Kínos Facebook-posztok, „csimpánznak” nevezett amerikai vezetők és egy érvénytelenített választás árnyéka – így fagyott be pillanatok alatt az évtizedekig olajozottan működő román-amerikai gépezet. Bár Trump első ciklusa még sikertörténet volt Bukarest számára, a második mandátum hidegzuhanyként érte a román diplomáciát: az amerikai csapatkivonások híre és JD Vance nyilvános kioktatása jelzi, hogy a Fehér Ház nem felejt. Vajon képes lesz-e Nicușor Dan államfő csodát tenni és visszaépíteni a lerombolt bizalmat, miközben saját miniszterei korábbi Trump-ellenes kirohanásai kísértenek?
Románia és Trump viszonya: se veled, se nélküled
Pillanatok alatt fagyott be az addig tökéletesen működő román-amerikai viszony, miután a februárban a müncheni biztonsági konferencián JD Vance amerikai alelnök váratlan és éles hangú kritikát fogalmazott meg az amerikai–európai kapcsolatról, s ennek kapcsán hosszasan emlegette negatív példaként Romániát, amely két hónappal korábban érvénytelenítette az elnökválasztást. Közben a bukaresti kormány több tagjáról is kiderült, kinevezésük előtt nyilvánosan szidalmazták Donald Trumpot.
Bár Románia az elmúlt évtizedekben számos jó pillanatot élt meg a Washingtonnal való viszonyában (még a ’60-as–’70-es években is akadtak váratlanul pozitív epizódok, amikor szükség volt a Szovjetuniótól való eltávolodás ellensúlyozására), Donald Trump első mandátuma egyfajta csúcsot jelentett. Klaus Iohannis 2017-es washingtoni találkozója Trumppal egyfajta fordulópontot jelentett a román–amerikai kapcsolatokban. A szász származású román államfő volt az első kelet-európai vezető, akit az amerikai republikánus elnök fogadott. Iohannis elnök 2019 augusztusában újabb látogatást tett a Fehér Házban. Ebben az időszakban kezdődtek meg a tenger alatti vezeték építési munkálatai a Midia Gázfejlesztési (MGD) projekt keretében, amelynek stratégiai célja Románia fekete-tengeri földgázkészleteinek kiaknázása, s az orosz gáz alternatívájának megteremtése.
„Mintaállam” a NATO keleti szárnyán
2020-ban egy 8 milliárd dollár értékű megállapodás román-amerikai született a cernavodai atomerőmű korszerűsítésére. Bukarest korábban hosszú tárgyalásokat folytatott a China General Nuclear Power (CGNP) vállalattal az erőmű 3-as és 4-es reaktorának korszerűsítéséről, ám ezek a tárgyalások végül megszakadtak. Ebben az időszakban vált Románia a NATO keleti szárnyának egyik „mintaállamává”, amely a bővülő légibázisokon túl rendelkezik Patriot légvédelmi rakétarendszerrel is.
Míg Trump első mandátuma igazi sikertörténet vot Bukarest számára, a román-amerikai diplomáciai kapcsolatok váratlan fordulatot vettek a republikánus politikus második elnöki ciklusának kezdete, január 20-a után. Bár a két ország közötti stratégiai partnerség több mint 25 éves, az új washingtoni adminisztráció nem habozott kritizálni Romániát az első forduló 2024-es elnökválasztásának törlése miatt. Február 14-én a müncheni biztonsági konferencián JD Vance amerikai alelnök éles hangú kritikát fogalmazott meg az amerikai–európai kapcsolatról és szóba hozta a román elnökválasztás törlését is. Az amerikai alelnök szerint a román választásokat „a hírszerzés gyenge gyanúi és a kontinensbeli szomszédok óriási nyomása alapján” törölték. „A helyzet odáig fajult, hogy Románia a gyenge hírszerzési gyanúk és a kontinensbeli szomszédok óriási nyomása miatt érvénytelenítette az elnökválasztás eredményeit. Az érvelés szerint az orosz dezinformáció befolyásolta a választásokat, de barátaimnak Európában érdemes szélesebb perspektívából tekinteniük a dolgokra. Elhihetitek, hogy helytelen, ha Oroszország közösségi médiás hirdetésekkel próbálja befolyásolni a választásaitokat. Lehet, hogy világ előtt elítélitek, de ha a demokráciátokat néhány száz ezer dollár képes lerombolni, akkor az eleve nem volt erős” – mondta az amerikai alelnök Münchenben.
Románia, a visszatérő negatív példa
Hat nappal később JD Vance ismét Romániát hozta szóba. „A barátság a közös értékeken alapul, nem azonos az értékrendünk, ha eltörölsz egy választást, mert nem tetszik az eredmény” – fogalmazott az alelnök, aki ezúttal a Konzervatív Politikai Akció Konferencián pécézte ki az európaiakat, és köztük Romániát. A konferencián jelen volt George Simion, az ultranacionalista, magyarellenes ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke is az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja küldöttségének tagjaként.
Nem csökkentette a román-amerikai bizalomhiányt, hogy júniusban – nagy meglepetésre – egy, a diplomáciában járatlan politikus, a Trumppal nyíltan kritikus, az Európai Parlamentben a Macron féle Renew Europe frakciót erősítő Mentsétek meg Romániát Szövetség színeiben politizáló Oana Țoiu kapta meg a külügyminiszteri tárcát. A képviselőház korábbi alelnöke néhány hónappal ezelőtt az X-en közzétett egyik üzenetében bírálta az amerikai elnököt és alelnököt. „Kelet-európaiként biztosan állíthatom, hogy Zelenszkij nem fog meghátrálni Trump és Vance durva és tiszteletlen taktikáival szemben. Ne feledjük, hogy ez az ember még akkor sem hátrált meg, amikor Putyin megmérgezte a feleségét” – írta Țoiu Volodimir Zelenszkijre utalva.
A június végi NATO-csúcs alkalmából Hágában tartózkodó Nicuşor Dan szemmel láthatóan kereste az informális kapcsolatfelvételt az amerikai elnökkel, igyekezve menteni a menthetőt. Végül sikerült egy kézfogást megejtenie Donald Trumppal. A román médiában az egyszerű köszöntés olyan kiemelt helyen szerepelt, mintha a két politikus egy érdemi megbeszélést folytatott volna.
„Két csimpánz, két gazfickó”
A román sajtó által diplomáciai elmozdulásként értékelt elnöki kézfogást alig pár nappal később újabb botrány követte. Július elején azt a Ioana Ene Dogioiut nevezte ki Ilie Bolojan kormányszóvivőnek, aki egy korábbi Facebook bejegyzésében Donald Trump elnököt és JD Vance alelnököt „két csimpánznak, két gazfickónak” nevezte. Dogioiu később törölte a posztot. Az Egyesült Államok volt romániai nagykövete, Adrian Zuckerman szerint Romániának komoly problémái lehetnek Trumpnál, miután az említett újságírót nevezték ki kormányszóvivőnek. Az egykori képviseletvezető „mélyen sértőnek” nevezte a Bolojan-kabinet döntését.
Augusztusban Oana Țoiu, a román diplomácia vezetője Washingtonban találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel. A felek rendkívül szűkszavúan és protokolláris stílusban erősítették meg a két ország stratégiai partnerségét, a megbeszélés után ugyanakkor először merült fel hivatalos formában annak az esélye, hogy Nicuşor Dan 2026-ban a Fehér Házba látogasson.
Épphogy levegőt leheltek a kétoldalú kapcsolatokba, októberben máris egy újabb kinevezéssel „terhelte” meg Bukarest a román-amerikai viszonyt. „A nárcizmus, az őrület és a képmutatás pusztítják a világot. Egy gyilkos diktátor előtt hajbókolni, miközben egy már amúgy is kiszolgáltatott embert eltaposol – ez azt jelenti, hogy nyomorult jellem vagy” – írta egy februárban Facebook bejegyzésében Donald Trumpról a civil aktivistaként ismert Oana Gheorghiu. Hozzátette: „egy nyomorult jellem, aki egy egykor nagy ország élére került. Hihetetlen, min megy keresztül Volodimir Zelenszkij, hihetetlen, ahogyan két gazember, akik a Fehér Házba jutottak, bánnak egy emberrel”.
Nyolc hónappal később a fenti bejegyzés megszületése után Ilie Bolojan kormányfő Oana Gheorghiut bízta meg a reformok felügyeletével, miniszterelnök-helyettesi pozícióban. A döntés vitát váltott ki a kormánykoalícióban. A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője, Sorin Grindeanu bírálta a döntést, amely – szerinte – „veszélyezteti” a román-amerikai kapcsolatokat. Nicuşor Dan az ellenvetések dacára rábólintott a kinevezésre.
Kivonuló amerikai katonák
Október végén a védelmi minisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok csökkenti a Romániában állomásozó katonáinak a számát. A közlés derült égből villámcsapásként érte a romániai közvéleményt, a sajtó pedig a szokásos drámai hangvétellel tálalta a hírt, az elemzők egy része azonnal ok-okozati összefüggést vélt felfedezni a befagyott román-amerikai viszony és a Pentagon döntése között. A bukaresti tárca közleménye szerint az intézkedést Washington a külföldön állomásoztatott amerikai haderő helyzetének felülvizsgálatával indokolta, és az érinti a Mihail Kogălniceanu támaszponton rotációval tartózkodó katonákat is. Előreláthatólag nyolcszáz amerikai katona megy, ezer pedig marad.
Hogy mennyire frusztrálja román politikumot, médiát és közvéleményt a román-amerikai kapcsolat megromlása, jól jelzi az a kitörő öröm, amellyel Donald Trump Romániáról tett, novemberi, pozitív kicsengésű kijelentését fogadták. Az amerikai elnök nyilatkozata az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel közösen tartott washingtoni sajtótájékoztatón hangzott, el, miután a romániai csapatkivonásról kérdezték. Trump megerősítette, hogy a Pentagon egyeztetett a Fehér Házzal a részleges csapatkivonásokról. „Változtatásokat hajtanak végre, áthelyezik őket. A teljes létszám nem módosul, de áthelyezzük az embereket” – magyarázta az amerikai elnök. Kijelentette azt is, hogy az Egyesült Államok nagyon jó viszonyban van Romániával és nagyon jó viszonyban van Európával is. „Kedvelem a román népet, szerintem csodálatos emberek” – jegyezte meg.
Készülődés a jövő tavaszi vizitre
Nicușor Dan államfőt egy pár nappal későbbi sajtótájékoztatón megkérdezték, hogyan kommentálja Trump szavait. „Köszönöm neki a románokkal és az állammal kapcsolatban elhangzott kedves szavait. Személyesen is meg fogom köszönni. Fontos, hogy ezek a kijelentések megerősítik: a rotációs erők visszavonása nem politikai, hanem műveleti jellegű átcsoportosítás” – fogalmazott az államfő. Hozzátette: Románia és az Egyesült Államok kapcsolata gazdasági téren is fontos. „Az Egyesült Államokba tervezett látogatás előkészítése során az elmúlt hetekben több egyeztetés és projektötlet is szóba került miniszteri szinten” – mondta Nicușor Dan.
A jövő tavaszra tervezett, de egyelőre hivatalosan meg nem erősített román-amerikai csúcs vissza-visszatérő téma a sajtóban. Ettől az eseménytől várja a bukaresti diplomácia a kétoldalú viszony rendezését. Marius Lazurca nagykövet, az államfő nemzetbiztonsági és külpolitikai tanácsadója nemrég közölte: Nicușor Dan elnök úgy döntött, hogy munkacsoportot állít fel az Egyesült Államokba tervezett látogatásának előkészítésére. „A gazdasági dimenzión belül az elnök úr nagyon nagy érdeklődést mutat a katonai szektor, a stratégiai szektor, valamint a csúcstechnológiák iránt. Vagyis azok iránt a területek iránt, amelyek megvalósítása nemcsak Románia jólétét vagy gazdasági növekedési potenciálját erősíti majd, hanem a románok biztonságát és a nemzeti biztonságot is” – hangsúlyozta az elnöki tanácsadó.
A romániai rendszerváltás óta talán soha nem volt ennyire nehéz feladata román államfőnek az Egyesült Államokkal való viszony vonatkozásában. Papíron, hivatalosan a román-amerikai stratégiai partnerség nem szenvedett csorbát, egy-két udvarias wahingtoni nyilatkozaton túl viszont jel arra mutat, hogy a Trump-adminisztráció „ejtette” Bukarestet. Ettől nyilvánvalóan marad a földrajzi helyzet, s Románia kiemelt szerepe a Fekete-tenger térségében. Lehetetlen ma megjósolni a jövő évi Trump-Dan találkozó végkifejlettjét, de ahhoz nem fér kétség, valamiféle kivételes diplomáciai bravúrra vagy kisebb csodára lesz szüksége a Fehér Házba látogató román államfőnek.
Felhasznált Források
https://adevarul.ro/blogurile-adevarul/2020-cel-mai-bun-an-din-istoria-relatiilor-2052438.html
https://www.euronews.ro/articole/cum-s-a-schimbat-relatia-romania-sua-de-la-investirea-lui-trump-anularea-alegeril
https://agerpres.ro/romania-in-lume/2025/02/14/vicepresedintele-sua-acuza-ue-de-regres-democratic-si-aminteste-anularea-alegerilor-din-romania–1422631
https://www.rostonline.ro/2025/02/vicepresedintele-american-jd-vance-la-cpac-nu-ai-valori-comune-cu-sua-daca-anulezi-alegerile-pentru-ca-nu-ti-place-rezultatul-si-asta-s-a-intamplat-in-romania/
https://www.antena3.ro/politica/fost-ambasador-al-sua-despre-numirea-ioanei-dogioiu-ca-purtator-de-cuvant-al-guvernului-e-o-rusine-751952.html
https://maszol.ro/belfold/Nicusor-Dan-koszonetet-mondott-Trumpnak
