Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ által április 15-én szervezett, nemzetközi konferencia, a Central European Summit Közép-Európa energetikai potenciáljáról szóló panel résztvevői Janusz Kowalski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt parlamenti képviselője, Natko Vlahović, a horvát New Frontier Foundation elnöke, Matt Boyse, az amerikai Hudson Institute vezető kutatója, valamint Georgi Harizanov, a bolgár Institute for Right-Wing Politics igazgatója voltak. A beszélgetést Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője moderálta.
Az európai zöld megállapodás: a józan ész ellensége
Janusz Kowalski a panelbeszélgetés elején leszögezte, hogy meglátása szerint az európai zöld megállapodás a szuverenitás és a józan ész ellensége; egy vírus, amely tönkreteszi hazáját, Lengyelországot és az EU-t. Az egyezmény valódi neve éppenséggel német megállapodás kellene, hogy legyen, mivel Németország – és Kína – rengeteg pénzt keres vele. Kowalski semmi pozitívumot nem lát a megállapodásban, és feltette a kérdést: miért nem használhatja fel Lengyelország a saját szénkészleteit, és ehelyett miért kell földgázt importálnia? Minden uniós tagállamnak a saját érdekeit kellene néznie, így Lengyelországnak a lengyel, nem pedig a német vagy a brüsszeli érdekeket.
A Török Áramlat Közép-Európa szolgálatában
Georgi Harizanov a Török Áramlat gázvezetékkel kapcsolatban idézte Victoria Nulandet, a Biden-adminisztráció külügyi államtitkár-helyettesét, miszerint időnként meg kell mondani az EU-nak, hogy ***** meg. A vezetékkel Bulgária földgázt juttat a közép-európai barátainak és partnereinek. Mint Harizanov mondta, a bolgár politikusok időben felismerték, hogy csak idő kérdése, hogy az Európába irányuló orosz gázexportnak vége legyen, így „megelőző jelleggel” hozzájárultak a Török Áramlat megépítéséhez, ami olcsó földgázt biztosít Közép-Ázsiából és Törökországból. Hangsúlyozta, hogy a Török Áramlat nagy mennyiségű olcsó és környezetbarát földgázt biztosít a partnereknek. Ezek a szállítások folytatódni fognak, függetlenül attól, hogy mit gondol az EU. Harizanov azt is megjegyezte, hogy rendre ki kell javítania a Bulgáriát a vezeték miatt megrovó kritikusokat, mivel nem tudják, hogy az ország területén mindössze 16 kilométert tesz ki a vezeték hossza. Mint mondta, a jelenlegit megelőző bolgár kormány adót akart kivetni a vezetéken áthaladó gázra, hogy ezzel büntesse Orbán Viktort, ám amikor személyesen találkoztak évekkel ezelőtt, Harizanov megígérte a magyar miniszterelnöknek, hogy ha jobboldali kormánya lesz Bulgáriának, az soha nem fog büntető szándékkal fellépni Magyarország ellen – és ez így is van, amióta idén egy jobboldali párt vezetésével új kormánykoalíció alakult.
A horvát LNG-terminálban rejlő potenciál
Natko Vlahović beszédében bemutatta, miként vált Horvátország fontos szereplővé a cseppfolyósított földgáz (LNG) tekintetében. Az ország rendelkezik LNG-terminállal, amely egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. A kikötő, amelyet az elkövetkező években bővíteni terveznek, jelenleg 65 százalékban amerikai LNG-t fogad. Mint Vlahović kiemelte, a térségbeli energiaellátás szempontjából regionális együttműködésre és az Egyesült Államok támogatására van szükség.
Amerika nyitott az együttműködésre a nukleáris energia terén
Matt Boyse elmondta, hogy az első Trump-adminisztráció nagy hangsúlyt fektetett az atomenergia terén való együttműködésre az EU-val. A NATO keleti szárnyán lévő országok nyitottak voltak a kooperációra, mivel számos ország függetlenné akart válni az orosz energiától. A brüsszeli bürokrácia mindezt némi kétkedéssel figyelte, majd a nukleáris energiára kevésbé fókuszáló Biden-adminisztráció alatt a folyamat lelassult. Boyse elmondása alapján néhány hete amerikai tisztviselők tárgyalásokat folytattak Budapesten arról, hogy igény esetén készen állnak az együttműködésre a magyar állammal, például a nukleáris fűtőanyagok biztosítása terén. A kis moduláris reaktorok iránt is nagy az érdeklődés a térségünkben, például Románia és Lengyelország részéről, így ebben a technológiában is óriási potenciál rejlik. Boyse feltette a kérdést: tekintve, hogy az atomenergia diverzifikálja az energiaforrásokat, zöld és hosszú távú, akkor mégis mi az, ami ellene szól?
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.
