A világ egyre nyugtalanabb hellyé vált, amit a katonai kiadások folyamatos növekedése is alátámaszt. 1988-ban, a hidegháborús korszak végén, az Egyesült Államok és a Szovjetunió szembenállása idején a világ összes országának becsült katonai kiadása 1749 milliárd dollár volt. 2024-ben ez a szám már 2718 milliárd dollárt tett ki. Vagyis 36 év után a haderőre és a különböző más katonai kiadásokra majdnem ezer milliárd dollárral többet költött a világ. Ki költ a legtöbbet, hogy áll ebben a tekintetben Közép-Európa és melyik ország állampolgárai „finanszírozzák” a leginkább országuk katonai kiadásait?
SIPRI módszertana
A SIPRI (Stockholmi Nemzetközi Béke Kutató Intézet) 1988-tól számolja a világ összes országainak katonai kiadásait. Mivel az amerikai dollár értéke évről évre változik, a SIPRI minden évben újraszámolja az adatokat, hogy kiszűrje az infláció és az árfolyam-ingadozások hatását. Ebben az esetben az adatok 2023-as reálértéken szerepelnek, így az eltérő évek katonai kiadásai közvetlenül összehasonlíthatók. Számos nyugat-európai és néhány nem európai országról már az 1950-es évekből is van adat, viszont akkor az országok többsége (beleértve a Szovjetuniót és a szocialista országok túlnyomó részét is) vagy nem publikált adatokat arról, hogy mennyit költenek katonai célokra, vagy az adat nem volt megbízható. Emellett számos ország akkor még nem is létezett (elsősorban afrikai országokról van szó). Amit fontos megjegyezni a módszertannal kapcsolatban, hogy a NATO által publikált költési adatok különböznek a SIPRI által közöltektől. Ennek az az oka, hogy a NATO pontosan meghatározza, mit tekint katonai kiadásnak: működési költségek, személyzeti kiadások, beszerzések stb. A SIPRI viszont szélesebben használja a katonai kiadások kifejezést. Az intézet például beleszámolja a paramilitáris szervezetek finanszírozását is. Ezért lehetséges az, hogy az Egyesült Államok a NATO szerint 2024-ben 755 milliárd dollár költöttek katonai célokra, a SIPRI szerint viszont 968 milliárd dollárt.
A világ katonai kiadásai 30 év alatt
A katonai kiadásokra fordított összeg 1980-as évek végéig szinte folyamatosan növekedett. Az 1986-1990-es időszak sok ország számára jelentette a csúcspontot, beleértve az Egyesült Államokat, Franciaországot vagy Németországot is. Első jelentős visszaesés 1991-ben tapasztalható, amikor több mint 300 milliárd dollárral költöttek kevesebbet a világ országai. Az esés hidegháború lezárásával magyarázható, amikor sok ország jelentősen csökkentette katonai kiadásokat.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22907023/
A visszaesés 1998-ig tartott, amikor a folyamatosan erősödő és gazdaságilag jobban teljesítő országok (elsősorban ázsiai országok) többet kezdtek katonai célokra költeni. A következő fordulópont 2015-ben következett be, amikor tekintettel Krím félsziget orosz annexiójára és Kelet-Ukrajnában folyó harcokra, a Nyugat elkezdte fokozatos ütemben növelni a kiadásait. 2022-es orosz invázió Ukrajnában viszont felgyorsította a trendet, ami a számok nyelvén 2 év alatt plusz 500 milliárd dollár katonai célokra fordított összeget jelentett.
Ha a világ földrajzi régióit nézzük, akkor Dél-Amerika (és az ábrán fel nem tüntetett szub-szaharai Afrika) kivételével mindenhol tapasztalható jelentős növekedés. 30 év alatt meglepő módon az észak-afrikai régió mutatott legnagyobb növekedést a katonai kiadásokban: 1994-ben 4,8 milliárd, 2024-ben pedig 30,2 milliárd dollár, ami 530%-os bővülés. Viszont a 30,2 milliárd dollár majdnem 70%-át egyedül Algéria adja, elsősorban a Marokkóval folytatott, Nyugat-Szahara körüli vita miatt.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22913027/
Katonai kiadások 2024-ben
Ami a 2024-es évet illeti, ha a kontinenseket nézzük, akkor Észak- és Közép Amerika jelentős előnyben van (az Egyesült Államok miatt): több mint 300 milliárd dollárral többet költenek, mint a mögötte lévő Európa. Ez az előny még nagyobb, ha csak a régiókat nézzük (és nincs benne Közép-Amerika): majdnem 600 milliárddal több, mint a második Közel-Kelet 433 milliárd dollárral. Még egyértelműbb a fölény, ha külön az országokat tekintjük át, ahol az Egyesült Államok közel 700 milliárd dollárral költ többet, mint Kína, amely a második helyen áll.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22908353/
Viszont, ha a GDP-hez viszonyítjuk az országok katonai kiadásait, akkor más a helyzet. A legtöbbet költő országok top 10-es listájából mindössze három szerepel a GDP-arányos katonai kiadások toplistáján is: Ukrajna, Oroszország és Szaúd-Arábia. Oroszország Ukrajna elleni 2022-es inváziója miatt már harmadik éve vezeti a listát. Érdekességképpen a hatodik helyen a délkelet-ázsiai Mianmar áll, amely a fejlettségi szintet mérő statisztikák szerint mindig az utolsó harmadban van. Viszont, az országban 2021-ben bekövetkező puccs óta egy katonai junta áll az ország élén, így nem meglepőek a hatalmas katonai kiadások.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22929111/
Közép-Európa katonai kiadásai
Közép-Európa országainak katonai kiadásai a rendszerváltások óta alacsony szinten voltak. Ennek az az előzménye (és részben az oka is), hogy a szocialista időkben a szovjet katonai doktrína a honvédelmet stratégiai területként kezelte. Például az SZKP 24., 25. és 26. kongresszusainak (1971, 1976, 1981) dokumentumai hangsúlyozták a „szocialista tábor” védelmét és a „kapitalista agresszió” elleni felkészülést, ami a katonai kiadások és a fegyverkezés igazolását szolgálta nem csak a Szovjetunióban, hanem a szocialista táborban is. Ennek fényében a rendszerváltás után a közép-európai országok (köztük Magyarország is) jelentősen leépítették a védelmi ipart és csökkentették a katonai ráfordításokat. Lengyelország volt az egyetlen ország a régióban, amely igyekezett növelni, és nem csökkenteni a katonai ráfordításokat az időszak alatt. A folyamat 2014-2015-ös időszakban kezdett megváltozni az Ukrajnában zajló háború miatt. 2024-ben a régióból csak Szlovénia és Horvátország nem érte el a NATO-ban elvárt 2%-os védelmi kiadási célt.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22909871/
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22910354/
Ami a GDP-hez viszonyított kiadásokat illeti, ott 2022 óta mind a nyolc közép-európai ország növelte a kiadásait, és közülük öt ország költ 2%-nál többet a védelemre: Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia. Az ábrán azt is láthatjuk, hogy Horvátország 1994-ben a GDP 11%-át költött védelemre, ami a délszáv háborúk és annak horvátországi felvonásával magyarázható. Egyébként a horvát védelmi ráfordítások 1994-ben tetőztek, se előtte, se később nem volt ilyen nagy az ország katonai költségvetése.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/23177702/
Egy főre jutó katonai kiadások a világban és az Európai Unióban
A SIPRI nemcsak a katonai kiadásokat összesíti, hanem azt is, hogy az országok állampolgárai mennyit „költenek” a saját országuk haderejére. Ezt úgy számolják, hogy a becsült éves katonai ráfordítást elosztják az adott évben az országban élő népességgel. A lista élén már évek óta Izrael áll. 2024-ben egy izraeli állampolgár majdnem 5 ezer dollárral „járult hozzá” az izraeli hadsereg finanszírozásához. A második helyen egy városállam, Szingapúr áll, amely 2024-ben 14,6 milliárd dollárt költött katonai célokra. Európában ez a mutató norvégoknál a legmagasabb.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22913804/
Ami az Európai Uniót illeti, a listavezető Dánia, listautolsó Málta. Magyarországon egy állampolgár 488 dollárral járul hozzá az ország biztonságához, ezzel viszont az EU-ban a lista második felében vagyunk.
Az ábra itt letölthető: https://public.flourish.studio/visualisation/22912453/
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
