Categories
OecoGlobus Oecogram

Alacsonyak az európai gáztározók töltöttségi szintjei, de a magyar fogyasztás fedezett

🛢️ Ahogyan az első ábrán látszik, a mostani fűtési szezonban közel 10 százalékponttal alacsonyabb a gáztárolók töltöttségi szintje az elmúlt öt év átlagához képest. Emögött a vártnál hidegebb tél és a magasabb energiaigény mellett a tárolók nyári alacsonyabb telítettsége áll. Ezenkívül tavaly csökkent a vízerőművek teljesítménye is.

🇪🇺 Az Európai Bizottság májusban teszi közzé részletes REPowerEU tervét, amiben számba veszik az új, Oroszországtól független gázellátás lehetőségeit, figyelembe véve a tagállamok különböző lehetőségeit és érdekeit. A Bizottság idén márciusban bejelentett javaslata szerint november elsejéig az európai földalatti gáztárolók 80%-os, jövőtől kezdve pedig 90%-os töltöttségét el kell érni. Ez a küszöbérték az elmúlt évek átlagos töltöttségi szintjét tükrözi, így próbálják kiküszöbölni a tavalyi jelenséget, amikor a fűtési szezon kezdetén alacsonyabb volt a tárolók telítettsége. A tervezet biztosítja a tárolók tagállamok közötti megosztását szabályozott mértékű kompenzációért cserébe, amelyet a Gáz Koordinációs Munkacsoport felügyel. A gáztároló nélküli országoknak garantálni kell az éves fogyasztásuk 15%-át fedező készletet a legközelebbi olyan országban, ahol rendelkezésre áll elegendő kapacitás, illetve összeköttetésben vannak. Ha a szolgáltatók év közben legalább 2 százalékkal nem teljesítik a feltöltési pálya célértékeit, a Munkacsoport figyelmeztetést ad ki, majd szankcionálást hajt végre. A büntetés a pénzbüntetéstől kezdve a szolgáltató tulajdonjogának elvesztéséig terjedhet. Az újratöltés ösztönzésének érdekében a Bizottság kompenzációt, illetve a be- és kilépési díjak eltörlését javasolja. Az elmúlt években az uniós irányelveknek megfelelve számos ország liberalizálta gázpiacát, ami jelentősen csökkentette az állami eszközöket. Az emiatt fellépő adminisztrációs költségek tovább nehezíthetik a szabályozás betartattatását.

🇩🇪 Ha az Európai Unió kiterjeszti szankcióit az orosz energiahordozókra, a cél teljesítése lehetetlenné válik, ugyanis az alternatív forrásokból nem érkezik elegendő földgáz, és a cseppfolyósított gáz nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre. A tagállamok teljes gázszükségletük 90%-át importból fedezik, egyedül az Oroszországból és Ukrajnából érkező gáz az igények 40%-át fedezi. Németország bár a maga 23 milliárd köbméteres tárolóival a világ negyedik legnagyobb tárolókapacitásával rendelkezik (Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok után), mégis náluk nőtt az elmúlt évtizedben a leginkább a kelet európai gázfüggés (a 2010-es 40%-ról a tavalyi 55%-ra). Németországnak épp ezért javasolják, hogy kezdje meg az eddig feltáratlan lelőhelyeinek kitermelését. A magyar tárolók állami felügyelet alatt állnak, azonban számos nyugati-európai országban (például Németország) a legnagyobb orosz gázipari vállalat, a Gazprom tulajdonolja és üzemelteti a gázinfrastruktúrát. Így bár a Bizottság javaslata fokozhatja az ellenállóképességet és stabilitást, az orosz befolyás nem feltétlenül csökken. Sokan a háború előkészítésének tartják a tavalyi alacsony töltöttségi szinteket, pedig az orosz vezetés tagadja a gáz bármilyen visszatartását. Ez szintén jelentősen hozzájárulhatott az áremelkedéshez. A Gazprom példáján okulva a Bizottság arra is törekszik, hogy harmadik országok politikai céljai ne áshassák alá az európai ellátásbiztonságot. Ennek érdekében egy bizonyos méret fölött az összes földgáztároló működését tagállami engedélyhez kötnék, aminek hiánya a tulajdonjog értékesítését vonná maga után. Németország április 11-én lefoglalta a Gazprom német leányvállalatának, a Gazprom Germanianak a tárolóit, így azonban kártérítésre kötelezhető.

💧 Az LNG kitermelése és szállítása jóval költségesebb, mint a földgázé, azonban az elmúlt évben tapasztható áremelkedés már nyereségessé tette használatát. Idén március 24-én az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetése megállapodást kötött, hogy még ebben az évben 15 milliárd köbméterrel növelik (közel megduplázzák) a cseppfolyósított földgáz szállítását Európába. 2030-ra évi 50 milliárd köbmétert terveznek küldeni, ami nagyban elősegítheti az orosz energiahordozóktól való 2027-es függetlenedést. Az USA jelenleg évi 22 milliárd köbméter LNG-t exportál az EU-ba, világszerte pedig 132 milliárd köbmétert. A teljesítés már most kérdéses, ugyanis teljesítőképessége határán van az amerikai LNG infrastruktúra. A további európai gázszükségletet a belföldi termelés mellett alternatív forrásokból, például Katarból, Norvégiából, Japánból lehetne fedezni.

📊 Ahogy az utolsó ábrán is látszik, az európai országok nagyon eltérő volumenű tárolási kapacitásokkal rendelkeznek. A földalatti tárolók kapacitása függ a típusától és a földrajzi elhelyezkedéstől. A készletek nem arányosak az országok méreteivel, hazánknak közel kétszer akkora mennyiségű gáz tárolására elegendő tárolója van (67,7 TWh), mint a nálunk gazdaságilag és lakosság szempontjából közel négyszer akkora Lengyelországnak (35,8 TWh). Éppen ezért Magyarország esetében egy alacsonyabb töltöttségi szint az éves fogyasztás ugyanakkora részét fedezi, mint egy telibb tározó egy kisebb kapacitású országban (második ábra). Csehországban például az április eleji töltöttségi szint az éves fogyasztás közel ugyanakkora részét fedezi, mint a magyar, azonban feleakkora kapacitással és másfélszeres töltöttségi szinttel rendelkeznek. Míg jelenleg Ausztria az egyik legalacsonyabb töltöttségi szinttel rendelkezik, tárolási kapacitásuk igen nagy (a magyarnál 40%-kal nagyobb), így az éves fogyasztásuk fedezésében jól állnak. A Bizottság javaslatánál hasznosabb lenne, ha nem a tárolási kapacitáshoz, hanem az éves fogyasztáshoz mérten határoznák meg a fűtési szezon elején érvényes minimális töltöttségi küszöbértéket.

📈 A világszerte tapasztalható energiahordozó áremelkedés mögött komplex tényezők állnak. A megújuló energiaforrások térnyerése és a koronavírus első évében lecsökkent energiaszükséglet miatt számos kapacitásbővítési beruházás, illetve a meglévő infrastruktúra karbantartása elmaradt. Emiatt most, a fogyasztási szint normalizálódásával nehezebb kielégíteni a keresletet. A járvány terjedésének kezdetén például a kőolaj tőzsdei ára negatív tartományba is került, így gazdaságilag sem érte meg beruházni a szektorba. Az áremelkedés tavaly év elején kezdődött, azonban a mostani orosz-ukrán háború újabb löketet adott neki, mivel mindkét ország jelentős szénhidrogén állománnyal rendelkezik, aminek kieste ellátáshiányt okozna.

🇭🇺 A magyar szabályozás értelmében a lakosság elmúlt tíz évben mért legmagasabb téli fogyasztásának hatvan százalékát fedező gázmennyiséget kell elhelyezni a tárolókban a fűtési szezon kezdetéig. Ez 2021-ben mintegy négymilliárd köbméter földgázt jelentett. Emellett egy kilencszázmillió köbméteres stratégiai készletet, vésztartalékot is számontartanak. Emellett is csak folyamatos importtal és belföldi termeléssel fedezhető hazánk évi 9 milliárd köbméteres fogyasztása. Magyarország hosszútávú olcsó gázszerződéssel rendelkezik, azonban ez nem elegendő az elvárt 90%-os töltöttségi szint eléréséhez. Emiatt a fennmaradó mennyiséget a rendkívül magas világpiaci áron kénytelen beszerezni hazánk. A fel nem használt gázmennyiséget pedig fölöslegesen kellene tárolni a következő fűtési szezonig. Értékesíteni csak abban az esetben éri meg, ha tovább emelkednek a tarifák. A mostani fűtési szezon kezdetén Magyarország még bőven az európai átlag felett teljesített a gáztározók telítettsége tekintetében. Míg az EU-ban 77,5% volt az átlagos töltöttség, addig hazánkban 81%. December elején fordult ez meg, amikor már csak 65%-os volt a magyar tárolók töltöttsége, 2,5 százalékponttal a kontinensátlag alatt. Ezt a szintet jellemzően csak januárban éri el a magyar gazdaság.

💾 Az adatok forrása itt található: https://agsi.gie.eu/

👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Tekintélyes az Európai Uniós országok energiafüggősége – Oeconomus

⚡ A világon az Európai Unió a leginkább importfüggő térség, hiszen az energiaszükségletének 60 százalékát külföldről fedezi. A beszerzés költsége éves szinten…Read More…

#LNG #Ukrajna #Oroszorszag #Gaz #Benzin #inflacio

Junior kutató | Megjelent írások

A Budapesti Corvinus Egyetem gazdaság- és pénzügy-matematikai elemző mesterképzés szak hallgatója.

Iratkozzon fel hírlevelünkre