Az április 15-én szervezett Central European Summit transzatlanti együttműködésről szóló panelbeszélgetésén László András európai parlamenti képviselő és a Patriots for Europe Alapítvány vezetőjének moderálása mellett Sztáray Péter,a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára, Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója, Shea Bradley-Farrell, a Counterpoint Institute elnöke, Ariel Bulshtein, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vezető tanácsadója és Daniele Scalea, a Machiavelli Center for Political and Strategic Studies elnöke beszélgettek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok, valamint Donald Trump visszatérése alapvetően alakítják át a transzatlanti viszonyokat. Magyarország békepárti álláspontja, az Egyesült Államok és Izrael közti együttműködés, valamint az európai fegyverkezés szükségessége mind központi téma volt. A beszélgetés középpontjában az a felismerés állt, hogy a nyugati világnak ideje új alapokra helyeznie biztonságpolitikáját, szorosabbra fűzve az európai-amerikai szövetséget, miközben a privát szektor szerepét is növelni kell a hadiparban.
Donald Trump újraválasztása teremtette meg a lehetőséget az európai békére
A moderátor első, az ukrajnai háború kimenetelére vonatkozó kérdésére Sztáray Péter kifejtette, hogy az Európai Uniónak alapjaiban kell megváltoztatnia az elmúlt bő három évben vitt kezelési politikáját. Kiemelte, hogy a kelet-európai háború 2022-es eszkalációját követően Magyarország egyedül állt ki a béke tárgyalásos úton való elérése mellett, míg a többi uniós tagállam – összhangban az amerikai demokrata vezetéssel – Ukrajna szakadatlan katonai támogatása mellett köteleződött el. Az európai vezetők többsége nem ismerte fel, hogy minden egyes nappal a megtámadott ország gyengébbé válik, ezért csatlakozni kell az amerikai békekezdeményezéshez. A biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkár tapasztalata szerint Joe Biden elnöksége alatt a magyar-amerikai bilateriális kapcsolatok befagytak, azonban a republikánus elnök visszatértével ezen a területen is eljöhet az aranykor.
Formálódik a Washington-Jeruzsálem-Budapest együttműködési forma
Az orosz-ukrán háborút követően László András moderátor második kérdése a régió másik nagy fegyveres összecsapására, a közel-keleti háborúra irányult. Ariel Bulshtein szerint Anthony Blinken korábbi amerikai külügyminiszter arra ösztökélte az európai szövetségeseit, hogy támogassák a Hamaszt, ezzel akaratlanul is Izrael ellenségeit segítve. Az izraeli miniszterelnök vezető tanácsadója szerint az angol nyelv nem elég gazdag ahhoz, hogy le tudja írni a Donald Trump visszatérésével beálló változás mértékét. Véleménye szerint egy új együttműködési forma, a Washington-Jeruzsálem-Budapest háromszög van kialakulóban.
A piaci vállalatoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk az európai fegyverkezésben
Az elmúlt három évben Európa peremvidékein kitörő háborúk, illetve Donald Trump újraválasztása ráébresztette a régió vezetőit a fegyverkezés fontosságára. Fekete Péter, a régió egyik legnagyobb technológiai, infokommunikációs és űripari vállalatának vezetője szerint Európa felfegyverzésében és a hadipari kapacitások kiépítésében az európai magánszektor szereplőinek nagyobb szerepet kell vállalniuk. Az elmúlt három hónapban – a januári amerikai elnök-beiktatást követően – jelentősen megnőtt az amerikai befektetőkben az érdeklődés az európai üzleti lehetőségek iránt, a 4iG is több amerikai hadipari vállalattal szorosan együttműködik.
A republikánusok győzelme esély a globális rendszer újraformálására
Shea Bradley-Farrell, a Conterpoint Institute elnöke igen erősen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy Trump egy óriási lehetőség arra, hogy összetörjük az évtizedek óta fennálló neoliberális status quot, hogy ezt követően egy új, a 21. századi kihívásokhoz és realitásokhoz jobban illeszkedő világrendet építsenek fel. Az európai országokat is negatívan érintő vámpolitika is véleménye szerint egy tárgyalási alap, amely a globális erőviszonyok újraformálásának az eszköze. Shea Bradley-Farrell szerint a legfontosabb következménye Donald Trump újraválasztásának az ideológia-vezérelt szakpolitikák felfüggesztése.
Az Egyesült Államoknak pozitívabb üzeneteket kell küldenie Európa számára
A moderátor kérdésére Daniele Scalea rámutatott, hogy Magyarország mellett Olaszországnak kiemelkedően jó a kapcsolata a jelenlegi amerikai kormánnyal, illetve Giorgia Meloni érdemeit emeli, hogy a Biden adminisztrációval is fenn tudta tartani a szoros és jó viszonyt. A Machiavelli Center elnöke szerint Donald Trump újraválasztása számos lehetőséget nyitott ki az együttműködésre, de – utalva ezzel J.D. Vance alelnök müncheni beszédére – az amerikai félnek több pozitív üzenetet kellene küldenie az európai szövetségesei felé.
A biztonságpolitikai fenyegetettségek miatt itt a cselekvés ideje
A panelbeszélgetés második felét Sztáray Péter kezdte, aki a moderátor kérdésére rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke és célja kilépni a NATO-ból, csupán ösztönözni akarják európai szövetségeseit a védelmi kiadások növelésére. Az államtitkár szerint bár a keleti fenyegetettséget az uniós vezetők három évvel ezelőtt felismerték, érdemben nem cselekedtek, sőt katonai raktárkészleteiket átadták Ukrajnának, ezzel tovább gyengítve az európai védelmi infrastruktúrát. Míg Sztáray Péter a gazdasági következmények miatt nem támogatja a védelmi kiadások GDP-arányos 5 százalékra való emelését, addig Fekete Péter szerint ez ösztönözheti a privátszféra vállalatait a nagyobb szerepvállalásra.
Európának és az Egyesült Államoknak össze kell tartania
Áttérve a közel-keleti konfliktusra Ariel Bulshtein kifejtette, hogy a régióban nem lehet békét teremteni azáltal, ha a palesztin népnek juttatott földdel akarják megvásárolni a nyugalmukat, hiszen nem csupán a területszerzés, hanem a zsidó nép teljes elpusztítása a Hamasz célja. Az izraeli miniszterelnök tanácsadója szerint az uniós megközelítés nem hatékony, Trump visszatérése teremtette meg a közel-keleti béke lehetőségét. Shea Bradley-Farrell erre rácsatlakozva párhuzamot vont az Európa-szerte kitört palesztinpárti zavargások és az Egyesült Államokban négy éve változó intenzitással zajló tüntetések között. A Counterpoint Institute elnöke szerint az Egyesült Államoknak és európai szövetségeseinek szorosan együtt kell működniük a radikalizmus elleni küzdelemben és a világrend mindkét régió számára előnyös újraformálásában. Zárógondolatként Daniele Scalea rámutatott, hogy világos, hogy Európának többet kell költenie a védekezésre, de ezt nem lehet egy adósságválságba kerülés árán elérni. Véleménye szerint az Európai vezetőknek meg kell győzniük országaik közvéleményét az akár egyéb költségvetési tételek kárára történő fegyverkezés szükségességéről.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
