Facebook oldalunk elérte az 1.000 kedvelést, amelyet ezúton is nagyon köszönünk! Ennek apropóján egy rendhagyó cikket állítottunk össze. Az írás témájának az 1.000 forintos bankjegyünket – amelyen Mátyás király is szerepel – választottuk. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár érdekes információt, melyek – reméljük – elnyerik majd a tetszésüket.
1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a mai napig is használt forintot. Korábbi pénznemünket, a pengőt váltotta fel, amely a hiperinfláció miatt lényegében használhatatlanná vált. Kezdetben az 1.000 forintos címlet nem szerepelt a fizetőeszközök között, csupán 10 és 100 forintos címletek kerültek forgalomba. Évek múltán, 1983. március 25-én bocsátották ki először az 1.000 forintos címlet, forgalomba ugyanakkor csak 1983. június 27-én került. A címlet iránti igényt jól mutatja, hogy ugyanabban az évben egy újabb szériát nyomtattak. Nagyobb címlet a rendszerváltásig nem került kibocsátásra.
1. ábra: Forgalomban lévő bankjegyek mennyisége és megoszlása 2019. év végén. Forrás: MNB.
2. ábra: Forgalomban lévő bankjegyek értéke és megoszlása 2019. év végén. Forrás: MNB.
2019 év végi adatok alapján az 1.000 forintos címlet fejtából van a harmadik legtöbb forgalomban a 20.000-es és a 10.000-es címletet követően, összesen 68,9 millió darab. Ez az összes kibocsátott bankjegy 12,53%-át jelenti. Ugyanakkor érték alapján az 1.000 forintos címlet részesedése alig 1,1%-ot teszi ki.
Forgalomba helyezése óta az 1.000 forintos bankjegy esetében különböző apró változtatásokat nem nézve alapvetően két változatban találkozhattak az idősebb állampolgárok. Közel 40 évvel ezelőtt találkozhattunk zöld, 20 évvel ezelőtt pedig kék változat dominál.
3. ábra: Első változatú 1.000 forintos bankjegy elő- és hátoldala. Forrás: MNB.
A bankjegy uralkodó színe a zöld volt. Az első oldalán Bartók Béla zeneszerző portréja volt látható, a háttérben pedig a Kádár-címer található. A hátoldalon Medgyessy Ferenc Anya gyermekével című szobrának képe szerepelt. A rendszerváltást követően 1992-ben lecserélték az előlapon a kommunista időszak jelképét, és a Kádár-címer helyére Magyarország címere került.
Ezt a szériát 1997-ben cserélték le a kék színvilágú, Mátyás királyt ábrázoló sorozatra. A hátlapot is lecserélték, ahová a visegrádi várban található Hercules-kút képét helyezték. A két eltérő színű bankjeggyel 1998. szeptember 1. és 1999. augusztus 31. között egyidőben is lehetett fizetni. Új sorozatot 2002-ben készítettek, melyet 2006-ban egy fejlettebb biztonsági elemekkel ellátott sorozatra cseréltek ki. A legutóbbi sorozatcserével újabb biztonsági elemekkel egészült ki az 1.000 forintos bankjegy.
4. ábra: Ma is használt változatú 1.000 forintos bankjegy elő- és hátoldala. Forrás: MNB.
A jelenleg is használatan lévő változat 2018. március 1. óta van forgalomban. A bankjegy hátoldali képén továbbra is a visegrádi reneszánsz palota Hercules-kútja szerepel, mellette a Trapezuntius-corvina díszoldalának részlete látható egyéb biztonsági elemek mellett. A kódex történetének érdekessége, hogy a XVI. században Konstantinápolyba került, és csak 1869-ben adta vissza Abdul Aziz szultán Ferenc Józsefnek. A török szultán azután tett így, hogy a magyar uralkodó a Szuezi-csatorna átadását követően Konstantinápolyba utazott, és látogatása során a kódexek felkeltették a császár érdeklődését.
5. ábra: Ma is használt bankjegy biztonsági elemei szabad szemmel és UV-A fény alatt. Forrás: MNB.
A biztonsági elemek a hivatalos fizetőeszközökön a hamisítók elleni védekezést szolgálják. A technológia előrehaladásával egyre komolyabb védelemmel látták el a magyar fizetőeszközt is. A csőrében gyűrűt tartó holló képe egy címer keretben a Hunyadi család jelképét szimbolizálja. A bankjegy közepén az 1.000-es számjegy mellett egy virágos motívum is megjelenik a speciális fénynek köszönhetően.
6. ábra: 2012-es „MASAT-1” 1.000 forintos emlékérme. Forrás: MNB.
Az 1.000 forintos fizetőeszköz ugyanakkor nem csak bankjegy formában került forgalomba. 2012-ben az MNB 1.000 forintos címletű emlékérmét bocsátott ki „MASAT-1” felirattal, amely az első magyar műhold elnevezése. Az emlékérméből összesen 10.000 darabot készítettek, amelynek fele különleges proof technológiával készült. Az érme méltó emléket állít az első magyar műholdnak, amelyet sikeresen állítottak Föld körüli pályára. Az emlékérme egyébként a nyolcadik azon sorozatnak, amely a magyar feltalálók és mérnökök munkásságának emlékére szántak.
További érdekességek a bankjegyekhez kapcsolódóan:
- Magyarországon kizárólag az MNB jogosult a pénzkibocsátásra
- A bankjegyek nyomtatását az MNB 100%-os tulajdonában lévő Pénzjegynyomda Zrt. hajtja végre
- A nyomtatáshoz szükséges papírt a Pénzjegynyomda Zrt. tulajdonában álló Diósgyőri Papírgyár Zrt. készíti
- Koronavírus járvány közepette a bankjegyeket az MNB logisztikai központjában (a vírus 2 hetes túlélési periódusával összhangban) pihentette, zsugorfóliázta, és 160-170 fokos hőmérsékleten sterilizálta, ezzel is hozzájárulva a lakosság egészségének megőrzéséhez
Források:
https://corvina.hu/hu/a-corvinakrol/erdekessegek/ezer-forintos-bankjegy/
http://www.hirlevelplusz.hu/66-eves-a-forint-30-eves-az-ezres-rovid-penztorteneti-visszatekintes/
https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme/emlekermek/2012/masat-1-emlekerme-1
https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme/bankjegyeink/megujitott-1-000-forintos-bankjegy
https://mfor.hu/cikkek/mfor/30_eves_a_belas.html
