Tengerpart, kék ég, pihenés. Legtöbbször ezekre asszociálunk, ha Horvátország jut eszünkbe. A szigetekkel tarkított, Adriai-tenger partján elterülő ország azonban nem csak idegenforgalma, de tengeri szállítmányozása révén is fontos célpont. Mennyien érkeztek az elmúlt években ide nyaralni? A horvát GDP-ben milyen aránnyal jelenik meg az idegenforgalom? Hová exportálják a tengerből kihalászott halakat? Összefoglalónkban mindezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni, kitérve a horvát tengeri kereskedelem és szállítmányozás lehetőségeire is.
🌊 A horvát szárazföldi tengerpart hossza 1 778 km, szigetpartjainak hossza pedig 4 057 km. A kelet-európai térségben az egyik legismertebb és turisták által leginkább kedvelt térség az Adriai-tenger ezen része.
ℹ️ Az elmúlt bő egy évtized során a legtöbb nemzetközi turista által eltöltött vendégéjszaka Horvátországban 2019-ben, egy évvel a pandémia előtt került rögzítésre. Ekkor 84,1 millió volt a regisztrált itt töltött éjszakák száma. A koronavírus járvány következtében az addig felfutó ágban lévő szektor korábban nem látott módon esett vissza. 2020-ban mindössze 35,4 millió éjszakát rögzítettek, ami az előző évi értékhez képest, több, mint 50%-kal kevesebb. 2021-től ismét növekedésnek indult az idegenforgalom, az eddigi legjobb értéket azonban kérdés, hogy már idén, vagy csak később fogja elérni. A turizmusra kedvezően hat a január 1-től bevezetett schengeni határforgalmi rendszer, valamint az euróövezeti csatlakozás is, várhatóan ez tovább növeli majd az ide érkezők számát is.
📈 A turizmus azon túl, hogy a vendéglátásban és a szálláshelyeknél is kedvezően befolyásolja a bevételeket, a horvát GDP-ben is jelentősen megmutatkozik. Az ország gazdaságának egyik húzóágazata, az OECD becslése szerint 2019-ben a bruttó hazai termék 11,8%-át adta és a teljes foglalkoztatás 6,8%-át biztosította (91 608 fő). A nemzetközi turizmusból származó bevétele 2019-ben 10,5 milliárd euró volt, a járvány következtében azonban jelentősen visszaesett és 2021-ben is 9,1 milliárd eurót ért el. 2021-ben, a lezárások utáni első évben ismét növekedett a turizmus és utazási ágazat GDP-hez viszonyított aránya, elérve a 16,1%-ot. A horvát GDP-ben a szolgáltatási szektor folyamatosan magas értéket képvisel, 2021-ben, a teljes bruttó hazai termék 60,4%-át az ágazat adta.
🐟 Az idegenforgalom mellett a tengerpart alkalmat teremt a halászat, kereskedelem és a tengeri szállítmányozás lehetőségeinek kiaknázására is. 2020-ban Horvátország EU-s viszonylatban a 14. helyen állt a halászati termelés és 11. helyen az akvakultúra-termelés tekintetében. A tengeri halászat két fő típusa ismert és alkalmazott itt: kereskedelmi és nem kereskedelmi. A kereskedelmi célú halászat a nagyüzemi halászatot is magába foglalja, valamint a partmenti, úgynevezett kisüzemi kategóriát is. A nem kereskedelmi halászat főként a sport- és szabadidős horgászatból áll.
🎣 A horvát vizeken halászott hal, valamint egyéb tengeri élőlények mennyiségének jelentős része belföldön, főként a tengerparti vendéglátóhelyeken kerül felhasználásra. A Horvátországban bejegyzett halászhajók több, mint 45%-a többcélú hajóként van bejegyezve, így időszakonként változó felszerelésekkel dolgozhatnak. Főként a kisméretű tengeri halfajok (szardínia és szardella) azok, amelyek a fogásokban nagy arányban megjelennek, ezeket havi 20 nap, évi maximum 180 napon keresztül halászhatják. A belföldi felhasználás mellett exportra is kerül a hal- és egyéb tenger gyümölcseinek egy része, 2021-ben összesen 282,5 millió USD-árt tett ki értékük a kivitelben.
🇪🇺 A halászati termékek fő célországai az Európai Unió tagállamai, viszont jelentős forgalmat bonyolít Horvátország Japánnal, Hong-Konggal és Tajpej-el is. Friss egész halból például a 2021-es évben Japánba 35,7 millió USD értékben szállított.
🚢 A tenger a halászat és az idegenforgalom mellett alkalmat teremt a szállítmányozás diverzifikálására is. Horvátországban a kereskedelmi flotta mérete az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2018-ban még 2 132 hajót tett ki a teljes egység, tavaly azonban már csak 1 531 volt a lajstromozott mennyiség.
🚢 A csökkenés főként az olajszállító tartályhajók és az ömlesztett-árut szállító hajók esetében figyelhető meg. Az olajszállítók száma 4 év alatt több, mint 25%-kal, az ömlesztett árut szállító hajók pedig közel 30%-kal csökkentek Horvátországban. Nőtt az egyéb típusú hajókat besoroló típusok száma, amelyek jellemzően valamely speciális feladatok ellátására szolgálnak.
📉 A part-menti hajózás által szállított áruk mennyisége jellemzően 200 millió tonnakilométer fölött van, 2018-ban és 2019-ben volt tapasztalható visszaesés az ágazatban. Ez egy rövidtávú tengeri szállítás, amely során kis távolságokat tesz meg az áru, gyakran egyes kikötők között. 2021-ben 21,6 millió tonnányi tengeri árut kezeltek a horvát kikötőkben összesen.
🔊 A Horvát Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022. IV. negyedének végére a tengeri áruszállításban főként a cseppfolyós rakományforgalom (+21,8%) és a száraz ömlesztett-áru forgalma (+2,6%) növekedett, az előző évhez képest. Csökkent a konténerforgalom (-14%), a kikötők közül pedig Omišaljban kikötője fogadta a legtöbb árut. Omišaljban kőolaj- és LNG-terminált is magába foglal a tengeri kikötő, így a kibontakozó energiaválság miatt növekvő cseppfolyósított földgáz iránti keresletnek tudható be az emelkedés. A kikötőben az előző évi értékekhez képest 2022-ben 28,4%-os növekedést könyvelhettek el.
🛥️ A kereskedelem mellett számottevő a személyszállítási hajók forgalma is Horvátországban. 2021-ben az EU-27 országok között a negyedik lett a be- és kiszálló utasok számát tekintve. Ebben az évben több, mint 27 millió fő, haladt át kikötőin. Összehasonlításképp, Olaszországban 57,9 millióan, Görögországban 52,2 millióan, Dániában pedig 33,5 millióan választották a tengeri személyszállítást. A legtöbb utas Splitben szállt partra, itt, a 2021-es adatokhoz képest 17,1%-kal nőtt a forgalom tavaly.
🛥️ A horvát tengerpart kikötői nem csupán a kereskedelmi, de a tengeri szabadidős turizmus esetében is kedvező környezetet biztosítanak. A szomszédos országok közül több államból is tartanak Horvátországban a külföldi turisták kisebb, nagyobb hajókat, amelyet szabadidős tevékenységekre használhatnak.
🇭🇺 Az egyes horvát kikötőkben főként belföldi honosságú hajók horgonyoznak, de jelentős a német és az osztrák tulajdonosok száma is. Magyarországról ugyancsak sokan döntenek az Adriai-tengeren való hajótartás mellett, 2021-ben összesen 146 magyar lobogós hajó volt a horvát kikötők területein.
💰A hajótartás díja nem olcsó Horvátországban sem. Egy pulai kikötőben egy átlagos méretűnek tekinthető (14 méter hosszú) hajó egy éves kikötői díja 6 500 euróba került 2022-ben. Ebben az esetben az egész évet a vízen tölti a hajó, ha szárazon, tehát parton szeretnénk tárolni, akkor valamivel olcsóbb, 4 900 euróba kerül. Az éves díj magába foglalja a hajó ellenőrzését a tárolás során, a mosdók és zuhanyzók használatát, a parti áram fogyasztását, a vízfogyasztást (kivéve a hajómosás esetén), egy parkolóhelyet, valamint Wi-Fi használatot a kikötő területén. Minden kikötői díj 25%-os ÁFÁ-val terhelt, így az adózással kapcsolatban a használót már nem terheli további kötelezettség. Nincs benne azonban az árban a vízre vagy szárazföldre helyezés díja. A daruzás további 385 euróval jár a jelzett méret esetén, alkalmanként.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.
#Horvátország #turizmus #tengerikereskedelem #kereskedelem #áruszállítás #gazdaság #horvátgazdaság
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
