🗝 A 2021-es évet – gazdasági szempontból – három, egymással szorosan összefüggő jelenség határozta meg: a gazdaság dinamikus bővülése, a magas infláció és a hiánygazdaság.
📈 Gazdasági növekedés:
📊 Az OECD decemberi becslése alapján a világgazdaság idén 5,6%-kal bővülhet a 2020-as 3,4%-os zsugorodás után, vagyis az országok többsége már utolérhette a koronavírus-járvány előtti teljesítményét. A Fitch Ratings arra is felhívja a figyelmet, hogy az idei gazdasági növekedés lesz a legnagyobb ütemű 1973 óta (6,4%). (Ez volt az év, amikor – többek között – véget ért a vietnámi háború; Dánia, az Egyesült Királyság és Írország csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez, megszűnt az ún Bretton Woods-i pénzrendszer, kirobban az első olajválság és az 1973-74-es tőzsdei krízis, melyek után 1975-ig tartó recesszió és stagflációs korszak következett. A stagfláció fogalmáról korábban írtunk az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés alján).
🇪🇺 Hogy alakult a 2021-es év Európában? Az eurózóna – az OECD friss előrejelzése alapján, – a korábbi várakozásokat felülmúlva, 5,2%-kal bővülhet idén, a tavalyi 6,7%-os visszaesés után. Azonban az európai országok egyenetlen teljesítményt mutatnak. Ahogyan korábban írtunk róla, hazánk a 2021-re várható 6,9%-os növekedéssel a legjobban teljesítő európai uniós tagállamok közé tartozott idén. (Az Európai Bizottság EU-s országokra vonatkozó őszi gazdasági előrejelzéséről korábban beszámoltunk, link a bejegyzés alján.)
🇭🇺 Magyarország már az idei második negyedévben utolérte a válság előtti teljesítményét, ami jövőre több adónem csökkentését (például a vállalkozásokat megsegítve), és adó-visszatérítést tesz lehetővé a családok számára, (témában készült korábbi írásunk linkje a bejegyzés alján található).
💸 Infláció:
💵 A járványhelyzet enyhülésével a világ gazdaságainak újranyitása következett be, amely nem csupán a dinamikus gazdasági növekedést indította el, hanem ún. kereslet-kínálati súrlódásokat okozott. Ez azt jelenti, hogy az idei évben jelentős igény mutatkozott különféle áruk és szolgáltatások iránt. Szemléletes adat, hogy a világkereskedelem 2021-ben 10,8%-kal bővülhetett a WTO becslése alapján, a tavalyi 5,3%-os esés után. A kereslet több forrásból táplálkozott: a gazdaságok újranyitása és a tavalyi kényszer-megtakarítások nagymértékben hatottak az élénkülésére. A járvány előtti szinthez képest is megnövekedett kereslettel az ipar, feldolgozóipar vagy az energiahordozók kitermelése nem tudta tartani a lépést. Így a világ átlagában 5% körüli volt az infláció az idei éven, jelentősen meghaladva a jegybankok toleranciasávját, (az amerikai Fed és az Európai Központi Bank esetében 2%, míg a Magyar Nemzeti Banké 3%). A Fitch Ratings 2021-es évre vonatkozó értékelése kiemelte, a jelentős gazdasági növekedés melletti fokozott árnyomás nem számít stagflációnak, vagyis a magas inflációval párosuló alacsony gazdasági növekedésnek vagy recessziónak.
🇪🇺 Az eurózóna inflációja éves átlagban 2,2% lehetett 2021-ben. Az év végén tetőző árnyomás novemberben elérte a 4,9%-t, különösen az elszálló energiaárakból kifolyólag, (a tagállamok között kiugró különbségek voltak: Litvániában 9,3%, míg Máltán 2,3% volt).
🇭🇺 Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékű, 5%-os pénzromlás történt az év során.
🚫 Hiánygazdaság:
📦 A jelentős inflációs nyomás hátterében a különféle árunk, alapanyagok, félkész-termékek és a rendelkezésre álló energiahordozók (például földgáz) szűke okozta. A gazdaság újranyitásával, 2021. második negyedévévére különböző szektorokban alakultak ki ellátási problémák az egyes nyersanyagok és félkész termékek esetében. Többek között, az építőiparban faanyagból, betonból illetve acélból jelentkezett elégtelenség. A feldolgozóipart (benne a jármű- és számítógépgyártást) műanyag-, az acél-, félvezető- és a chip-hiány sújtotta. A logisztika és szállítmányozás ágazatban a konténerhiány alakult ki, amely sok esetben munkaerő szűkösségével is párosult. Emellett az energiahordozók (így például a kőolaj és földgáz) esetében is mutatkoztak hiányok, illetve jelentős áremelkedés. (Korábban írtunk a jelenségről az Oeconomus oldalán, link a bejegyzés alján)
❓ Mi várható a turbulens 2021-es esztendő utána a következő években?
💡 Az OECD előrejelzése alapján a hiányok fokozatosan rendeződhetnek 2022 során, ezzel az inflációs nyomás is csökken (2022-ben: 3,5%, 2023-ban: 3,0%). Ugyanakkor a gazdasági bővülés dinamikája is csillapodik, és stabilabban alakulhat (2022-ben: 4,5%, 2023-ban:3,2%). Mindazonáltal bizonyos kockázatok még fennmaradnak, mint a járványhelyzet romlása, munkaerőhiány néhány szektorban, egyes áruk vagy az energiahordozók hiánya tartóssá válik, valamint gazdaságszerkezettől függően országok és a különböző régiók teljesítménye között jelentős különbségek alakulnak ki. Összességében, – a nemzetközi szervezet várakozásai alapján – a járványhelyzet javulhat, és fennmaradhat a támogató jegybanki és kormányzati politika nemzetközi szinten.
💾 Az eredeti cikk itt és itt olvasható:
📲 Ezek a korábbi írásaink is érdekelhetik:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-europai-bizottsag-javitott-magyarorszag-gazdasagi-novekedesi-kilatasain/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/regi-uj-jelenseg-kezdi-felutni-a-fejet-a-vilaggazdasagban-mit-erdemes-tudni-a-reflaciorol/
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/az-adocsokkentes-gazdasagelenkito-hatasa/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/hianygazdasag-2021/
#GDP #vilaggazdasag #Europa #Magyarország #covid19 #gazdasgiteljesitmeny #inflacio #OECD #Fitch #2021 #1973 #gazdasg #hianygazdasag
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
