„Magyarország a választások után: gazdasági és geopolitikai kitekintő” címmel rendezték meg április 30-án a választások utáni első Oeconomus Gazdasági Klubot. A Chatham House-szabály alapján zajló beszélgetésben a leendő Tisza-kormány külpolitikai irányvonalairól, részben pedig a közeljövőben várható gazdasági fejleményekről folyt az eszmecsere. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a visszatartott uniós pénzek feloldása, az ukrajnai háború lezárása fellendíthetik a gazdaságot. Ugyanakkor többen arra figyelmeztettek, túlzott derűlátásra nincs ok, hiszen a nemzetközi környezet alapvetően nem változott, az uniós pénzeknek csak egy része felhasználható, és hatásai kérdésesek.
Mi várható a külpolitikában?
Bendarzsevszkij Anton az alakuló Tisza-kormány eddig megismert külpolitikai irányvonalait vette számba. Az Oeconomus igazgatója emlékeztetett rá, hogy Magyar Péter már elmondta, miniszterelnökként mely külföldi városokba kíván először ellátogatni: Varsóba, Bécsbe és Brüsszelbe. „Ezek az úticélok megfelelnek a rendszerváltás óta eltelt időszak magyar külpolitikai hagyományainak. Lengyelország és Ausztria meglátogatása kiemeli a regionális szövetségek fontosságát, Brüsszelé pedig az Európai Unióét. Valójában ugyanakkor Brüsszel az első úti cél, hiszen Magyar Péter már a beiktatása előtt odalátogatott, hogy a befagyasztott uniós pénzek hazahozataláról tárgyaljon” – mutatott rá.
Hozzátette, a leendő miniszterelnök találkozni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, várhatóan Beregszászon. A szakértő úgy vélte, az ukrajnai háború vélhetően a következő kormányzati ciklusban véget fog érni, ami alapjaiban fogja meghatározni a magyar gazdaságot és az EU-s kapcsolatokat egyaránt. „Az uniós döntéshozatalban valószínűleg központosítás következik majd, amit Magyarország nem fog akadályozni. Az Egyesült Államokról mindeddig nem beszélt Magyar Péter, és úgy tűnik, az USA szempontjából Magyarország lekerült a térképről. Lengyelországot illetően vannak párhuzamok az ottani kormány és a leendő Tisza-kormány között, ami a jó kapcsolatok irányába hathat majd. Kínával és Oroszországgal a kommunikáció szintjén sokkal kevésbé látványos kapcsolat várható, ám gazdasági téren a háttérben továbbra is valószínűsíthető a kapcsolatok folytatódása” – latolgatta a külpolitika várható irányait.
Németország egyelőre háttérbe szorult
Ezt követően a beszélgetés a gazdasági kilátásokra fókuszált. Egy akkumulátorgyár képviselője elmondta, hogy egyelőre úgy érzik, a leendő kormány részéről Németország hiányzik a legfontosabb partnerországok közül. Kulcskérdés, miként viszonyul az alakuló Tisza-kormány a német autóiparhoz, hiszen számos hazai autóipari beszállító a német autóiparnak dolgozik be.
Az uniós források
A résztvevők közül többen kiemelték, hogy az új kormány legfontosabb rövid távú célja a mintegy 35 milliárd eurónyi – részint – zárolt uniós forrás megszerzése. Az egyik felszólaló véleménye szerint ezzel az összeggel rövid időre lehetségessé válna a gazdasági konjunktúra, ezután pedig remélhetőleg véget ér az ukrajnai háború és lehetőség lesz hosszabb távú konjunktúrára. Kérdés azonban, hogy az EU odaadja-e Magyar Péternek ezt az összeget „csak úgy”. Többen úgy vélték, hogy aligha. Rámutattak: vannak ugyan olyan feltételek (például a 27 szupermérföldkő), amelyeket könnyű teljesíteni, de van sok olyan is, ami vagy állami bevételek kiesésével jár (például a multinacionális cégek adóztatásának kivezetése), vagy politikailag népszerűtlen lenne (például a rezsicsökkentés kivezetése). Márpedig ha az EU ezekre kötelezi Magyar Pétert, akkor komoly politikai ellenszéllel kell majd itthon szembenéznie.
Egy befektetésekkel foglalkozó résztvevő azon véleményének adott hangot, hogy a pályázatgazdaságról át kell térni a piacgazdaságra, továbbá a kis- és középvállalkozásokra nagyobb hangsúlyt kell helyezni. Egy közgazdász szerint a háztartások és a gazdasági szereplők részéről most optimizmus tapasztalható a tekintetben, hogy kiléphetünk a stagnálásból, pedig valójában a fogyasztás évek óta trendszerűen emelkedik. Úgy vélte, az uniós forrásokat illetően nagy a várakozás, de akadnak problémák ezzel kapcsolatban. „A 35 milliárd euró például valójában nem annyi, mert egy része már fel lett használva, csak hazai forrásból lett finanszírozva. Arról pedig alig esik szó, hogy ha egyszerre beáramlik ennyi pénz a gazdaságba, az inflációt fog generálni” – figyelmeztetett.
Az EU-ban továbbra sincsenek reformok
A felszólalók egyike a gazdasági növekedést korlátozó tényezők között említette, hogy a nemzetközi környezet nem változott meg április 12-én; Donald Trump továbbra is bontógolyóként megy végig a világon, akár a nemzetközi intézményrendszert, akár a gazdaságot nézzük. Az EU-n belül sem látszik nyoma fordulatnak, másfél évvel a Draghi-jelentés után semmi nem valósult meg belőle. Rámutatott, hogy az Európai Bizottság a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatában nem látszik semmi olyasmi, ami orvosolná a problémákat, az uniós növekedés továbbra is csökkenni fog, ez pedig ránk is ki fog hatni.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója annak veszélyeire mutatott rá, hogy a Magyar Péter által hazahozni kívánt 35 milliárd euróval kapcsolatban, hogy az összeg mögött komoly importfogyasztás van, így ha sikerül is hozzáférnünk, az összeg nagy része azonnal távozni is fog, az import pedig tulajdonképpen csökkenti a GDP-t.
A hadiiparban folytonosság várható
Egy a hadiiparban dolgozó résztvevő kifejtette, hogy a haderőfejlesztés terén kevés változást vár, hiszen az az idő, ameddig egy nagy fegyverzeti platform használatban van, 30-40 év. Jó példa erre az első Fidesz-kormány idején beszerzett Gripen-flotta, amely alig van túl az életciklusa felén. Az eddigi hadiipari kapcsolatok – például Németországgal, Franciaországgal, Csehországgal, Törökországgal és Izraellel – továbbra is fent fognak maradni.
A rendezvény végén Gondi Mátyás, az Oeconomus alelnöke elmondta, hogy az elmúlt bő egy év Gazdasági Klubjai során elhangzott gondolatok meglátása szerint termékeny talajra hullottak, és kifejezte azon reményét, hogy ahogy eddig is, az Oeconomus a jövőben is számíthat a jelenlévő résztvevőkre – annál is inkább, mivel a mostani eseményen is elhangzottak olyan jövőbe mutató témák és elképzelések, amelyek mentén a Gazdasági Klub folytathatja tevékenységét.
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
