Kereken tíz év telt el a röszkei zavargás, vagyis a hazánkba bejutni szándékozó illegális bevándorlók és a határátkelőhelyet védő rendőrök közötti erőszakos összecsapás óta. 2015. szeptember 16-án az erőszakba torkolló eseményen több százan megsérültek, köztük húsz magyar rendőr, akik közül többet kórházba is kellett szállítani a súlyos sebesüléseik miatt. A röszkei zavargás előtt két héttel véglegesítették hazánk déli határán a kerítést, és a szigorúbb határellenőrzési szabályokat tartalmazó „jogi határzár” is pár nappal korábban lépett hatályba. Ahogyan az alábbi, Eurostat alapján készített ábra is mutatja: mára az Európa számos országában a lakosság jelentős része az EU-n kívül született, ezzel széleskörű gazdasági, demográfiai és társadalmi problémákat eredményezve. Emiatt az európai országoknak a saját biztonságuk és gazdasági prosperitásuk megőrzése miatt fontos, hogy az ellenőrizetlen bevándorlók hadát országhatáron kívül tartsák. Mindemellett ez a schengeni-övezethez való csatlakozáskor vállalt kötelezettsége is a tagállamoknak. Egyetlen rossz választás elegendő ahhoz, hogy visszafordíthatatlanul megjelenjenek hazánkban és régiónkban is az illegális bevándorlók. A jelenlegi kormánypártok a fizikai és jogi határzár felállításával immáron egy évtizede küzdenek a brüsszeli nyomásra erőltetett migráció ellen.
A bevándorlók népességen belüli aránya Írországban, Észtországban, Svédországban és Spanyolországban a legmagasabb. Mind a négy országban százból tizenöt lakos az unió területén kívül született. Megfigyelhető Európa kelet-nyugati megosztottsága, a szigorú határellenőrzést folytató kelet-közép-európai országok, köztük hazánk is igen alacsony bevándorlási aránnyal rendelkezik. Kivételt képeznek a balti államok, amely régióba nem az elsődlegesen Észak- és Közép-Afrikából, illetve a Közel-Keletről, hanem Oroszországból, Ukrajnából és Belorusziából érkeznek a bevándorlók, köszönhetően a 2022-ben kitörő kelet-európai háborúnak. Ezen ténylegesen háborús övezetből érkező bevándorlók legálisan, az első biztonságos országba érkezve léptek be az Unió területére.
A második ábra az unión kívüli bevándorló lakosság arányának a változását mutatja az Eurostaton elérhető legkorábbi időpont, 2017 és 2024 között. Hét év alatt például Olaszországban a 2017-es 1,3 százalékról 8,6 százalékra nőtt a bevándorlók aránya. Az orosz-ukrán háború hatása szembeötlő, legnagyobb mértékben Lettországban (2017: 0,7% – 2024: 11,6%) és Észtországban (2017: 2% – 2024: 15,9%) nőtt az EU-n kívül születettek letelepedése. Ezzel szemben – köszönhetően a magyar határzár feltartóztató és elterelő erejének – például hazánkban és Csehországban sikerült csökkenteni a harmadik országból érkező lakosok arányát.
Az illegális bevándorlók szerte Nyugat-Európában széles körű társadalmi és gazdasági problémákat eredményeznek. Az eltérő kulturális háttér társadalmi feszültséget, zavargásokat és erőszakos bűncselekményeket eredményez. A bűnözési statisztikák erőteljes romlása a befogadó országoknak jelentős anyagi kárt okoz, nem csak a rongálás és egyéb bűncselekmények mentén közvetlenül, hanem áttételesen a romló turisztikai vonzerő révén is. A hirtelen megjelenő tömeges bevándorló réteg jelentős nyomást helyez a befogadó ország szociális ellátórendszerére, ezzel veszélyeztetve annak fenntarthatóságát. Ez a probléma jelentkezett az elmúlt években Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban. Ebben a négy országban összesen több mint 25 millió EU-n kívül született bevándorló él, komoly nyomást helyezve az egészségügyi rendszerre, illetve a kiterjedt segélyezési rendszer miatt a központi költségvetésre. Az egyetlen hatásos módszer a bevándorlók jelentette probléma kezelésére az országhatáron kívül tartásuk, amely stratégiát azonban csak egyszer kell eljátszani, hogy visszafordíthatatlan problémával szembesüljön a befogadó ország.
A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakán végzett közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem joghallgatója.
