Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány 2026 tavaszán frissítette saját gazdasági és fejlettségi mutatóját, az Oeco-indexet, a Világbank legújabb, 2024-es és 2025-ös adatsora alapján. A legfrissebb rangsor szerint Magyarország továbbra is a fejlett országok közé tartozik: globálisan a 31., míg az Európai Unió tagállamai között a 19. helyet foglalja el. Ezzel hazánk megelőzi többek között Romániát, Lengyelországot, Görögországot, Lettországot és Szlovákiát. A 2023-as adatok alapján számított tavalyi rangsorban Magyarország a világon a 35., az EU-n belül a 18. helyen állt. Magyarország a rendkívüli kockázatokkal terhelt világgazdasági környezetben javítani tudott globális pozícióján, ami a magyar gazdaság rugalmasságát és alkalmazkodóképességét bizonyítja. A kormányzat által meghirdetett konnektivitás eredményei már láthatók, ugyanis a magyar gazdaság szerkezete több külső finanszírozói és befektetői pilléren nyugszik. Az Oeco-index mögöttes mutatóinak alakulásában egyre inkább megfigyelhetők a geopolitikai feszültségek és a háborús konfliktusok hatásai, a fejlett világot jellemző vontatott gazdasági növekedés, de egyben egy általános inflációs konszolidáció is.
„Az Oeco-indexet azért hívtuk életre, hogy objektív adatokkal romboljuk le az országokat progresszív percepciók alapján rangsoroló mítoszokat. Ilyen elterjedt mítosz, valójában nyomásgyakorlási eszköz volt 2024-ben, hogy számos mutató szerint Románia megelőzte Magyarországot. Már az első Oeco-indexből is egyértelműen kiderült: a „bezzeg Románia” narratívája hamis” – mondta el a 2026-os Oeco-index bemutatójának megnyitóján Törcsi Péter. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke hozzátette: napjainkban újabb mítosz épül, miszerint Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa. „Ez adatok is egyértelműen bizonyítják: ez ugyanolyan hazug, csúsztató narratíva. A legfrissebb mutatók szerint Magyarország uniós szinten egyetlen pozíciót rontott, de Olaszország előzött meg minket, globálisan pedig három helyet javítottunk. Egy ilyen nehéz, háborúkkal, válságokkal terhelt időszakban is őriztük pozíciónkat” – magyarázta.
Az eseményen Palóc André szintén azt hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság a nehéz nemzetközi környezet ellenére tudott növekedni. A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint a valódi kérdés, hogy tudtak-e a bérek nagyobb ütemben növekedni, mint amennyire azt a GDP-bővüléstől várnánk? „A válasz egyértelműen: igen. És ami a legfőbb, 2021-hez képest a legalacsonyabb jövedelmű tíz százalék keresete nőtt a legnagyobb mértékben, 25 százalék felett, reálértéken” – vázolta az elmúlt ciklus eredményét. Hozzátette, hogy a munkahelyek megőrzése sem magától értetődő. „A foglalkoztatási rátánk 4 százalékponttal áll az uniós átlag fölött. Az Európai Unióban van olyan ország, ahol minden kilencedik, a fiatalok között minden negyediknek nincs munkahelye” – adott európai összehasonlítást.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az iráni háború milyen hatással lesz a magyar energiaellátásra, illetve az inflációra, Törcsi Péter rámutatott: minden attól függ, meddig húzódik el a konfliktus. Az Oeconomus elnöke figyelmeztetett, ebben a helyzetben még fontosabb a Barátság kőolajvezeték ügye, amire már három egyértelmű bizonyíték van, hogy politikai okokból állították le.
- Az ukrán elnök visszautasította Orbán Viktor javaslatát, hogy magyar-szlovák-uniós bizottság vizsgálja meg a Barátság kőolajvezetéket.
- Az ukránok nem vették igénybe a MOL felajánlását a műszaki segítséghez. Hernádi Zsolt vezérigazgató szintén arról nyilatkozott, hogy a vezeték nem sérült meg, márpedig egy ilyen nagyvállalat vezetője biztosan engedheti meg, hogy alaptalan pletykákat terjesszen.
- A magyar miniszterelnök olyan műholdfelvételeket mutatott be, amelyeken szintén egyértelműen látszik, nincs fizikai akadálya a szállításnak.
Palóc André ehhez hozzátette, színtiszta politikai zsarolásról, káoszkeltési kísérletről van szó. Ugyanakkor mindenkit megnyugtatott: a stratégiai tartalékok lemerülése, olajhiány nem fenyeget – nyilvánvalóan vannak alternatív útvonalak, csak a beszerzés ára emelkedhet. „A kormány figyeli az eseményeket, és szükség esetén közbelép. Egy biztos: a magyar családok nem lehetnek vesztesei a helyzetnek” – magyarázta.
AZ OECO-INDEX MUTATÓ
Az Oeco-Index egy olyan komplex mutató, amely igyekszik a legfontosabb, rendszeresen publikált gazdasági és társadalmi fejlettséget bemutató jelzőszámokat egyetlen indexbe sűríteni. Ennek segítségével lehetővé válik az országok közötti összehasonlítás, és a mutató időbeli alakulásának vizsgálata is. A mutató legnagyobb hozzáadott értéke, hogy átfogóbb képet adhat az egyes nemzetgazdaságok fejlettségéről. Az Oeco-Index 25, a Világbank által rendszeresen publikált gazdasági, társadalmi és a politikai rendszert bemutató részmutatót foglal magába. A végső indexnél 50%-os súlyt kaptak a gazdasági mutatók, 40%-osat a társadalmi mérőszámok, míg a leginkább percepción alapuló politikai mutatók 10%-osat. A Világbank nyilvánosan elérhető adatbázisában az adatok minimum kétéves késéssel jelennek meg, illetve bizonyos országok esetében évekre visszamenően teljes egészében hiányoznak. Az Oeco-index 2026-os kiadásában döntő többségben 2024-es adatokkal dolgoztunk, más, ritkább esetekben azonban csak a legutolsó elérhető adat jöhetett szóba.
MUTATÓSZÁMOK:
Gazdasági mutatók (50%):
- Egy főre eső GNI (PPP)
- Bruttó megtakarítás a GDP %-ában
- Bruttó tőkefelhalmozás a GDP %-ában
- A szolgáltatások hozzáadott értéke a GDP %-ában
- A feldolgozóipar hozzáadott értéke a GDP %-ában
- A mezőgazdaság hozzáadott értéke a GDP %-ában
- Kutatási és fejlesztési kiadások a GDP %-ában
- Export a GDP %-ában
- Import a GDP %-ában
- Foglalkoztatottság (%)
- Magas technológiai igényű export (a feldolgozóipari export %-ában)
Társadalmi mutatók (40%):
- Születéskor várható átlagos élettartam
- Oktatási kiadások a GDP %-ában
- Egészségügyi kiadások a GDP %-ában
- Írni és olvasni tudók aránya (%)
- Internetpenetráció (%)
- Mobiltelefonnal rendelkezők aránya (%)
- HCI-mutató
- Városi népesség (%)
A politikai rendszer, a bürokrácia, a transzparencia és a korrupció mutatói (10%):
- Véleménynyilvánítás és elszámoltathatóság
- Politikai stabilitás és erőszak/terrorizmus hiánya
- A kormány hatékonysága
- Szabályozás minősége
- Jogállamiság
- A korrupció ellenőrzése
MÓDSZERTAN:
Az index értéke minden esetben 0 és 1 között szóródik. A 0 az alacsony, míg az 1 közeli értékek a magas fejlettségi fokot mutatják. A mutató számításakor az ismertetett részmutatókat vesszük figyelembe, melyek azonos súlyt kapnak és később ezeknek a számtani átlagát vesszük az egyes kategóriák értékének meghatározásához.
A részmutatók, a dimenziók és magának az Oeco-indexnek a megalkotásához a következő formulát használtuk:
Oeco-index=1-(Xmax-Xi)/R
Az Xmax annak az országnak a mutatója, ahol a legmagasabb az adott érték, vagy éppen a legjobb a teljesítmény míg Xi az aktuális, a vizsgált ország mérőszáma. Xmin pedig a leggyengébb teljesítményt jelenti. R a terjedelem, ami az Xmax és az Xmin különbsége. Az index értéke minden esetben 0 és 1 között szóródik. 0 az alacsony, míg az 1 közeli értékek a magas fejlettségi fokot mutatják.
MI KÜLÖNBÖZTETTE MEG EZT AZ ÉVET 2023-TÓL?
A 2024-es év globálisan újabb kihívásokat hozott, amelyek nem csupán a 2022-ben megkezdődött válságok folytatásai voltak, hanem újabb problémákat is felszínre hoztak. 2024 ezeknek a válságoknak az elhúzódását, új válsággócokat és egyfajta rendszerfáradságot hozott. Egyszerre hozott konszolidációt, de tartósak maradtak a bizonytalanságok is.
Újabb geopolitikai kockázati tényezők jelentek meg, melyek rányomták a hatásukat a világgazdaság növekedésére is, de emellett is számos nehezítő körülmény maradt meg. Ilyen volt például a főbb szállítási útvonalak beszűkülése és kockázatossá válása.
Ugyanitt érdemes kiemelni az infláció kérdését is, amely 2023-hoz képest jellemzően mérséklődött, de mégis tartós maradt a nemzetgazdaságokban. A gazdasági teljesítmény növekedése a már fejlett országok csoportjában kimondottan lanyha maradt.
MILYEN ÉVET ZÁRT A VILÁG 2024-BEN?
Szuperválasztási év – választások világszerte (70+ országban): a politikai bizonytalanság, a kormányváltások és az új politikai erők erősödése sok helyen napirendre került.
USA-elnökválasztás (2024. november): Donald Trump győzelme és visszatérése a Fehér Házba a kül- és gazdaságpolitikai várakozásokat (kereskedelem, szankciók, klíma, biztonságpolitika) globálisan átárazta.
Európai parlamenti választások: a jobbközép erők erősödése mellett a liberális erők többsége megmaradt; a politikai irányváltás és a szabályozási (pl. zöld) viták felerősödtek.
Háborúk és eszkalációs kockázatok: Ukrajna–Oroszország: a háború folytatódott;
Gáza / Közel-Kelet: a humanitárius hozzáférés és a műveletek kockázatai 2024-ben is globális politikai törésvonalak maradtak;
Irán–Izrael közvetlen eszkaláció: Irán drón- és rakétatámadást indított Izrael ellen, ami új szintre emelte a regionális kockázatot
A kereskedelmi útvonalak sokkja: Vörös-tenger/ Szuezi-útvonal: a húszi-támadások miatt visszaesett a forgalom, sok hajó Afrika megkerülésére kényszerült, ami megemelte a szállítási időt és a költséget.
Monetáris fordulat: az infláció lassulni kezdett, a kamatpályák elkezdtek eltartani egymástól.
MAGYARORSZÁG HELYZETE
Magyarországot sok kihívás érte az utóbbi években, ennek ellenére EU-s viszonylatban sikerült megőriznie a pozícióját: hazánk továbbra is a magas fejlettségű országok közé tartozik és a régióban betöltött pozíciói is erősek.
- Az uniós pénzek késlekedése, illetve részbeni befagyasztása 2024-ben is tovább nehezítette a fiskális mozgásteret. Bár folytak tárgyalások a helyreállítási alap és a kohéziós források lehívásáról, csak korlátozott összegekhez fért hozzá Magyarország. A kormány kénytelen volt megszorításokat eszközölni, csökkenteni a beruházásokat és több ágazatot megterhelni. Továbbra is sajnálatos, hogy politikai nézeteltérések miatt az EU-s pénzek kifizetése akadozik.
- Túlzottdeficit-eljárás (EDP) elindítása Magyarország ellen: Az EU Tanácsa 2024. július 26-án EDP-t indított Magyarországgal szemben (a háttérben a magas 2023-as hiány állt), ami 2024-ben fontos fiskális/ finanszírozási keretet adott a vitáknak.
- Makrogazdasági fordulat: lassú növekedés, nagy dezinfláció egész évben. A KSH összefoglalója szerint a magyar gazdaság 0,6%-kal nőtt 2024-ben, miközben a szolgáltatások teljesítménye javult, az ipar/ mezőgazdaság/építőipar gyengébb volt. 2024-ben a magyar infláció 3,7% volt.
Mindezek mellett – vagy inkább ellenére – is figyelemreméltó Magyarország globális és regionális pozícióinak a megőrzése, illetve javulása. Továbbá mindez arról is sokat elmond, hogy az említett problémák nagyrészt nem csak hazánkat sújtották, hanem a világ számos országában jelentkeztek.
A világ országainak fejlettsége az Oeco-index alapján (2024):
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
