❔ Mi a különbség az uráli olaj, a brent és a WTI kőolaj ára között?

Mindegyik nyersolajtípus egy-egy különböző minőségű és származású olajat ír le, ilyen a közel-keleti eredetű dubai, az észak-amerikai WTI, vagyis a West Texas Intermediate, az északi-tengeri brent és az Urál és Volga környékéről származó uráli nyersolaj.

❔ Mi okozza, hogy az uráli kőolaj ára elszakadt más típusoktól?

📉 Az uráli kőolaj ára 2022 tavaszán elszakadt az északi-tengeri és amerikai kőolajtól. Ebben elsősorban kereslet-kínálati tényezők játszottak szerepet. Az orosz kőolaj iránti kereslet beszakadt 2022 áprilisában, majd az orosz kőolaj export fokozatosan állt helyre. Ennek következtében az uráli olaj ára is elmozdult a mélypontról, de nem érte el a többi nyersolajtípus árát. Ugyanakkor a kereslet rendeződésében már nem az európai partnerek játszottak szerepet, hanem a Távol-Kelet. A várakozásokon felül vásárolt orosz kőolajat Kína és India. Összességében az uráli nyersolaj ára a 2022-es tavaszától kisebb vagy nagyobb mértékben, de elmaradt más típusoktól. Akár 20-30 dollárral kedvezőbb is lehetett az uráli nyersolaj ára, mely árelőny ilyen módon elsősorban az ázsiai országokat érintette. Az európai országok pedig a magasabb árjegyzésű típusokat vásárolták, amely az üzemanyagárak és az infláció emelkedésében mutatkozott meg.

🚫 A 2022. december 5-től életbe lépő európai szankciók az orosz kőolajról való leválást gyorsítják fel.

🧢 Az orosz kőolajra 2022. december 5-én vezetett be ársapkát az Európai Unió, a G7 országok (az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia) és Ausztrália. A jelenleg hordónkénti 60 dollárban meghatározott árplafon a tervek szerint úgy működik, hogy betiltja az orosz olajszállítmányok biztosítását, kivéve, ha a felső határt betartják. A nyugati államok ilyen módon korlátoznák az orosz kőolaj globális kereskedelmét, amelyből származó bevételeket Oroszország a háború finanszírozására fordíthatna. Az európai uniós kőolajexportban a 2021-es 26% körüli részesedésről 21%-ra süllyedt Oroszország részesedése fél év alatt, eközben számos partnerországé emelkedett, közülük legnagyobb arányban az Egyesült Államoké, 2%-ponttal. A szankciók életbe lépésével az orosz részesedés csökkenése várhatóan felgyorsul.

❔ Mi határozhatja meg a kőolaj világpiaci árát, és az Európában érvényesülő következményeket?

⚟ Az uráli nyersolajra bevezetett, piactorzító hatással rendelkező ársapka következményeit nehéz előrejelezni. Egyes szakértők a szűkülő kereslet miatt ennek hatását elenyészőnek tekintik az orosz kőolaj esetében is. Ezen az állásponton van a kérdésben rendkívül megosztott európai uniós tagállamok egy része is, akik a plafon alacsonyabb árra kalibrálása mellett érvelnek. Az orosz olaj kereslete csökkent az európai országok vásárlásainak visszaesése miatt, ami az árszint mérséklését is maga után vonja. Mások azt emelik ki, hogy a piaci jegyzéshez közeli 60 dolláros plafon elegendő időt biztosíthat Oroszországnak a kereskedelem távol-keleti átszervezésére. Az orosz kőolaj szállítása jobban függ majd a kínai, indiai és törökországi olajvásárlóktól. Megint más felvetések szerint az Európa számára szűkülő kínálat más kőolajtípusok árának emelését vetíti előre. 2022 tavaszától Kína és India nagyobb léptékben vásárolja a más nyersolajtípusoknál kedvezőbb árú orosz kőolajat. Ezáltal az orosz kőolajexportban egyre nagyobb súllyal szerepel a távol-keleti régió.

🏴‍☠️ Ugyanakkor az Ázsiába irányuló orosz kőolaj szállítás nem lesz zökkenőmentes a nyugati országok által bevezetett ársapka következtében, a hajózási távolságok növekednek, és így a költségek jelentősen megemelkednek. Az európai kikötők csupán 6-7 nap távolságra vannak, míg az ázsiaiak 35-40 napnyira. Logisztikai problémák merülhetnek fel, mivel kérdéses, hogy elegendő tartályhajó áll-e rendelkezésre. Eközben Oroszország kijelentette, hogy nem fogja elismerni a G7-ek árplafonját. Sok elemző arra számít, hogy megpróbálja az olajat régebbi hajókból álló árnyékflottával szállítani, amelyek nem használnak G7 országokhoz kötődő biztosítást. Ennek gazdasági és környezeti kockázatai is vannak, a bizonytalanná váló szállítások és az esetlegeseb bekövetkező, nyomonkövethetlen olajszivárgások miatt.

💰 A legtöbb kőolajtípus árának emelkedését mutatja, hogy a világ hét legnagyobb magánszektorbeli olajcégének nyeresége idén rekord szintet érhet el, csaknem 173 milliárd dollárra emelkedett: az amerikai ExxonMobilé 42,7 milliárd dollár, a brit és holland Shellé 30,1 milliárd dollár, a francia TotalEnergiesé 28,7 milliárd dollár, az amerikai Chevroné 27,3 milliárd dollár, a brit BP-é 20,7 milliárd dollár, az amerikai ConocoPhillipsé 13,8 milliárd dollár és az olasz Enié 10,3 milliárd dollár volt 2022 első három negyedévében. Ez várhatóan az extraprofit adó kivetésével fog járni ott is, ahol ez még nem történt meg.

✂️ További fontos keresletszűkítő tényező, hogy az olajtermelő államok, az OPEC 2022 novemberétől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki. E döntést a december 5-től érvényes európai szankciók indulása előtti napokban is megerősítették. A lépés a kínálat szűkülésén keresztül felfelé hajtja a kőolaj árát, amely az importáló országokat, így Európát is nehéz helyzetbe hozhatja a tovább dráguló üzemanyagokon keresztül.

❔ Magyarország helyzete hogyan alakul?

🇭🇺 Csehország, Szlovákia és Magyarország kivételt kapott a csővezetéken érkező kőolajra. Ez az európai nyersolajszállítások elenyésző része. A Barátság kőolajvezetéken a szállítások mindössze 4-8%-a valósult meg. Emellett Magyarország mentességet kapott az olajársapka alkalmazása alól. Ugyanakkor az Európa esetében szűkülő kőolajkínálat, és az ennek következtében magasabb árszint alól teljességgel Magyarország sem mentesül. A szükséges üzemanyagmennyiség biztosítása érdekében a MOL-nak is importálnia kell a drágább kőolajból és az abból származó finomított termékekből. A  tagállamok közötti kereskedelem tilalma ellehetetlenítette a magyarországi benzinkutakon működő ársapkát, mivel annak értelmében nem lehet orosz olajjal kereskedni két európai uniós tagállam között sem. A MOL-nál érvényben lévő munkamegosztás alapján a társaság két európai uniós finomítója, a százhalombattai inkább a dízelt és a pozsonyi inkább benzint állít elő. Ilyen módon a hazai olajtársaság nem tudja majd összehangoltan ellátni a nekik otthont adó országokat sem.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt olvasható.

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:

Senior kutató | Megjelent írások

Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Pénzügyminisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az Magyar Kereskedelmi Banknál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.