2022. február 24-e után Oroszország fokozatosan a világ legszankcionáltabb országává és gazdaságává vált, 2023 végén az egyes területekre kivetett büntetőintézkedések száma összesen meghaladta a 18 ezret. Ez több, mint a szankciók világában már „tapasztaltnak” mondható Irán, Észak-Korea és Szíria ellen kivetett szankciók összessége. A nyugati szövetségesek többsége, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió számos területen vetett ki büntetőintézkedéseket az orosz gazdaságra, a teljesség igénye nélkül gondolhatunk itt az orosz jegybank külföldi tartalékaira kivetett szankciókra, amelyekből az Európai Unió részben fedezni próbálja az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, vagy az orosz energiahordozókra kivetett import- és kereskedelmi tilalmakra. A nyugati kormányok által kivetett szankciók mellett számos nyugati cég jelentette be, hogy részlegesen vagy teljesen kivonul Oroszországból, vagy éppen felfüggeszti az országban működtetett gyártósorait. Ezzel szemben az Oroszországban működő vagy gyártási kapacitásokkal rendelkező kínai cégek többsége nem tett ilyen lépéseket.
Az ábra a következő linken hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18240976/
A fenti diagramból láthatjuk, hogy az Oroszországot teljesen elhagyó cégek döntő többsége nyugati, és mindössze 0,6%-uk kínai.
Volt néhány kínai cég azonban, amely tett bizonyos, az oroszországi működésüket valamilyen szinten befolyásoló lépéseket. A következő ábrán az egyes kínai cégek a háború kitörése után foganatosított intézkedéseit láthatjuk.
Az ábra a következő linken hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18241170/
Megállapíthatjuk, hogy az Oroszországban működő kínai cégek döntő többsége egyáltalán nem foganatosított semmilyen intézkedést, amely működésüket érintené, tevékenységüket ugyanúgy folytatják. Ezen cégek közé tartozik a China Construction Bank, amely többek között az egyik legfőbb finanszírozója az Övezet és út (Belt and Road Initiative, BRI) kezdeményezésnek; az Alibaba, amely a világ egyik legnagyobb online kereskedőcége. A listán találhatunk továbbá más olyan óriásokat, mint a mobilgyártó Oppo vagy Honor, a háztartási kis- és nagygépeket gyártó ma már kínai érdekeltségbe tartozó Gorenje, vagy épp a kínai állami tulajdonban lévő, telekommunikációval foglalkozó China Mobile, illetve a szintén kínai állami tulajdonban lévő Air China.
Mindössze tizenkét olyan kínai cégről tudunk, amelyek valamilyen, az oroszországi működésüket befolyásoló intézkedéseket vezettek be az orosz-ukrán háború kitörése után. Ezen cégek között találjuk a Binance-t, amely felfüggesztett minden olyan orosz számlát, amelyen több, mint 10 ezer eurót tartottak; a Huawei-t, amely leállította az új megrendeléseket és elbocsájtotta oroszországi személyzetének egy részét; a Unionpay-t, amely felfüggesztette az orosz bankok számára a bankkártyák kibocsájtását. Négy bank, az Asian Infrastructure Investment Bank, a Bank of China, az ICBC és a New Development Bank korlátozta az oroszok hozzáférését a tőkepiacokhoz. A DJI, a világ legnagyobb dróngyártója pedig nem ad el több drónt – amely fegyverként a háború egyik kulcsfigurájává vált – orosz megrendelőknek. Mindössze egy olyan kínai cégről tudunk, amely teljesen kivonult Oroszországból: ez a cég a Lifefan, amely főként motorkerékpárokat és autókat gyárt.
(Kínai) orosz kocsi?
Az oroszországi autószektorban is nagymértékű változásokat tapasztalhattunk az orosz-ukrán háború kitörését követően. 2023-ban az új autóeladások piacán a 10 legkeresettebb márka közül 5 kínai, 4 orosz és egy dél-koreai (KIA) volt.
Az ábra a következő linken hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18242414/
A diagramból láthatjuk, hogy 2023-ban a nyugati autómárkák, köztük a Volkswagen, a Skoda vagy éppen a Ford eladásai drasztikusan csökkentek, míg az egyes kínai autómárkák (Geely, Haval, Changan) eladásai viszont teljesen kilőttek, eddig soha nem tapasztalt növekedést produkáltak. Az orosz autóipar ugyanakkor nem ül tétlenül. Egy nemrégiben Nyizsnyij Novgorodban megrendezett üzleti kiállításon Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök jelenlétében mutatták be a klasszikus orosz autómárka, a Volga vadonatúj változatát. Azonban a történet itt nem ér véget: az új Volga modell ugyanis egy kínai autó, név szerint a Changan által gyártott modellre épül. Miután ezt Misusztyin megtudta, annyit kérdezett: „Hol készült ez a kormánykerék? Kínában?” A miniszterelnököt szemmel láthatóan felbőszítette az alkatrészhiány. Majd így folytatta: „azt akarjuk, hogy ezt is [a kormánykereket] Oroszországban gyártsák.”
Moszkva legfontosabb (kereskedelmi) partnere
A Kína és Oroszország közötti kereskedelem makrogazdasági mutatóira is nagy hatást gyakorolt a 2022-ben kitört háború. Annak ellenére, hogy hosszútávú adatok még nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor néhány érdekes tényt így is megfigyelhetünk.
Az ábra a következő linken hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/18242707/
A két ország közötti kereskedelem mértéke az elmúlt években folyamatosan növekedett olyannyira, hogy 2023-ban az összes orosz export 14%-a Kínába irányult, amely az országot Moszkva számára a legfontosabb külkereskedelmi partnerévé tette. Az exportáruk – ahogyan az Oroszország esetén megszokottnak mondható – döntő többségét (67%) fosszilis energiahordozók és azok finomított származékai tették ki.
Az Oroszországba irányuló kínai export az összes export 3,4%-val az országot Kína 7. legfontosabb külkereskedelmi partnerévé tette. A legfontosabb exportcikkek között találunk gépészeti cikkeket, atomreaktor-alkatrészeket, járműveket és elektronikai eszközöket. A felsorolt árucikkek az export 58%-át tették ki. A legutolsó hivatalos adatok tekintetében ugyanakkor a kínai befektetések mértéke Oroszországban visszaesett az előző évi tendenciákhoz képest. Sem 2023-ban, sem 2022-ben nem jelentettek be nagyobb befektetést, az utolsó ilyet Kína részéről a Sinopec vállalat hajtotta végre 360 millió dollár értékben, még 2021-ben. Valutahasználatot illetően azt láthatjuk, hogy rendkívül megerősödött az orosz piacon a jüan használata a háború kitörése óta. Míg 2022 februárja előtt a kereskedelem mindössze 5%-a folyt jüanban, addig ez mára elérte a 20-25%-os szintet.
Összegzés
Az orosz-kínai gazdasági kapcsolatról elmondhatjuk, hogy az orosz-ukrán háború nem befolyásolta döntő mértékben. A kínai állam nem vetett ki a nyugati országokhoz hasonló szankciókat és büntetőintézkedéseket, amelyek befolyásolnák ezt a kapcsolatot. A kínai cégek túlnyomó többsége sem vezetett be olyan változásokat, amelyek oroszországi működésüket részben vagy egészben érintenék. Természetesen a gazdasági kapcsolatok csak egy aspektust képviselnek a sokból, amely két ország viszonyát jellemezheti. Ez az elemzésben tárgyalt Oroszország és Kína viszonyában kifejezetten jónak és reciprokálisnak mondható, amiben a jövőben sem várható – meglepetésszerű exogén hatásokat leszámítva –, hogy nagy változás következne be.
Felhasznált források
American Enterprise Institue: China Global Investment Tracker. In: AEI. https://www.aei.org/china-global-investment-tracker/
Bahree, Megha (2024): ‘Russia needs China more’: Are Putin and Xi in a marriage of convenience? In: Al-Jazeera. https://www.aljazeera.com/economy/2024/5/28/china-russia-new-era-relationship
Ivanov, Philipp (2024): Russia has also become a lot more important to China. In: Nikkei Asia. https://asia.nikkei.com/Opinion/Russia-has-also-become-a-lot-more-important-to-China
Leahy, Joe (2024): China-Russia: an economic ‘friendship’ that could rattle the world. In: Financial Times. https://www.ft.com/content/19eb54ba-f6f7-48ba-a586-b8a113396955
Li, Jane (2022): China’s tech giants face a domestic backlash for plans to exit from Russia. In: Quartz. https://qz.com/2136255/chinas-tech-giants-face-a-domestic-backlash-for-exiting-russia
Распопова, Алина (2023): Покупка машины пока выглядит непривлекательно. Но продажи выросли на 70%. In: Autonews. https://www.autonews.ru/news/645524209a7947eaa7b4d67e
Rosenberg, Steve (2024): Russia’s economy is growing, but can it last? In: BBC. https://www.bbc.com/news/articles/c4nn7pej9jyo
Российские автодилеры рассказали, сколько брендов осталось на рынке. In: РИА НОВОСТИ. https://ria.ru/20221209/brendy-1837364309.html
Russia Exports to China. In: Trading Economics. https://tradingeconomics.com/russia/exports/china
Sonnenfeld, Jeffrey et al. (2024): Yale CELI List of Companies Leaving and Staying in Russia. In: Yale School of Management, Chief Executive Leadership Institute. https://www.yalerussianbusinessretreat.com/
Spivak, Vita (2023): How Sanctions Have Changed the Face of Chinese Companies in Russia. In: Carnegie Politika. https://carnegieendowment.org/russia-eurasia/politika/2023/06/how-sanctions-have-changed-the-face-of-chinese-companies-in-russia?lang=en
