🇪🇺 Az Eurostat adatai alapján az európai uniós országok belföldi nyersanyag felhasználása 2020-ban körülbelül 13,4 tonna/fő volt, ami 2019-hez képest (14,1 tonna/fő) mérséklődést jelent. Míg az ezredforduló elején, 2000-ben az egy főre jutó érték még 15,4 tonna volt. E csökkenő tendencia különösen a világban jelenleg fellépő nyersanyaghiányok és alapanyagár emelkedés tükrében hordoz veszélyeket. Ugyanakkor nagyobb eltérések adódnak az egyes nyersanyagcsoportokon belül. A saját forrásból származó, európai anyagfelhasználás felét (52%) a nem-fémes ásványok adták 2020-ban, a biomassza csaknem egynegyedét (24%), a fosszilis energiahordozók közel az ötödét (18%) és a fémércek 5%-át tették ki.
📝 Az elmúlt két évtizedben a biomassza felhasználása meglehetősen stabil maradt, ellentétben a fémércek és a nemfémes ásványok fogyasztásával, amelyekre egyaránt nagy hatással volt a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság, miközben a koronavírus-járvány okozta krízis hatása mérsékelt volt. Az ingadózásoktól eltekintve a fémércek, valamint a nemfémes ásványok felhasználása 2020-ban a 20 évvel ezelőtti szint körül alakult. Ezzel szemben a fosszilis energiahordozók fogyasztása az elmúlt két évtizedben fokozatosan visszaesett, összhangban a széndioxid-csökkentésre irányuló törekvésekkel. Majd a koronavírus-járvány hatására tovább mérséklődött, a 2000-as szint 70%-át sem érte el 2020-ban.
📊 A belső anyagfelhasználás szintje jelentősen eltér az EU tagállamai között: az egy főre jutó olaszországi 7 tonnától a finnországi 31 tonnáig terjed a skála. A belső nyersanyag-felhasználást minden országban befolyásolja az erőforrásokkal való ellátottság ténye, illetve azok a természeti adottságok, amelyek minden gazdaság fontos szerkezeti elemét adják.
🛣 Ezenkívül a fő anyagkategóriák fogyasztása is eltérő az EU tagállamaiban. 2020-ban a nemfémes ásványok fogyasztása a hollandiai 2 tonnától a romániai 23 tonnáig terjedt. Az országok közötti különbségek az építési tevékenység (beruházások), a népsűrűség és a közlekedési infrastruktúra, mint például az úthálózatok kiterjedtségének különböző szintjeiből adódhatnak.
🌳 A biomassza-felhasználás is nagymértékben eltér az EU-ban: a máltai egy tonnától a személyenkénti 8 tonnáig Írországban és Dániában. A magas biomassza felhasználású gazdaságok gyakran fatermelésre (Finnország) vagy bizonyos állattenyésztésre (Írország, Dánia) specializálódtak.
🛢 A fosszilis energiahordozók fogyasztása EU-szinten körülbelül 3 tonna/fő volt, és az országok közötti különbségek kevésbé voltak jelentősek.
🇭🇺 Magyarországon az európai uniós országok átlagánál valamelyest kedvezőbb az egy főre jutó saját nyersanyagfogyasztás, 14,4 tonna feletti. Az érték több mint felét a nem-fémes ásványok adják (8,8 tonna/fő), amelyet a biomassza (3,4 tonna/fő) és a fosszilis energiahordozók (2 tonna/fő) tesznek ki, míg a fémek termelése nem jellemző. Emellett fontos tényező, hogy Magyarország saját nyersanyag felhasználása javult az elmúlt két évtizedben, a 2000-as termelést 16,7%-kal haladta meg a 2020-as. A kedvező tendencia különösen szembetűnő, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy évtizede, 2010-ben a belső felhasználású nyersanyagok aránya csupán a 2000-es szint 81,6%-a volt.
💾 Az eredeti cikk itt olvasható.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/irasok/europa-utja-a-fenntarthato-energiafuggetlenseg-fele/
https://www.oeconomus.hu/irasok/a-haboru-tovabb-fokozza-az-amugy-is-magas-inflaciot/
#Europa #EU #Magyarország #nyersanyag #alapanyag #fogyasztas #arak #eurostat
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
