Az egészségügyi kiadások összértéke a központi költségvetésben a nyugdíjrendszer finanszírozása után a második legnagyobb tétel. Az ábrán az egészségügyre költött összeg látható GDP arányában az Európai Unió tagállamainak esetében 2019-ben, és a 2020-as többlet. Az Európai Unióban átlagosan 1 százalékponttal emelkedett az indikátor értéke a járványt megelőző szinthez képest; 8%-ra. Ez egyrészt a többletforrásoknak köszönhető, mivel közel 100 milliárd euróval költöttek többet a pandémia első évében az egészségügyi rendszer szegmenseire, elérve ezzel a 1073 milliárd eurós szintet. Emellett a mutatószám emelkedéséhez a nevezőben szereplő bruttó hazai termék jelentős csökkenése is hozzájárult.
2019-ben GDP arányosan a harmadik legalacsonyabb értékkel (4,5%) rendelkezett Magyarország (csupán Ciprust (3,5%) és Lettországot előztük meg (4,2%)), a járvány első évében már a rangsor 10. helyen voltunk 6,4%-os értékkel. Így többek között megelőztük Lengyelországot (5,4%) és Szlovákiát (6,3%) is. Éves szinten hazánkban volt a harmadik legnagyobb fejlődés a tagállamok közül, 1,9 százalékponttal. A legnagyobb előrelépés Ciprus esetében volt, ahol az éves szinten 2,4 százalékponttal költenek többet az egészügyre. Nominálisan hazánk esetében ez 2138 millió euró többletforrást jelentett, ami 32,2%-os bővülés az előző évi értékhez képest. Az ábrán szereplő második diagramm ennek az alakulását mutatja 1995-től. A 27 EU-s állam közül a bruttó hazai össztermék arányában Ausztria holtversenyben Csehországgal költötte a legtöbbet, 9,2%-ot. Szintén dobogós helyezett még Franciaország 9%-kal.
💾 Adatok forrása: Eurostat
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecogram/korhazi-agyak-szama-oecogram/
#egeszsegugy #korhaz #eurostat #koronavirus
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.