🎓Egy friss, az Egyesült Államokban publikált tanulmány szerint, az alapfokú főiskolai vagy egyetemi képesítéssel rendelkezők várható élettartama jelentősen meghaladja a hasonló oktatási háttérrel nem rendelkezőkét. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy az USA tekintélyes gazdasági teljesítménye a születéskor várható élettartamra is jótékony hatást gyakorol, ám ahogyan arra a friss kutatás is rámutat, az említett kategóriák közötti szakadék folyamatosan mélyül. Következésképpen a prosperitásból első sorban egy szűkebb társadalmi rétegnek származik tapintható előnye. Mai bejegyzésünkben arra keressük a választ, mely fő tényezők húzódnak meg az eltérően alakuló kilátások hátterében. Végezetül megvizsgáljuk, hogy a bemutatott tendenciák Magyarország esetében is érvényesek-e.
📜Ahogyan a bevezetés során utaltunk rá, az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye továbbra is kimagasló: az ország által megtermelt nominális GDP (25,5 ezer milliárd dollár) mértéke a 2022-es év során a világelsőnek számított. Eközben az ország részesedése a világgazdaságból 23,93%-ot tett ki, maga mögé utasítva legfőbb riválisát, a Kínai Népköztársaságot (18,45%). Ugyan az USA láthatóan képes volt fenntartani dominanciáját a legrelevánsabb mutatók tekintetében, mégis egyre több elemző figyelmeztet a növekvő szociális és társadalmi problémák veszélyeire. Anne Case, valamint Angus Deaton –a Princeton University munkatársai, több hasonló témájú tanulmány szerzői– legújabb elemzésükben megállapították, hogy a főiskolai/egyetemi alapfokú (BA, BSc) képesítéssel rendelkezők várható élettartama csaknem kilenc évvel magasabb volt 2021-ben. A kutatásban huszonötödik életévüket betöltött, fiatal felnőttek kilátásait vizsgálták. Lévén az Egyesült Államok felnőtt lakosságának csupán egyharmada rendelkezik alapszintű diplomával, többségük rövidebb élettartamra számíthatott a vizsgált év során. Tévedés volna azt feltételezni, hogy a szerzőpáros új keletű trendeket fedezett fel. A szóban forgó csoportok életkilátásai a közelmúlt során is élesen eltértek egymástól.
https://public.flourish.studio/visualisation/15236829/
A fentebb látható diagram alapján azt mondhatjuk, hogy az alapfokú végzettséggel rendelkezők, illetve nem rendelkezők megjósolt élethossza az elmúlt három évtizedben permanens különbséget mutatott az előbbiek javára. A 2020-as és 2021-es évek adatait látva úgy tűnik, a képzettségi szint a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményességét is nagyban meghatározta. A csoportok közötti, mind mélyebbé váló szakadék főként ezzel a tényezővel magyarázható a pandémia során. De mi okozhatott ilyen figyelemre méltó eltérést a járványhelyzetet megelőző évek esetében?
❓Egy korábbi bejegyzésünkben már részletekbe menően értekeztünk az amerikai középosztályt érintő releváns problémákról, éppen ezért aktuális írásunkban csak a tárgyalt témához leginkább kapcsolódó jelenségekről ejtünk szót. A XX. században a technológiai fejlődés és az orvostudomány területén elért innovációk képesek voltak visszaszorítani az amerikai többlethalálozási rátákat, viszont csak időlegesen. Ezt a megállapítást támasztja alá Jessica Ho (a University of Southern California munkatársa) 2022-ben publikált elemzésé, amely tizennyolc magas jövedelmű országot vizsgált 1980 és 2018 között a várható élettartam tekintetében. Ho azt állapította meg, hogy amíg az Egyesült Államok az 1980-as évek elején a középmezőnyben helyezkedett el, 2018-ra az utolsó helyre zuhant vissza. A kedvezőtlen eredmények alapvetően egészségügyi és anyagi faktorokra vezethetőek vissza, amelyek a mai napig fennállnak.
❤️Az USA-ban élő felnőttek hozzávetőlegesen 40% tekinthető klinikai értelemben véve elhízottnak, amely arány az OECD-országok átlagának kétszeresét jelenti. Itt említendő meg az is, hogy a diabétesz, vagyis a cukorbetegség a lakosság 11%-át érinti enyhébb vagy kritikusabb formában. Az elhízás ezen felül több súlyos –elsősorban szív-és érrendszeri– betegséghez vezet, amelyek roncsolják az immunrendszer ellenálló képességét, például a Covid-19-hez hasonlatos járványokkal szemben. A pandémia során az alacsonyabb jövedelműek azért is nagyobb eséllyel fertőződtek meg, mivel számukra nem voltak biztosítva az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközök. A Pew Research Centre tavaly közölte egy 2022 januárjában végzett közvélemény kutatás adatait: azon felnőttek körében, akik szerint munkájuk otthonról is teljes körűen ellátható, a magasabb jövedelműek közül többen tudtak a gyakorlatban is élni a távmunka lehetőségével. Ugyanez mondható el a főiskolai/egyetemi végzettségűekről.
https://public.flourish.studio/visualisation/15271796/
💡Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy mind a kóros súlyfölösleg, mind pedig a szerényebb anyagi körülmények összefüggésbe hozhatóak a felsőfokú végzettség hiányával, végeredményben pedig a rövidebb várható élettartammal. Hozzátehetjük , hogy a vagyonosabbak sokkalta egészségtudatosabb életvitelt folytatnak, ráadásul képesek megfizetni az amerikai betegellátási rendszer –igencsak súlyos– költségeit: az Egyesült Államokban az egészségügyi szolgáltatások nem társadalombiztosítási alapon működnek, így a szegényebb társadalmi csoportok (ide értve a diploma nélkülieket) általában nem részesülhetnek minőségi ellátásban. Mindez krízishelyzetek alkalmával nagyobb gyakorisággal vezethet tragédiák sorához: a National Center for Health Statistics adatai döbbenetes képet festenek a 2020-as év első kilenc hónapjáról. A 25-39 évesek körében a diplomát nem birtoklók halálozási aránya hétszer (!) akkora volt, mint a felsőfokú végzettségűeké.
🇭🇺Megállapítottuk tehát, hogy az Egyesült Államokban korreláció áll fenn az edukáció szintje és a várható élettartam között. Cikkünk utolsó szeletében azt járjuk körbe, hogy ez az összefüggés Magyarország esetében is tapasztalható-e. Sajnálatos módon az amerikaihoz hasonló, friss és részletekbe menő publikáció hazánk vonatkozásában nem áll rendelkezésre, néhány dolgot azonban ennek hiányában is bizonyosan kijelenthetünk. A rendszerváltozást követő 20 évben a diplomások száma idehaza nagy mértékében, 688 ezer főről 1,38 millióra bővült. Bálint Lajos demográfus (a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa) pontosan ebben az időszakban vizsgálta a 25 éves, diplomát szerzett magyarok várható élettartamát. Mint olvashatjuk, a diplomás nők előtt átlagosan 54,3 további életév állt 1990-ben, 2011-ben pedig már 57,2. A férfiak esetében ugyanezen mutató 49,3 évről 53,9-re emelkedett a vizsgált időintervallumban. Eközben az alacsonyabb képesítéssel rendelkezők élettartama nem mutatott komolyabb növekedést. Ahogyan az Európai Bizottság Magyarországról szóló egészségügyi jelentésében olvashatjuk, az iskolázottság szintje továbbra is látványos különbségek forrása. A dokumentum 30 évesek körében vizsgálta magasabb (felsőfokú végzettséggel rendelkezők) és alacsonyabb (középiskolát/gimnáziumot nem végzettek) képzettségűek életkilátásait, 2017-es adatok alapján. Mint kiderült, a férfiak esetében közel 11 évvel hosszabb életre –azaz átlagosan további 49,1 évre– számíthatnak azok, akik sikerrel abszolválták felsőfokú tanulmányaikat. Ami a nőket illeti, az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők 46,9; a felsőoktatásban tanultak pedig további 50 évre számíthatnak. A két kategória között mért differencia a férfiaknál 4 évvel magasabb, míg’ a nők esetében 0,3 évvel alacsonyabb, mint az uniós átlag. A felvázoltak alapján Bálint Lajos korábbi konklúziója, amely szerint „az iskolázottság a felnőttkori halandóság fontos differenciáló tényezője”, Magyarországon is megalapozottnak tűnik.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Fetter Bálint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok (MA) szakon; jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatója. Kutatói érdeklődése középpontjában az európai országok gazdasági kapcsolatai, a nemzetközi kereskedelem, valamint a demográfiai problémák állnak.
