A magyar gazdaság 2025-ben kilépett a stagnálás időszakából — de vajon ez már tartós fordulat, vagy csak átmeneti stabilizáció?
A 0,3%-os növekedés után 2026 kulcskérdése, hogy a belső fogyasztás és a nagyberuházások képesek lesznek-e ellensúlyozni a német gazdaság gyengélkedését és a globális bizonytalanságokat. Ebben az epizódban részletesen elemezzük:
🔹Miért a szolgáltatások és a lakossági fogyasztás lett a növekedés fő motorja?
🔹Hogyan hat a német autóipar teljesítménye a magyar beszállítói láncokra?
🔹Mit jelent a 4% alá csökkenő infláció és az 5%-os reálbér-emelkedés?
🔹Mekkora növekedés reális 2026-ban a kormány, az Európai Bizottság, az OECD és a Fitch előrejelzései alapján?
🔹Milyen szerepet játszhatnak a BMW debreceni és a BYD szegedi beruházásai? Külön kitérünk:
🔹az IMF globális növekedési prognózisára,
🔹az eurózóna lassulására,
🔹valamint Magyarország javuló versenyképességi pozíciójára az IMD rangsorban és az Oeco-index alapján.
A kép összetett: a belső fundamentumok javulnak, de a külső környezet továbbra is kockázatokat hordoz.
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
