Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ által április 15-én szervezett, nemzetközi a konferencia, a Central European Summit első panelbeszélgetésének résztvevői azt vitatták meg, hogy mit is jelent igazán közép-európainak lenni, létezik-e egy közös identitás a régió országai között, illetve hogy melyek azok a főbb pontok, értékek és más összekötő elemek, amelyekre alapozva a régió országai és az Egyesült Államok közötti együttműködés tovább fejleszthető.
Hova tovább Közép-Európa?
Ernyei Magor, az Alapjogokért Központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója a beszélgetés moderátoraként kiemelte, hogy Közép-Európa nemcsak egy geopolitikai fogalom, amelyet kizárólag a nemzetközi kapcsolatok szakirodalmában lehet értelmezni. Szerinte Közép-Európa maga a jövő: nemcsak a régióban élők, de a tágabb világ számára is. Ernyei szerint Közép-Európa válaszút előtt áll: számos kérdésben megosztottak a régió országai, ugyanakkor a közös értékek és hasonló gondolkodás összeköti az egyes nemzetállamokat.
Radek Vondracek, a cseh Képviselőház tagja kiemelte, hogy Csehországban nagy hangsúlyt fektetnek a közép-európai együttműködés továbbfejlesztésére és sokan kutatják azt, hogy valójában mit jelent közép-európainak lenni, és mely pontokra alapozva lehet a leghatékonyabban erősíteni az együttműködést az országok között. A képviselő szemléltetésképp megemlített egy kutatást, amelyben a cseh embereket kérdezték meg arról, hogy nyugat-, kelet-, vagy közép-európainak érzik magukat. Az eredmények alapján a válaszadók többsége egyértelműen a közép-európai identitást vallja magáénak, amely rámutat a regionális együttműködés megerősítésének fontosságára, amely nélkül egyúttal az összeurópai együttműködés is elképzelhetetlen.
Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint közép-európainak lenni annyit tesz, mint minden történés, folyamat és esemény centrumában lenni. Szerinte a régió egy többosztatú kereszteződés, ahol rengeteg kultúra, nép és nemzet találkozott és él mind a mai napig egymás mellett. Ez a terület a nyugati és keleti politikusok, a kereskedelem és a befektetések találkozópontja, amelyet a regionális együttműködési kezdeményezések (Három Tenger Kezdeményezés, V4 stb.) hivatottak tovább erősíteni. Az államtitkár szerint fokozni kell Közép-Európában az infrastrukturális együttműködést, amely tovább erősíti a már meglévő kapcsolatokat. Szerinte meg kell találni és ki kell hangsúlyozni azokat a közös pontokat, amelyekben egyetértenek a régió nemzetállamai. Nacsa kiemelte továbbá, hogy minél előbb lesz tűzszünet Ukrajnában, annál előbb tud Közép-Európa újra fejlődő pályára lépni, hiszen a háború Ukrajnán és Oroszországon kívül ezt a régiót érinti leginkább.
Stephen Nikola Bartulica horvát EP-képviselő hangsúlyozta, hogy saját tapasztalata is megerősítette abban, hogy Brüsszelben a fősodor konformitása uralkodik, amelyet Közép-Európának kell a józan ésszel ellensúlyoznia. A képviselő szerint a régióban van Európa jövője, ugyanis a kommunizmus alatti szenvedés összefogta Közép-Európát. Szerinte ha valaki túlél egy ilyen tragikus időszakot, akkor az olyan erőt és kitartást tud abból meríteni, ami hosszú távú eredményekhez tud vezetni. Bartulica kiemelte, hogy félelemkeltő az, ha valaki megnyer egy demokratikus választást és nem a fősodor véleményét mondja vissza, akkor azt ellehetetlenítik és megakadályozzák abban, hogy a jogszabályoknak megfelelően átvegye a hatalmat. A képviselő kihangsúlyozta, hogy egy szűk kisebbség úgy érzi, hogy ők különlegesek és többet tudnak másoknál, ezért nekik kizárólagos joguk van arra, hogy uralkodjanak mások felett. Szerinte Horvátország kiemelt szereppel bír a régió energiabiztonságának biztosításában, amelyet a krk-i LNG-terminál bővítése még jobban megerősít.
Közép-Európa: identitás vagy a jövő együttműködése?
Ernyei Magor kiemelte, hogy Közép-Európát összeköti a szenvedés, ami ugyanakkor erőt ad a régiónak. Ebből a közös történelmi szenvedésből olyan kitartás meríthető, ami Közép-Európa jövőjének történelmét is kiemelten meghatározhatja. Szerinte az olyan politikai folyamatok, amelyek jelenleg Európában zajlanak, mint az alkotmányos jogok semmibe vétele, a demokratikus normák sárba tiprása, tovább erősíti a közép-európai együttműködés kiemelt fontosságát. Ernyei egyúttal hangsúlyozta, hogy a Trump-adminisztráció nagy előrelépést jelenthet Közép-Európának és az eddig olyan zárva lévő ajtókat nyitott meg a régió és az USA közötti együttműködésben, amelyeknek köszönhetően teljesen új alapokra lehet helyezni a kooperációt.
Radek Vondracek szerint a közép-európai együttműködésnek az egyesülve a sokféleségben elvét kellene követni. A képviselő hangsúlyozta, hogy az összeurópai együttműködésnek vissza kell térnie azokhoz az alapokhoz, amelyek mentén eredetileg létrejött. Szerinte kifejezetten elkeserítő, hogy az egykoron virágzó és világelső európai ipar mára rendkívül leépült. Szerinte az Európai Unió nem tud semmilyen geopolitikai problémát megoldani, ugyanis Brüsszel nem tud sem Washingtonnal, sem Moszkvával, sem Pekinggel hatékonyan és eredményesen tárgyalni és kommunikálni.
Nacsa Lőrinc szerint a USAID rendkívül káros tevékenységeinek leállítása lehetőséget ad Közép-Európának arra, hogy a saját útját járja és tovább építhesse a régiós együttműködést. Az államtitkár egy viccel illusztrálta a helyzetet, miszerint a Biden-adminisztráció azért volt annyira stabil, mert nem volt egy amerikai nagykövetség Washingtonban.
Stephen Bartulica szerint a demokratikusan megválasztott kormányok aláásása olyan gyakorlat, amelynek veszélye a USAID leállításával részben csökkent, ugyanakkor szerinte még mindig van teendő ezen a területen. Az EP-képviselő kiemelte, hogy az újságírók jelentős része a hatalom kiterjesztett csápjaivá vált ahelyett, hogy betöltenék az eredeti, hatalomellenőrző szerepüket. Bartulica szerint szükség van egy európai DOGE-ra annak érdekében, hogy az hatékonyabbá tegye az EU bürokráciát és korlátozza a hatalomban lévőket, amely egyúttal megerősítené a demokratikus alapjogokat is.
Ed Corrigan zárszavában megemlítette, hogy Donald Trump amerikai elnök erős kapcsolatokkal rendelkezik Közép-Európában, amelyből mindkét fél nagyot profitálhat a közeljövőben. Az igazgató hozzátette, hogy a hasonló értékek összekötik Közép-Európát az Egyesült Államokkal, ugyanis a közös a célok, mint a nemzeti érdekek védelme, a globális elit bürokráciájának kikerülése és annak aláásása az együttműködés új, eddig nem látott dimenzióit nyithatják meg.
