities Index szerint. Csak Bangkok, Párizs, London és Dubai előzte meg, míg például New York csak utána következett. A 272 dolláros átlag napi költéssel pedig dobogós helyezettnek számít Dubai (553 dollár/nap) és Párizs (296 dollár/nap) mögött. A városállam nemzetközi turizmusa 2017-ben 4,1%-kal járult hozzá a GDP-hez, melyet az akkori tervek szerint 10 év alatt 4,4%-ra növeltek volna. Ez az érték idén egészen biztosan jelentős mértékben csökkenni fog, tekintettel arra, hogy március 24.-e óta az ország nem fogad turistákat –jelen állás szerint legalább május 4-ig, de az is elképzelhető, hogy akár a nyár első feléig.
Források
https://www.budgetdirect.com.sg/travel-insurance/research/singapore-tourism-statistics
https://newsroom.mastercard.com/wp-content/uploads/2019/09/GDCI-Global-Report-FINAL-1.pdf
