A novemberi Oeconomus Gazdasági Klub témája az „Ingatlan és jólét – közép-európai trendek” volt. A rendezvény alapját a szeptember 1-én elindított Otthon Start kormányzati lakáshitel-program adta, amely az első lakást vásárlók támogatását célozza. A résztvevők megvitatták a program által kínált példátlan előnyöket, a saját ingatlanhoz kapcsolódó tágabb témákat, valamint a nyugat- és közép-kelet-európai országok közötti éles különbségeket e téren. Mivel Orbán Viktor miniszterelnök találkozója Donald Trump amerikai elnökkel a közelmúltban történt, erről is sok szó esett.
Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében két témára összpontosított. Először az Otthon Start programról beszélt, amely a magyar kormány egyik legfontosabb lakásprogramja. Elmondása szerint nagyon nyugati jelenség, hogy a fiataloknak és a fiatal pároknak kevés esélyük van saját lakáshoz jutni, míg a magyarok 90%-a tulajdonosa annak az ingatlannak, ahol él. A magyarok ebben nem akarnak változást, a kormány programja pedig hozzájárul ehhez. A mai Gazdasági Klubban ezt a konzervatív kormányzati megközelítést vitatják meg, amelynek célja, hogy segítse a fiatalokat és a családokat saját otthonuk megvásárlásában. A másik téma a Donald Trump és Orbán Viktor közötti múlt heti kétoldalú találkozó volt. Ahogy Törcsi Péter rámutatott, a magyar konzervatívok elkötelezettek a Magyarország és az Egyesült Államok közötti erős védelmi együttműködés mellett a NATO keretein belül. A két vezető találkozójának sikere felülmúlta a várakozásokat. A megbeszélés stratégiai eredményeket hozott a védelmi és nukleáris együttműködés terén, és ami a legfontosabb, Magyarország mentességet kapott az Oroszország elleni amerikai energetikai szankciók alól. Mindez nem jöhetett volna létre Trump és Orbán személyes kapcsolata nélkül. A kuratóriumi elnök kiemelte annak jelentőségét is, hogy Magyarország pénzügyi védelmet kap az Egyesült Államoktól: ez a megállapodás jelzés a piacoknak, továbbá azoknak is, akik a közelgő választások előtt pénzügyileg támadni akarnák Magyarországot a valutáján keresztül. A forintnak nyújtott védelemnek számos pozitív következménye van; többek között több lehetőséget nyújt a költségvetésnek, ami nagyobb teret enged az Otthon Start programhoz hasonló programok számára. Az Egyesült Államokkal kötött pénzügyi, üzleti és védelmi megállapodás összességében több mozgásteret biztosít a magyar kormány számára.
Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára és miniszterhelyettese nyitóbeszédében nemcsak az Otthon Start program előnyeit emelte ki, hanem beszélt az elmúlt 15 év eredményeiről is a kapcsolódó területeken. Az Otthon Start program nemcsak lehetőséget biztosít a fiataloknak első lakásuk megvásárlására, hanem a középosztály megerősítését és az építőipar támogatását is célul tűzi ki. Az elmúlt 15 évben folyamatosan voltak kormányzati intézkedések a középosztály megerősítésére és bővítésére, amit több pillér szolgál: a 15%-os személyi jövedelemadó-kulcs, a 9%-os társasági adókulcs, a családok adókedvezményei, a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentessége és az ingyenes felsőoktatás. Az elmúlt 10 évben a kormány 5500 milliárd forintot (körülbelül 14 milliárd eurót) költött a lakhatást támogató különböző (például ingatlanvásárlást vagy -felújítást segítő) programokra. Ebben az időszakban félmillió magyar család vett részt ezekben a programokban. Az államtitkár kiemelte, hogy 2010 és 2023 között Magyarországon 30%-os, Európában egyedülálló és világszerte az egyik legnagyobb mértékű születésiráta-növekedés volt tapasztalható.
Az Otthon Start programnak köszönhetően sokan most jobb eséllyel vásárolhatnak első lakást, mint korábban. Ezenfelül a programot más családoknak szóló programokkal is kombinálhatják, amivel maximalizálhatják az előnyöket. Ezekkel a kombinációkkal Magyarországon új korszak kezdődött: az elmúlt 35 évben nem volt ilyen lehetőség a fiatalok számára, hogy lakástulajdonosokká váljanak. Az Otthon Start programmal mindemellett a havi banki törlesztőrészletek akár alacsonyabbak is lehetnek, mint a havi albérleti díjak. A program iránt nagy a kereslet: a bevezetése óta eltelt 10 hét alatt (figyelembe véve, hogy a hitelkérelmek feldolgozása időbe telik, ezért ezek nem végleges számok) a bankok 7000 szerződést írtak alá és 7000 hitelt folyósítottak; emellett 15 000 szerződés feldolgozása folyamatban van, 10 000 szerződés pedig előkészítési szakaszban van. A kérelmezők körülbelül 40%-a házas, átlagéletkoruk 34 év. A program elindítása előtt az első lakást vásárlók aránya Budapesten 12-15% volt, de az elmúlt két hónapban 40%-ra emelkedett, ami azt mutatja, hogy a program valóban segít azoknak – főleg fiataloknak –, akik korábban nem tudtak belépni az ingatlanpiacra. Vidéken is hasonló a tendencia: korábban az első lakást vásárlók aránya 20-25% volt, míg most 40-45%. A program eredményeként Magyarországon az albérleti díjak is csökkenni kezdtek, havonta körülbelül 1%-kal; ez azt jelenti, hogy az Otthon Start program az albérlőket is segíti. A kormány úgy véli, hogy ez a tendencia a következő 4-6 hónapban is folytatódni fog.
Panyi Miklós kifejtette azt is, hogy a program az első lakást vásárlók támogatásán túl az építőipar ösztönzését is szolgálja. A kormány az Otthon Start program részeként új rendszert vezetett be, amely felgyorsítja az építkezési engedélyezési eljárást; ez a folyamat 12-18 hónapról 3-4 hónapra rövidülhet. Nagy az érdeklődés a programban részt venni kívánó építőipari cégek és befektetők részéről: a kormány több mint 30 befektetőtől több mint 60 projektet regisztrált eddig, amelyek 37 000 új lakás építésére szólnak. A következő 2-3 hónapban további 25 projekt lesz benyújtva, amelyek 20-25 000 lakás építését célozzák. A kormány már 11 000 új lakást hagyott jóvá, és ezekre a projektekre már a gyorsított engedélyezési eljárás vonatkozik. Az államtitkár szerint az Otthon Start programnak köszönhetően az elkövetkező öt évben több mint 50 000 új lakás épülhet, ami más szektorokra is kedvező hatással lesz: 10 000 lakás építése például 1%-os GDP-növekedést jelent. A kormány úgy véli, hogy a program évente 50-60 000 új lakástulajdonosi szerződést fog generálni, ami az elkövetkező 5 évben körülbelül 250 000 első lakást vásárló résztvevőt fog jelenteni. Emellett a program nemcsak az első lakást vásárló fiatalokat érinti, hanem azokat is, akik a lakásukat el akarják adni a fiataloknak. Az eladók háromnegyede új és nagyobb lakásba költözik majd, ami dominóeffektust fog kiváltani a lakáspiacon.
Lorenzo Montanari, az Americans for Tax Reform és a Tholos Foundation nemzetközi ügyekért felelős alelnöke, valamint a Property Rights Alliance (PRA) ügyvezető igazgatója bemutatta a PRA nemzetközi tulajdonjogi indexének legújabb kiadását, amelyet októberben mutattak be az Európai Parlamentben. Elmondta, hogy az olyan technológiáknak köszönhetően, mint az AI, a big data és a kvantumszámítások, mindannyian egy mélyreható átalakulás időszakán megyünk keresztül, amely átformálja társadalmaink szerkezetét. A technológia azonban önmagában nem határozza meg a jövőnket, hanem ezt az intézmények teszik. Ezért a PRA a nemzetközi tulajdonjogokat nem jogi absztrakcióként, hanem gazdasági eszközként tekinti. Az index egy erős tulajdonjogi rendszer alapjául szolgáló intézményeket értékel: a jogi és politikai környezetet, a fizikai tulajdonjogokat, valamint a szellemi tulajdonjogokat. Első alkalommal 2007-ben jelent meg, és többek között a Világbank, az Európai Bizottság, az UNESCO, a Financial Times és a The Economist is használja. A jelentés alapelve, hogy a biztosított tulajdonjogok és a végrehajtható szerződések elengedhetetlenek a gazdasági potenciál kiaknázásához.
A jelentés 126 országot vesz górcső alá. Óceánia, Európa és Észak-Amerika a legjobban teljesítő régiók. Az elmúlt 3 évben a globális átlagpontszám enyhén csökkent. Világszerte sok tennivaló van a tulajdonjogok védelme terén, különösen olyan országokban, mint Brazília, Kína és India. Európában jelentős különbségek vannak a különböző országcsoportok között: Nyugat-Európa átlagos pontszáma 7,4, az Európai Unióé 6,9, míg a többi európai országé 5,4. Magyarország pontszáma idén minden szegmensben nőtt, kivéve a szellemi tulajdon területét. Globálisan jelenleg a 47. helyen állunk, ami előrelépés a tavalyi 49. helyhez képest. Az index a https://internationalpropertyrightsindex.org/ oldalon tekinthető meg.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója egy rövid tanulmányról beszélt, amelyet nemrégiben készített kollégájával, Jávor Balázzsal. Azt vizsgálták, hogy az ingatlanbirtoklás több jövedelmet és nagyobb jólétet jelent-e. Mint mondta, feltételezhető, hogy az ingatlanárak emelkedésével a társadalmakban növekszik a vagyoni egyenlőtlenség. Nagy meglepetésükre azonban éppen az ellenkezőjét mutatta a kutatásuk. Magyarországon a lakástulajdonosok aránya 2014 és 2021 között 4%-kal nőtt, ugyanakkor a vagyonkoncentráció közel 5%-kal csökkent. E tanulmány és az Európai Központi Bank adatai alapján megállapították, hogy ha egy országban nő a lakástulajdonosok aránya, csökken a vagyoni egyenlőtlenség és a vagyonkoncentráció. Ez a tendencia számos országban megfigyelhető. Amikor a kormányok olyan lakástulajdon-programokkal próbálnak segíteni a családoknak, mint az Otthon Start, az a vagyonkoncentráció csökkenéséhez vezet.
Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta, hogy csapata együttműködött a Miniszterelnökséggel az Otthon Start program kapcsán. Rámutatott, hogy a közép-európai lakáspiac főként történelmi okokból eltér a nyugat-európaitól. Nálunk a saját otthon birtoklása a norma. A legtöbb közép- és kelet-európai országban a lakosság több mint 80%-a saját tulajdonú ingatlanban él. Magyarországon a lakásállomány háromnegyede családi házakból áll, ami a szocialista korszak öröksége; ekkor az állam támogatta az embereket saját házuk építésében, különösen a vidéki és külvárosi területeken. Az úgynevezett Kádár-kockák, ezek a jellemzően 10×10 méteres házak továbbra is mindenhol jelen vannak. A rendszerváltás után az állam, a helyi önkormányzatok és az állami tulajdonú vállalatok a lakásállományuk nagy részét alacsony áron eladták a bérlőknek; így lett hirtelen sok ember lakástulajdonos. Ugyanakkor Magyarországon soha nem alakult ki igazán magánalbérleti piac, sem pedig olyan jogi keret, amely megbízhatóvá tenné azt, így ma a bérlés még mindig inkább rövid távú bérleti szerződéseket jelent, kevés biztonsággal. A fiatalok számára a legnagyobb álom továbbra is a saját lakás megszerzése. Sokan évekig külföldön dolgoznak, hogy spóroljanak és Magyarországon ingatlant vásárolhassanak – gyakran készpénzért, mivel a jelzáloghitelek kamatai itt még mindig viszonylag magasak Nyugat-Európához képest. A háztartások jelzáloghitel-adóssága ebből fakadóan összességében sokkal alacsonyabb a mi régiónkban. Ez azt is jelenti, hogy a közép-európaiak általában kevésbé eladósodottak. Magyarországon a jelzáloghitel-adósság aránya a GDP kevesebb mint 10%-a, míg az EU-átlag 35%. Ennek köszönhetően van némi mozgástér a felelősségteljes hitelfelvételre; ez segítene megújítani a lakásállományt, amelynek nagy része (különösen a régi panelházak) elavult.
Jávor Balázs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője egy 2020-as felmérést említett, amelyben a német központi bank kilenc EU-tagállamban vizsgálta a lakástulajdonosok arányát és a vagyoni egyenlőtlenséget mérő Gini-együtthatót. Erős negatív összefüggést talált közöttük: a lakástulajdonosok arányának növekedésével csökken a vagyoni egyenlőtlenség. Jávor Balázs 22 ország 2021-es adataival tesztelte e felmérés érvényességét, és eredményei megerősítették a német tanulmány következtetéseit. Magyarországon 2014 és 2021 között a lakáspolitika a gyermekes fiatal családokra összpontosított. Ennek eredményeként a saját otthonukban élők aránya 4%-kal nőtt, míg a vagyoni egyenlőtlenség 4,7%-kal csökkent. Magyarországon az elmúlt 20 évben nőtt a saját otthonukban élők aránya, amely 2024-ben 91,3% volt, ezzel pedig az ország az EU rangsorában a 3. helyet foglalja el.
A nemzetközi tulajdonjogi index kapcsán néhány résztvevő kétségbe vonta egyes közép-kelet-európai országok, például Románia adatainak érvényességét. Felvetették a tulajdonjogok, különösen a magyar közösségek tulajdonjogainak megsértését a Magyarországgal szomszédos országokban. A múltban például Szlovákiában illegális volt a nemzeti kisebbségek számára mezőgazdasági földterületek birtoklása. A kisebbségeket, például a magyar kisebbséget célzó törvények ugyanakkor még ma is teljes mértékben hatályban vannak, és számos olyan, a magyar kisebbség ellen irányuló bírósági ügy van folyamatban, amelyekben az állam a földjeiket követeli.
Több résztvevő hangsúlyozta, hogy a magántulajdon alapvető nyugati érték, és hogy a tulajdonjog a nyugati társadalmak alapját képezi. A jelenlegi magas lakástulajdonosi arány Magyarországon egy furcsa körülményből fakad: a szocializmus alatt a lakásállomány nagy része állami tulajdonban volt, a rendszerváltás után viszont ezeket az ingatlanokat alacsony áron eladták a bérlőiknek, így sokan váltak lakástulajdonossá. A beszélgetés néhány résztvevője megjegyezte, hogy a bérléssel ellentétben a saját otthon birtoklása közelebb hozza az embert a hazájához és a lakóhelyéhez, mert tudja, hogy a jövője ott van. Az egyik résztvevő felidézte, hogy amikor egy OECD-projektben dolgozott, a szervezet azzal az indoklással kritizálta a magas magyarországi lakástulajdonosi arányt, hogy a bérlés megkönnyíti az emberek számára, hogy oda költözzenek, ahol munkalehetőségek vannak. Egy másik résztvevő elmondta, hogy Európában sokan, különösen a fiatalok, nincsenek tisztában azzal, hogy a keresztény gyökerekkel rendelkező európai civilizáció a magántulajdonon alapul, amelyre pedig további szabadságjogok (például a lelkiismereti és a vállalkozási szabadság) épülnek.
Az MBH Bank képviselője elmondta, hogy nagy érdeklődést tapasztalnak az Otthon Start program iránt, és arra számítanak, hogy az új szerződések teljes hitelösszege meg fogja haladni az 1,9 milliárd forintot. Az ingatlan.com képviselője rámutatott, hogy nagyon kevesen tudják, hogy a magyar adórendszer nagyon kedvező a szellemi tulajdon szempontjából. Az EU-ban egyedülálló módon hatalmas adókedvezményeket biztosít a szellemi tulajdonból származó jövedelem vonatkozásában: ha valaki Magyarországon regisztrálja szellemi tulajdonát, és 5 év után eladja, nem kell utána adót fizetnie. Ez vonzhatja a külföldi befektetéseket a tulajdonjogok terén, ami milliárdokkal növelhetné az adóbevételeket. Ez az egyik oka annak, amiért fontos volna aláírni az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
Egy jogi technológiai tanácsadó céget vezető résztvevő a tulajdon kérdését a háttérirodai menedzsment szemszögéből közelítette meg. Kiemelte a szerződések és egyéb dokumentumok elkészítésének, valamint az ehhez szükséges platformok és sablonok kezelésének kihívásait. Ezekhez a feladatokhoz mesterséges intelligencia általi támogatást használnak, és az illető felvetette azt az ötletet, hogy ha a több tízezer magyar szerződés egy magyar nagy nyelvi modellhez vezetne, ez új technológiai lehetőségeket nyitna meg, ami dominóhatást váltana ki.
Számos résztvevő reflektált a múlt heti Trump–Orbán találkozóra. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a találkozó rendkívül sikeres volt, és megmutatta, hogy Magyarország nem elszigetelt a világban, bár sokan Európában ezt szeretnék. Orbán számos eredményt ért el Washingtonban többek között az energiabiztonság, valamint a nukleáris és védelmi együttműködés terén.
Külpolitikai szakértő, újságíró, sajtóreferens. Tizennégy évig dolgozott külpolitikai újságíróként és szerkesztőként, elsősorban a Magyar Nemzetnél. Szakterülete a Közel-Kelet és Észak-Afrika. Újságíróként a térség több országában és konfliktusövezetben járt. Tudósított többek között Izraelből és Palesztinából, Libanonból, Irakból, Törökországból, Jordániából és Szaúd-Arábiából, de járt Ukrajnában, Hegyi-Karabahban és Cipruson is.
