Augusztusban megkezdődött a parlagfűszezon, ráadásul az idén a hetekig tartó kánikula, illetve előtte a csapadékos időszak kedvezett a gyomnövény szaporodásának. A következő napokban, hetekben rohamosan növekedhet a pollenkoncentrációja, ezzel egy időben hevesen jelentkezhetnek az allergiás tünetek. A pollenallergia – különösen a nem őshonos parlagfűre – Magyarországon és világszerte népbetegségnek számít. Ennek pedig a gazdaság is megfizeti az árát.
Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) Magyarországon nem őshonos, eredetileg Észak-Amerikából származó, inváziós, egynyári gyomnövény. Európában először a 19. század közepén, hazánkban az 1920-as években jelent meg, de csak 1945-ben kezdett robbanásszerűen terjedni. Mára az egész országban megtalálható, különösen a mezőgazdasági területeken, illetve fiatal parlagokon, elhanyagolt telkeken. Kiirtása rendkívül nehéz, mert magja akár 30-40 évig is csíraképes marad.
Elterjedtsége és nagy mennyiségben szórt, allergén virágpora miatt Magyarországon jelentősen megnőtt azok száma, akik érzékenyek a növényre, akiknél allergiás, rosszabb esetben asztmás reakciót vált ki pollenje. Ennek egyik oka, hogy pollenszemcséje különleges, tüskés felületű, amin könnyen megtapadnak a légszennyezű részecskék, valamint fehérjebontó enzimmel támadja a nyálkahártyákat. Továbbá pollenje meglehetősen kicsi, így a szél igen messzire – akár száz kilométerre! – elszállíthatja. Ráadásul egyetlen növény 2-8 milliárd pollenszemet termelhet.
Magyarországon 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021-es felmérése szerint, ezzel az allergia igazi népbetegség. A vizsgálatokból kiderül, hogy nemek tekintetében lényegében nincs különbség az allergiások megoszlása között: a férfiak 33 százalékánál, a nők 36,5 százalékánál van jelen. Korcsoportokat illetően a 0-4 éves korosztályban ritkább, 15 százalék alatti – viszont magasabb arányban diagnosztizált – a betegség. A legnagyobb eséllyel a 25 és 64 év közöttiek szenvednek tőle.
Korábbi felmérések eredményei alapján az allergia öröklődhet. Azokban a családokban, ahol egyik szülő sem szenved allergiás betegségben, a gyermekben a betegség megjelenésének esélye 10 százalék körüli, az egyik szülő allergiás betegsége esetén 25 százalék, míg, ha mindkét szülő allergiás, akkor a gyermekek 50-70 százalékában alakulhatnak ki tünetek.
Különösen magas, a teljes lakosságon belül 17 százalékos a parlagfű pollenjére allergiások aránya. Hasonló eredményre jutott egy 2013-as országos kérdőíves felmérés is: eszerint a magyarok 22 százaléka érzékeny a parlagfű pollenjére.
Nemzetközileg ugyancsak egyre rosszabb a helyzet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világszerte 400 millióan szénanáthásak. Európában ráadásul az előrejelzések szerint a felmelegedés miatt a parlagfű olyan területken is elterjedhet, ahol jelenleg nem jellemző. Hosszabbra nyúlhat a pollenszezon, és növekedhet a koncentráció. A kontinensünkön becslések alapján húsz éven belül a mostani 33 millióról 77 millióra nőhet a parlagfűre allergiások száma.
Nem véletlen, hogy Magyarországon is törvény szabályozza a parlagfű ritkítását. A jogszabály szerint „a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” Ennek elmulasztása esetén a földterület és a fertőzött részek nagyságától függően 15 ezer forinttól 5 millió forintig büntethető. Parlagfüves területeket bárki bejelenthet az interneten, vagy alkalmazáson keresztül.
A Nébih tájékoztatása szerint tavaly 1845 esetben szabtak ki bírságot a gondozatlan földterületek miatt, az összes kiszabott büntetés mértéke elérte a 94 752 000 forintot. Ebből 57 eset belterületre, vagyis leginkább kertekre, építési telkekre vonatkozott. A legmagasabb belterületi büntetés 750 ezer forint, a kormányhivatalok által kirótt büntetés 3 750 000 forint volt.
Kártékony közhiedelem, de máig tartja magát, hogy a parlagfű gyógynövényként is alkalmazható. Valójában fogyasztása veszélyes, agy- és vesekárosító lehet. A hatályos jogszabályok alapján Európában sem a parlagfű, sem a belőle készült élelmiszerek nem hozhatók forgalomba emberi fogyasztásra szánt termékként.
A parlagfű gazdaságilag is súlyos terhet jelent. A gazdáknak is ellensége, hiszen gyomnövényként tönkreteszi a napraforgó- és kukoricatermés egy részét, de emellett a paradicsomot károsító TSW vírusnak (tomato spotted wilt virus) is kedvező tárolóhelye.
Hogy a pollenallergia pontosan mekkora költséget ró az egészségügyi rendszerre, azt nagyon nehéz megbecsülni. Súlyosabb esetekben számolni kell:
- a kórházi ellátásokkal – ne feledjük, a pollenallergia miatt kialakult asztma akár halálos is lehet!
- a szakorvosi kezelésekkel,
- a tesztekkel,
- a gyógyszerekkel és gyógyszertámogatásokkal,
- a betegszabadságokkal,
- a produktivitás csökkenésével.
A Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ kalkulációi szerint Európában évente 7,4 milliárd eurót emészt fel csak a parlagfű okozta betegségek kezelése.
Egy spanyolországi allergológiai vizsgálat pedig arra jutott, hogy ugyan a pollenallergiát általában nem kezelik komoly problémaként, valójában a tünetek – mint amilyen a viszketés, szemégés, tüsszögés, orrfolyás – 21 százalékkal csökkentik a munka hatékonyságát. Emellett úgy számolták, az Egyesült Államokban évi négymillió munkaóra esik ki a betegség miatt.
