Svéd helyett inkább a finn modell tűnik működőképesnek – OecoGlobus
A nemzetközi média hosszú hónapokon keresztül foglalkozott a svéd modell sikerességével. Miközben a svéd modellt számos kritika érte addig, Finnországban 90%-kal kevesebb koronavírus okozta haláleset történt. Ráadásul a finnek gazdasági teljesítménye kisebb mértékben csökkent. A második hullámban is jelentősen alacsonyabbak Finnországban a regisztrált esetszámok, nem csak az északi országokhoz, de az EU-s átlaghoz képest is.
A Financial Times ábráján is jól látszik, hogy a finnek kiemelkedően kezelték a koronavírus járványt. Alacsonyan tartották az összesített halálozási számot, miközben az első félévben alig csökkent a GDP értéke. A finn gazdasági visszaesésnél csak kevéssel rosszabb a svéd helyzet, ugyanakkor jelentős mértékben magasabb a halálozások száma.
A finnek fegyelmezettsége és együttműködése segítette a járványkezelést. A kormányzat tisztán kommunikálta a szükséges intézkedéseket, felépítette a szükséges teszt kapacitásokat és nagy erőt fektetett a kontaktus kutatásba. A kontakt kutatást segítő mobil alkalmazást 2,1 millióan, a népesség közel 40%-a töltötte le.
Finnország sosem nyúlt a teljes mértékű lezáráshoz. Ráadásul elég korán nyitottak a nyári hónapokban. Finnország legnagyobb előnye, hogy tradicionálisan rendkívül felkészült a krízisekre. Sokkal magasabb a felkészültség szintje, mint például Svédországban. A történelem megtanította az országot, hogy minden esetben készen kell állnia a kihívásokra. Úgy látszik, ez a több évtizedes felkészültség gyakorlata, amely visszanyúlik a II. világháborúig, működik az országnak.
Magyarország a járvány első hullámában bizonyította, hogy sikeresen tud védekezni. A második hullám során a legfontosabb cél, hogy a gazdaságnak működnie kell miközben a vírus okozta halálozásokat elkerüljük. Örömteli, hogy hazánkba továbbra is az egyik legalacsonyabb a halálozási ráta a világon. Mindez egy felkészített egészségügyi rendszer nélkül nem lehetne megvalósítható.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
A tanulmány linkje: https://www.ft.com/content/61dccfaa-0871-48a2-80ac-dbe6d5b5b5f8?fbclid=IwAR0NkyJJwjT7M4HyXgzaOagL164o-VHFsCpdBEM_46kb_USekF%E2%80%A6
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1579725305511729&id=1265353903615539
Nándor a Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott pénzügy mesterszakon. Több mint nyolc év munkatapasztalattal rendelkezik multinacionális vállalatoknál, főleg pénzügyi és stratégiai tanácsadási területeken. Mélyreható tapasztalattal rendelkezik iparági és stratégiai elemzések készítésében. Elemzéseiben főként a digitális transzformációra, pénzügyi és energetikai szektorokra koncentrál.
