Közel három év kormány nélküli politikai patthelyzet, mélyülő gazdasági válság és fegyveres konfliktus után újra működő kormánya lehet Libanonnak. Az újonnan hivatalba lépő Joseph Aun elnök és Navaf Szalam miniszterelnök mindent megtesznek azért, hogy új politikai és gazdasági pályára állítsák országukat, ehhez azonban komoly segítségre szorulnak a nyugati országoktól és a régió mérsékeltebb arab államaitól. Bár a változások azt jelzik, hogy Bejrút egy kis levegőhöz jutott a Hezbollah terrorszervezet évtizedes szorításából, az ország fejlődésének kulcsa, hogy hosszú távon is kikerüljön Irán regionális befolyási övezetéből. De mégis hogyan segítene ebben Bejrútnak Magyarország?
Társadalmi-vallási megosztottság
Libanon, a cédrusok országa a közel-keleti térség államai között igencsak egyedülálló társadalmi összetétellel rendelkezik, amely az ország történelmét, politikai-gazdasági viszonyrendszereit alapjaiban határozza meg. Becslések szerint a libanoni lakosság 67,8%-a muszlimnak (31,9% szunnita, 31,2% síita), 32,4%-a pedig kereszténynek (főként maroniták) vallja magát. Hivatalos népszámlálást azonban a ’30-as évek óta nem tartottak, tekintve, hogy a lakosság vallási összetétele olyan érzékeny téma, amely több konfliktus, így az 1975-ben kirobbanó polgárháborúnak is alapja volt.
A vallási megosztottság a politikai színtéren is látszik. Az 1943-as nemzeti paktum és az 1989-es ún. taifi megállapodáson a politikai kulcspozíciókat és a parlamenti helyeket felekezeti alapon osztották el. Eszerint az elnöki pozíciót maronita keresztény, a miniszterelnöki pozíciót szunnita, a parlament elnöki pozícióját pedig síita vallású személynek kell betöltenie. A 128 parlamenti mandátumot pedig fele-fele arányban osztották meg a keresztény és a muszlim felekezetek között.
Szíria politikai befolyása 2005-ben két részre osztotta a parlamenti patkót, így a két tábort a Szíria-barát pártok (Március 8. Szövetség, vezető ereje a Hezbollah terrorszervezet) és a Damaszkusz befolyását ellenző politikai erők (Március 14. Szövetség) tömörülése adja. A megosztottságot a 2008-as dohai egyezmény hidalta át, amely lehetővé tette egy egységkormány megalakítását, amelyben a Szíria-párti ellenzék vétójogot kapott.
Geopolitikai erőterek és a Hezbollah-probléma
A közel-keleti geopolitikai dinamikái pedig szintén jelentős hatást gyakorolnak a belpolitikai mozgásokra. Míg a Március 14. szövetség inkább Franciaországgal és az Egyesült Államokkal, valamint az Öböl-menti térség országaival (főleg Szaúd-Arábiával) építené a kapcsolatokat, addig a Március 8. szövetség a Hezbollah vezetésével inkább Irán támogatását keresi, és az általa vezetett síita szövetségbe integrálná az országot. Utóbbiban azért is lehettek sikeresek, mert nemcsak a parlamentben rendelkeznek nagyon erős befolyással a vétójogon keresztül, hanem katonai erejük felülmúlja a Libanoni Fegyveres Erőket, amely által az ország déli területeit és Bejrút jelentős kerületeit kvázi párhuzamos államként működtethetik. Így a terrorszervezet Libanon számára szuverenitási kérdés is.
A Hezbollah a belpolitikai döntéseken túl alapvetően határozta meg az ország nemzetközi kapcsolatait is azáltal, hogy Irán befolyása alá manőverezte az országot, miközben az Izraellel vívott háborújának számos alkalommal viselte egész Libanon is a gazdasági, politikai, társadalmi következményét.
Politikai és gazdasági válságok sorozata
Az ország polgárháború utáni történetét a politikai és társadalmi megosztottságon, kormányzati alulműködésen alapuló válságok ciklikus váltakozása határozta meg (2011: arab tavasz; 2015: „szemétválság”; 2019: „Whats-app válság”).
A Hasszán Diáb miniszterelnök vezette kormány 2019-re nem tudta tovább jegybanki manipulációval sem fenntartani a gazdaság működésének látszatát. 2019 októberére Libanon likviditási válságba került, a bankok bezártak, a lakossági megtakarításokat befagyasztották, amely tömegeket vitt az utcára. Mindezt fokozta a koronavírus-árvány 2020-as tetőzése, az Iránra, Szíriára és a Hezbollahra kivetett nemzetközi szankciók, valamint a kormány hanyagságából adódó bejrúti kikötőrobbanás 2020-ban, amely több mint 200 halálos áldozattal és félmillió ember kitelepítésével járt. A korrupció, valamint Irán növekvő befolyása miatt az Öböl-menti államok szintén megvonták a külföldi segélyeket Bejrúttól.
A „Közel-Kelet Svájcaként” ismert Libanon az ország történtének legsúlyosabb recessziójával és a gazdaság teljes összeomlásával nézett szembe. 2020-ra az állami szolgáltatások gyakorlatilag összeomlottak. Az ivóvízhiány és az áramellátás hiánya mindennapi problémává vált, az infláció miatt pedig az alapvető élelmiszerek és gyógyszerek megfizethetetlenné váltak.
A Világbank szerint Libanon gazdasága 2019 óta mintegy 34%-kal zsugorodott. A libanoni font 2023 januárja és 2024 márciusa között több mint 98%-ot veszített értékéből, miközben az éves infláció 221,3%-ra emelkedett 2023-ban.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/22217001/
A gazdasági és társadalmi nyomás hatására Hasszán Diáb miniszterelnök kormánya 2020. augusztus 10-én lemondott. Szaad Haríri 2020 októberében kapta meg a megbízást a kormányalakításra, de hónapokig nem tudott megegyezni Michel Aoun elnökkel és a kormányzati pozíciókról szóló viták miatt a Hezbollah vétóját sem tudta feloldani. Végül 2021 júliusában lemondott. Ezt követte Nadzsíb Míkáti kormányalakítása, amely politikai reformok nélkül szintén igen kevés eredményt tudott felmutatni a gazdasági válság kezelése és a korrupció megfékezése terén. Michel Aoun elnök 2022 októberében mondott le, új elnök választására azonban a politikai csatározások miatt nem került sor. Mivel a legutóbbi választásokon nem sikerült kormányzó többséget létrehozni Mikati kormánya „ügyvivő” státuszba került, így Libanon a legsúlyosabb gazdasági válság közepette maradt elnök és működőképes kormány nélkül.
Mi hozott fordulatot?
Két fontos esemény miatt tudott most mégis kijönni Libanon a politikai bénultságból: az egyik a Hezbollah (és Irán) meggyengülése az Izraellel folytatott háborúban, a másik pedig a szíriai Aszad-rezsim bukása.
2023. október 7-e után a Hezbollah a gázai Hamasz támogatása érdekében folyamatos drón- és rakétatámadásokkal fárasztotta Izraelt az északi határon. Izrael 2024 szeptemberében egy különleges művelet („csipogós hadművelet”) során a terrorszervezet számos tagját tette harcképtelenné, majd légicsapások során a terrorszervezet teljes vezetését likvidálta. Ezt követően pedig szárazföldi offenzíva során számolta fel a szervezet dél-libanoni állásait. A november 27-én aláírt tűzszüneti megállapodás szerint Izrael együttműködik a libanoni kormánnyal és nemzetközi szereplőkkel, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. számú határozata szerint a Hezbollah fegyveres erejét leszereljék, a libanoni kormány szuverenitását pedig helyreállítsák az ország déli területein.
A Szíriában Bassár el-Aszad uralmát támogató Hezbollah és Irán meggyengülése hozzájárult Abu Mohammad el-Dzsúlání gyors előretöréséhez és a szíriai rezsim összeomlásához is. Szíria újdonsült vezetője pedig abban érdekelt, hogy a Hezbollah és az Irán által támogatott többi fegyveres milícia kiszoruljon az országbó,l és Libanonban is tartósan veszítsen erejéből. Gyakorlatilag mindennaposak az összecsapások a felek között. A Hezbollah a szíriai rezsimváltással az iráni utánpótláshoz is nehézkesen juthat ezután hozzá, valamint elveszítheti a számukra igen nagy bevételt termelő kábítószerkereskedelem fő útvonalait is.
A Hezbollah katonai-politikai meggyengülése lehetőséget teremtett arra, hogy a vétó miatt patthelyzetbe kerülő libanoni parlament újra az ország kulcspozícióinak betöltéséről szavazzon. 2025 január 9-én a parlament többsége a Washinton támogatását is élvező veterán hadseregparancsnokot, Joseph Aunt választotta elnökké, aki egy hónappal később Navaf Szalamot jelölte miniszterelnöknek. A Hezbollah sokáig ellenezte Aunt, de elmondásuk szerint azért járultak hozzá a jelöltségéhez, hogy Libanon hozzájuthasson az újjáépítéséhez szükséges nemzetközi segélyekhez. Az új kormány február végén kapta meg a parlament többségi támogatását.
A Hezbollah az új kormányban mindössze 5 minisztert nevezhetett a 24 tagú kabinetben, ami jelentős csökkenés a korábbi gyakorlathoz képest. Ez pedig megakadályozza, hogy a Hezbollah és szövetségesei „blokkoló harmaddal” rendelkezzenek amikor kétharmados szavazásra kerülne sor. Az Egyesült Államok erősen ellenezte, hogy akár egy Hezbollah tag is a kormányba kerülhessen.
Külpolitikai reorientáció és magyar segítség
Az új, Navaf Szalam miniszterelnök által vezetett 24 tagú technokrata kormány a pénzügyi és intézményi reformokat, a háború és gazdasági válság utáni újjáépítést tekinti prioritásként. Mindezzel elsődleges célja, hogy hazahozza azokat a nemzetközi segélyeket és hiteleket (IMF) amelyre az ország gazdaságának szüksége van.
A szaúdi külügyminiszter, Faiszal bin Farhan januárban Libanonba látogatott, amely egyértelműen jelezte az Öböl-régió újbóli érdeklődését Libanon iránt, hogy a gyengülő iráni befolyást ellensúlyozzák. A szaúdi külügyminiszter hangsúlyozta az intézményi reformok fontosságát, és a Hezbollah leszerelését is, mint a szaúdi pénzügyi segélyek és befektetések feltételeit. Március elején Joseph oun elnök első külföldi útja szintén Szaúd-Arábiába vezetett, ahol Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel találkozott. A találkozón a libanoni hadsereg megerősítésére szánt 3 milliárd dolláros szaúdi segélycsomag újraaktiválása, a libanoni import újraindításának lehetőségei és a libanoni állampolgárokkal szembeni beutazási tilalom eltörlése is szóba került. A két találkozó pedig jól jelzi, hogyan orientálná Libanon külpolitikáját az új politikai vezetés.
Az ország biztonságának és stabilitásának érdekében az új kormány az izraeli-libanoni tűzszünet feltételeinek megvalósítását és a déli országrész fölötti kontroll és szuverenitás visszaszerzését is elsődleges feladatának tekinti. Ehhez elengedhetetlen a Hezbollah katonai erejének leszerelése és a Libanoni Fegyveres erők megerősítése. Utóbbiban Magyarország is partnernek bizonyul. Februárban a Külgazdasági és Külügyminisztérium bejelentette, hogy Magyarország 400 millió forinttal támogatja a libanoni hadsereg megerősítését az Európai Békekeretből a közel-keleti ország stabilitásának fenntartása érdekében. Szijjártó Péter Bejrútban találkozott Joseph Aun elnökkel, ahol kijelentette, hogy a magyar támogatás célja, hogy a libanoni hadsereg „mint hivatalos állami reguláris hadsereg át tudja venni a milíciáktól vagy a milíciák felett a libanoni biztonság garantálását”.
Konklúzió
A Hezbollah és Irán befolyásának meggyengülése, valamint az Aszad-rezsim bukása új lehetőséget nyitott Libanon számára, hogy kitörjön történetének egyik legsúlyosabb gazdasági és politikai válságából. Az új elnök és a kormány elsődleges feladat a korrupció visszaszorítása és olyan intézményi reformok végrehajtása, amely a nemzetközi pénzintézeteket és külföldi befektetéseket újra bevonzza. Biztonsági szempontból az állam szuverenitásának megerősítése, a fegyveres milíciák leszerelése jelenti majd a legnagyobb kihívást. Ha a Hezbollah és rajta keresztül Irán befolyása újra megerősödik, az a politikai és gazdasági fejlődést is megakasztja, a cédrusok országa pedig újra egy Izrael ellenes proxy-vá süllyedne Teherán regionális sakktábláján.
Források:
CSICSMANN, László: A 2019-es közel-keleti tüntetéshullám margójára: „arab tavasz 2.0”? In: Külügyi Szemle, 2021 február
https://hiia.hu/wp-content/uploads/2021/02/KSz_kulonszam_Csicsmann.pdf (2025.03.20.)
MASTERS, Jonathan: Lebanon: How Israel, Hezbollah, and Regional Powers Are Shaping Its Future. In: CFR, 2025.01.27.
https://www.cfr.org/backgrounder/lebanon-how-israel-hezbollah-and-regional-powers-are-shaping-its-future (2025.03.20.)
Lebanon forms first government since 2022; Hezbollah won’t have ‘blocking third’ veto. In: Times of Israel, 2025.02.08.
https://www.timesofisrael.com/lebanon-forms-first-government-since-2022-hezbollah-to-lack-blocking-third-veto/ (2025.03.20.)
Hizbullah’s decline is a boon for Lebanon’s new government. In: The Economist, 2025.02.13.
https://www.economist.com/middle-east-and-africa/2025/02/13/hizbullahs-decline-is-a-boon-for-lebanons-new-government (2025.03.20.)
Saudi Arabia to consider resuming Lebanon imports, lifting travel ban. In: Al Jazeera, 2025.03.04.
https://www.aljazeera.com/news/2025/3/4/saudi-arabia-to-consider-resuming-lebanon-imports-lifting-travel-ban (2025.03.20.)
Lebanon will ask Saudi Arabia to resume $3-billion grant to army, president says. In: Reuters, 2025.02.28.
https://www.reuters.com/world/middle-east/lebanon-will-ask-saudi-arabia-resume-3-billion-grant-army-president-says-2025-02-28/ (2025.03.20.)
GUZANSKY, Yoel; ZALAYAT, Ilan: Saudi Arabia Returns to Lebanon. In: INSS, 2025.01.28.
https://www.inss.org.il/social_media/saudi-arabia-returns-to-lebanon/ (2025.03.20.)
Magyarország az ukrajnai fegyverszállítások helyett 400 millió forinttal támogatja a libanoni hadsereget. In: Magyarország Kormánya, 2025.02.11.
https://kormany.hu/hirek/magyarorszag-az-ukrajnai-fegyverszallitasok-helyett-400-millio-forinttal-tamogatja-a-libanoni-hadsereget (2025.03.20.)
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
