Erős gazdaságösztönző elemekkel készült a 2025-ös költségvetés

A gazdaságpolitika megismerése felé tett első lépés mindig a költségvetés kiadási oldalának szemügyre vételével kezdődik. Az egyes kiadási tételekből látható, hogy mely területek a kiemeltek, ráadásul idősoros vizsgálatkor még az is megállapítható, hogyan és milyen hatások miatt történtek módosítások a prioritások között. Az egymást követő Orbán-kormányok esetében voltak egyszeri intézkedések mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon, azonban tartós elem maradt a családpolitika, a rezsicsökkentés, vagy éppen a munkát terhelő adók mérséklése. Jelen bejegyzés arra vállalkozik, hogy a 2025-ös költségvetés kapcsán tegyen néhány észrevételt.

Az államháztartás központi alrendszerének (pénzforgalmi módszertan szerint számolt) 2025. évi kiadási főösszege 42 862 milliárd forint, bevételi főösszege 38 739 milliárd forint, hiánya 4122 milliárd forint. Fontos jellemzője a 2025-ös költségvetésnek, hogy stabilabb konstrukcióra épített, ugyanis a viszonylag későbbre tolódott elfogadásnak köszönhetően megbízhatóbb bázissal lehetett tervezni a 2025-ös számokat. Egyértelműen kirajzolódik még az utóbbi években megjelenő deficit lefaragásának célja, ugyanis a 2024-es várható 4790 milliárd forintos pénzforgalmi hiány a 2025-ös évre 4122 milliárd forintra szűkül. Mindez azt jelenti, hogy a GDP arányában és az ESA módszertan szerint számolt deficit a 2024-es 4,5%-ról, 3,7%-ra olvad. A kormányzat 2025-ben a tavalyihoz képest (0,2%), némileg nagyobb adósságmérséklést (0,6%) szeretne megvalósítani.

A 2025-ös költségvetés kiadási főösszege csak rendkívül szerény mértékben növekszik az előző évhez képest, ezért ilyen szempontból a büdzsé nem expanzív, azonban jelentős gazdaságélénkítő hatások jelennek meg benne, így bizonyos értelemben ösztönző karaktere van. Restriktív elemek (a gazdaság fékezése) pedig úgy sejlenek fel benne, hogy bizonyos adónemek emelése ezen túl az inflációs rátához kötött. Ezen kívül látható a költségvetésben kereslet orientált költségvetési politika, amely az aggregált keresletet meghatározó tényezőkön keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdaság egészére, illetve kínálat orientált gazdaságpolitika is. Ezen utóbbi a termelés feltételeinek megváltoztatásával igyekszik hatni a makrogazdasági helyzetre. A büdzsé alapvetően az egyensúly javításáról szól, ezen kívül pedig eltolódás látható bizonyos szereplők, szektorok ösztönzése felé, amely mindenképpen új karaktert ad a fiskális politikának.

A 2025-es költségvetés már számol a növekvő családi adókedvezménnyel, illetve egy új elemmel, a munkáshitellel, melyek előhírnökei annak, hogy eltolódás figyelhető meg a belső piac, a háztartások, a vállalatok ösztönzése irányába. A kormányzati 21 pontos gazdaságélénkítő intézkedéscsomag egyszerre igyekszik erősíteni a lakossági vásárlóerőt, enyhíteni a lakhatási problémákat, és támogatni a kis- és középvállalkozásokat (kkv-szektor).

Négyezer milliárd forint kezd megmozdulni

A 2025-ös költségvetésben látjuk első nyomait annak, hogy a közeljövőben több mint 4000 ezer milliárd forint mozdul majd meg és a Demján Sándor Programon keresztül ebből csak 2025-ben 1410 milliárd forintnyi ösztönzést kapnak a kkv-k. Új, maximum 3,5%-os kamatú kedvezményes hitelek válnak elérhetővé a Széchenyi kártya program keretén belül, ezen kívül az exportösztönzés, a digitalizáció támogatása, az adminisztráció csökkentése kerül a fókuszba. Tőkejuttatás eredményeképpen a kkv-k tőkét kapnak arra, hogy hitelt tudjanak felvenni, új piacokra merészkedjenek, beruházzanak és növekedjenek. A kormányzat által emlegetett méretduplázódás pedig annak betudható, hogy a program(ok)ban való részvétel, valóban látványos vállalati szintű növekedéssel járhat.

Az elkövetkező időszakban 2632 milliárd forint pedig a háztartásokat (családokat) célozza meg. A munkáshitel segítségével nagyjából 300 ezer fiatal kerülhet fókuszba, és a kormányzat összesen 500 milliárd forintos merítési alappal számol, és igyekszik segíteni a fiatal munkavállalók pályakezdését. A családokat érintő adó- és járulékkedvezmény, az első házasok kedvezményével együtt 2025-ben meghaladja a 440 milliárd forintot. A kormány 215 milliárd forintot fordít a 25 év alattiak szja mentességének biztosítására, a 30 év alatt gyermeket vállaló nők szja mentességére pedig további 20 milliárd forintot. A babaváró támogatások kerete 250 milliárd forint 2025-ben. A 2025-ös költségvetés egyik kiemelt tétele egyébként a családtámogatásokra fordítható összeg, amire összesen több mint 3 750 milliárd forint forrást biztosít a kormányzat.

Támogatás a vállakozásoknak

A kormány a 2025-ös költségvetésben jelentős mértékű beruházásokról döntött. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, folyamatban van, vagy átadásra kerül, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén.

Egészen pontosan 2025-ben több mint 300 új beruházás indul, melyek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot. Ebből a 2025-ös évre eső rész 480 milliárd forint.

A 2025-ös költségvetésben több az ún. diszkrecionális eszköz, amely eseti beavatkozást jelent a gazdaság, egészen pontosan a fiskális politikai területén. Az elméleti megfontolásokat tekintve ezek a közmunkát, az állami foglalkoztatási programokat, az eseti kifizetéseket vagy az adókulcsok változtatását jelenti. Jelen esetben diszkrecionális intézkedésnek számít a munkáshitel, vagy éppen a Demján Sándor Program, melyektől kimondottan nagy gazdsaságösztönzést vár a kormányzat.

Utóbbi azért is fontos, mert például a külső kereslet kiábrándítóan gyenge teljesítménye, nemcsak az ipari termelésre és az exportra nyomta rá a bélyegét, de a beruházási intenzitásra is negatív hatást gyakorolt. A kkv-k a negatív kilátások miatt nem akartak beruházni, ráadásul a költségvetési hiány szem előtt tartása miatt a kormányzat is visszafogta a beruházásait. Minden adott volt tehát a negatív beruházási percepciókhoz, ennek pedig 2024-ben az lett a következménye, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás 10%-ot is meghaladó mértékben csökkenhet. Az 1410 milliárd forintos ösztönzéstől legalább azt várhatjuk, hogy ez a tendencia megfordul, és nem lesz visszaesés a beruházások tekintetében. A tőkejuttatások ráadásul célzottan érkeznek, így a vállalkozások előreléphetnek technológiai és termelékenységi téren is, és megteremtődik a lehetősége a béremeléseknek is.

Lendület a fogyasztásnak

A magánfogyasztástól azonban kimondottan sokat vár a kormányzat. 2024-ben az első három negyedévben éves alapon több mint 4%-os volt már a növekedés, mindez pedig leginkább a jelentős reálbér-emelkedésnek betudható, ugyanakkor a háztartások tényleges fogyasztása és a végső fogyasztás ennél kisebb mértékben nőtt. 2025-ben további reálbér-emelkedés várható, hiszen a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal nő, miközben az infláció éves átlagban várhatóan 3-4% között lehet majd. Az MNB szerint a családi adókedvezmény emelésének összegét az érintett háztartások több mint 50%-a elköltené, az önkéntes nyugdíjpénztárból való adómentes pénzfelvétel lehetősége pedig biztosan élénkítő hatású lesz. Az MNB érvelése szerint a pénztártagok 15%-a teljesen, 10%-a részlegesen felbontaná a megtakarítását. Másrészről pedig a jegybank arra mutat rá, hogy a 2024-es harmadik negyedéves lakossági megtakarítási felmérések szerint a kormányzati intézkedések a fogyasztást tovább ösztönözhetik.

Nem mellékes körülmény, hogy 2025-ben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nagyjából 1700 milliárd forint környékén mozgó kamatot fizet a lakosságnak, és a korábban hivatkozott MNB-s felmérés szerint a teljes kifizetés nagyjából egyharmada kerülhet elfogyasztásra. Lényeges szempont még továbbá, hogy a lakosság körében a hitelfelvételi kedv is javulni látszik. A nominális és reálbér-növekedés egy része ugyanakkor a megtakarításokat növelheti. Ezzel szemben állhat viszont az a tény, hogy a nominális bérek emelkedése, a nagyobb fogyasztás hajlandóssággal rendelkező, alacsonyabb jövedelműeket hozza leginkább helyzetbe. Ezen tényezőket figyelembe véve a 9 és 7%-os nomimális bérnövekedés és a 3-4% környékén mozgó inflációs mutatói metszetében várható 4-5%-os reálbér növekedés a fogyasztási dinamikát biztosan tovább gyorsítja. 

A 2025-ös költségvetés olyan ösztönző elemeket tartalmaz, amelyek lendületet próbálnak vinni a belső fogyasztásba. Egyszerre ösztönzik a háztartásokat és a kkv-kat, tehát egyszerre jellennek meg keresleti és kínálatoldali elemek. A költségvetés filozófiáját egyre inkább az határozza meg, hogy a külső gazdasági körülmények romlását, erős hazai fogyasztást, beruházást, és exportot ösztönző impulzusokkal érdemes ellensúlyozni. A bejegyzésben említett Demján Sándor Program 1410 milliárd forintos impulzust, a munkáshitel 500 milliárd forintos impulzust, míg a kamatkifizetések nagyjából 1700 milliárd forintos impulzust adhatnak a gazdaságnak. Tekintve, hogy a 2025. évi kiadási főösszeg 42 862 milliárd forint, csak ez a három tényező több mint 8%-ot képviselve a kiadások között, érdemi gazdaságösztönzést eredményezhet 2025-ben.


Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/koltsegvetes-2025-1h0n25oz13z5l4p?live

Kutatási igazgató |  Megjelent írások

Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.

Iratkozzon fel hírlevelünkre