Hosszú hónapok óta komoly viták övezik az EU–Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást.
A január 9-i döntő szavazáson a tagállamok elegendő többsége támogatta a szerződést, ugyanakkor öt ország – Franciaország, Magyarország, Ausztria, Lengyelország és Írország – ellene szavazott, elsősorban a mezőgazdaságra gyakorolt hatások miatt. Közben a Mercosur-országok az elmúlt években az Európai Unió egyik legfontosabb kereskedelmi partnereivé váltak: 2024-ben a két térség közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd eurót. Ebből 55,2 milliárd eurót tett ki az uniós export, míg az import értéke elérte az 56 milliárd eurót.
A megállapodás azonban nemcsak lehetőségeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, különösen az agrárium számára, ahol a várható hatások akár több nehézséget is okozhatnak, mint amennyi előnnyel járnának.
Ezekről a veszélyekről és lehetőségekről, valamint a magyar mezőgazdaság 2025-ös eredményeiről beszélgetett Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az Inforádió műsorvezetőjével, Szabó Gergővel.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
