Európát történelmi és kulturális hagyományai miatt gyakran említik öreg kontinensként. A „vén Európa” elnevezés mára nemcsak az Újvilággal, azaz Amerikával állítja szembe, de egyre inkább tükrözi a kontinens demográfiai folyamatait is. Az alacsony születési számok és a születéskor várható életkor növekedése miatt Európa, és azon belül az Európai Unió lakossága is egyre idősebb.
Öregedő Európa
Napjainkban az Európai Unió minden ötödik lakosa 65 év feletti. Az Unióban kevesebb 14 év alatti gyermek él, mint 65 év feletti idős. Természetesen van eltérés az egyes tagállamok között, Írország és Luxemburg esetében a 14 év alattiak aránya még meghaladja a 65 év felettiekét, ugyanakkor Olaszországban, Portugáliában, Bulgáriában már majdnem minden negyedik lakos 65 év feletti.
10 év alatt (2015-2025 között) átlagosan 3 százalékkal nőtt a 65 évnél idősebbek aránya az Unióban, legnagyobb mértékben Lengyelországban, Szlovákiában és Horvátországban. A lakosság Máltán, Luxemburgban és Svédországban öregedett az átlagnál mérsékeltebb ütemben, de ezek az országok azok, ahol kimondottan magas a nem az adott országban született lakosok aránya, a fiatal bevándorlók javítják a demográfiai mutatókat. Luxemburgban például 2025-ben az ott élők több mint fele (51,5%) nem Luxemburgban született, Máltán ez a mutató meghaladja a 30 százalékot, Svédországban a 20 százalékot.
Napjainkban az Európai Unió lakóinak medián életkora 44,9 év, azaz az Unió 450,9 millió lakosának a fele fiatalabb, mint 44,9 év, a másik fele idősebb. Természetes itt is jelentős eltérések vannak, Írország „nagyon fiatal”, hiszen a medián életkor mindössze 39,6 év, míg Olaszországban a medián életkor már meghaladja a 49 évet (49,1), de Bulgáriában és Portugáliában is magasabb, mint 47 év.
Az ábra itt hivatkozható: https://www.datawrapper.de/_/x4iCv/
Figyeljünk az 55 év feletti munkavállalókra!
Mindez azzal is együtt jár, hogy a munkavállaló korú lakosságra fokozódó teher nehezedik. 2025-ben 3 munkavállalóra jutott egy nyugdíjas korú lakos, de ahogy csökken a munkaerőpiacra belépő fiatalok száma és nő a nyugdíjba vonulóké, úgy romlik ez az arány. 2050-re várhatóan két aktív korúra jut majd egy időskorú lakos.
Ezért is kiemelten fontos, hogy az aktív munkavállalók minél hosszabb ideig bent maradjanak a munkaerőpiacon. Társadalmi és munkaadói felelősség is, hogy azokat, akik szívesen vállalnának munkát, akár a nyugdíjkorhatár betöltését követően, támogassák. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók benntartása a munkaerőpiacon nem a nyugdíjazáskor, hanem már jóval előtte elkezdve lehet sikeres. Jó esetben a munkavállaló és a munkáltató együttműködésében kialakított karrierút segíthet az 55 év feletti munkavállalók munkaerőpiacon tartásában. Ehhez nemcsak az akarat szükséges, de a munkavállalók folyamatos képzése, önképzése, a munkáltatók részéről a képzés támogatása, illetve rugalmas foglalkoztatási formák kialakítása az idősebb munkavállalók részére. Elképzelhető, hogy egy 65 év feletti szakember szívesen maradna aktív, de már nem biztos, hogy heti 40 órás munkarendben.
Az 55 év feletti munkavállalók munkaerőpiaci megtartására való törekvés tetten érhető az Európai Unió tagországaiban is. Ahogy egyre inkább szembesültek a munkaadók a demográfiai válság okozta fogyatkozó munkaerővel, úgy növelték erőfeszítéseiket nemcsak a fiatal munkavállalók toborzása, hanem a tapasztaltabb munkavállalók megtartása területén is. Míg 2010-ben az 55-64 év közötti korosztály átlagos foglalkoztatási rátája az Európai Unióban 43,7 százalék volt, addig ez a mutató 2025-ben már meghaladta a 66 százalékot (66,4%).
Az uniós átlagnál számos északi tagállamban (például: Svédország, Finnország, Hollandia) jóval magasabb az 55-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája, köszönhetően éppen annak, hogy aktívan segítik az idősebb munkavállalók pályán maradását. Ezzel szemben a déli államok egy részében (például: Horvátország, Görögország) elmarad az uniós átlagtól az említett mutató. Magyarországon az uniós tagországok között az egyik legnagyobb mértékben nőtt a vizsgált korosztály foglalkoztatási mutatója: 33,6 százalékról emelkedett 72,1 százalékra.
Ha tágabb korosztályi kitekintésben vizsgáljuk az idősebbek foglalkoztatási mutatóit, akkor az Eurostat 2023-as felmérésére tudunk támaszkodni. Eszerint 2012 és 2023 között körülbelül 5 évvel későbbre tolódott a munkavégzésből a nyugdíjba vonulás időszaka, azaz az emberek egyre idősebb korban lépnek ki a munkaerőpiacról. Ez részben annak is betudható, hogy a nyugdíjkorhatár is emelkedik. A nyugdíjba vonulás átlagos életkora 2023-ban 61,3 év volt, ami 2,1 évvel magasabb, mint 2012-ben. A nyugdíjasok körülbelül kétharmada 60 és 65 év közötti életkorban vonult nyugdíjba. A nyugdíjkorhatárt elértek 13 százaléka maradt bent aktívan a munkaerőpiacon. Itt is jelentős eltérések vannak: míg Romániában az öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknek kevesebb, mint 2 százaléka maradt aktív a munkaerőpiacon, addig Észtországban több, mint a fele. A motiváció is eltérő, míg például Cipruson, Romániában, Horvátországban és Lettországban túlnyomó többségben a megkérdezettek anyagi okok miatt vállalták a nyugdíjazás utáni munkát, addig Dániában, Hollandiában, Csehországban, Írországban és Magyarországon is, a legtöbben azt válaszolták, hogy szeretik a munkájukat, azért folytatják.
A többség azért döntött a nyugdíjazás mellett, mert elérték a nyugdíjkorhatárt, a megkérdezettek közel 7 százaléka egészségügyi okok miatt nem tudta folytatni a munkáját. Ez a 7 százalék nem tűnik túlzottan magasnak, de figyelembe véve az egyre fokozódó demográfiai nyomást, a döntéshozóknak érdemes lenne még nagyobb figyelmet fordítani a megelőzésre, a szűrőprogramokra, hogy minél kevesebbeknek legyen akadály a megromlott egészségi állapotuk a további munkavállalásban.
Magyarországi mutatók
A KSH adatai szerint az 55-59 éves korosztály foglalkoztatási mutatója 2025. IV. negyedévben kimondottan magas, közel 84 százalék volt. A foglalkoztatási ráta 60 éves kortól kezd el szignifikáns módon csökkenni: az említett időszakban a 60-64 éves korosztály esetében a foglalkoztatási arány 58,1 százalékra esett vissza. A 65 év felettieknek 23,4 százaléka maradt aktív.
A férfiak esetében a foglalkoztatási ráta fokozatosan csökken az 55+ korosztályban, nagyobb léptékű visszaesés a nyugdíjkorhatár elérését követően tapasztalható. A 65-69 éves férfiak foglalkoztatási rátája az előző korcsoport (60-64 éves) 71,3 százalékos mutatójáról 19,5 százalékra zuhan be. Összességében a 2025. IV. negyedévi mutatók szerint a 65 év feletti férfiak 28,1 százaléka maradt aktív.
A nők esetében a foglalkoztatási ráta egy korcsoporttal hamarabb kezd el szignifikáns módon csökkenni: az 55-59 éves korosztály 80,8 százalékos arányról a 60-64 éves korcsoportban 46,3 százalékra esik vissza, majd a nyugdíjkorhatár betöltését követően 14,1 százalékra. A férfiakhoz viszonyított egy korcsoporttal korábbi visszaesés egyik oka valószínűsíthetően a Nők 40 program. Összességében a 2025. IV. negyedévi mutatók szerint a 65 év feletti nők 20 százaléka maradt aktív.
A munkáltatóknak, döntéshozóknak azért is érdemes az 55 év feletti korosztályra figyelnie, mert az 55-64 éves korosztály képzettségi mutatói jók. Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ebben a korcsoportban közelíti meg leginkább az EU-s átlagot (25%). A 2022. évi népszámlálási adatok szerint a foglalkoztatott 55-64 éves korosztály negyede felsőfokú végzettséggel, harmada érettségivel és szintén harmada érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezik. Alig egy tizedüknek van maximum általános iskolai végzettsége. Az 55-64 éves korosztályban magas a diplomás nők aránya (26%), a korcsoportba tartozó nők 57,4 százaléka középfokú végzettséggel rendelkezik.
Az 55 év feletti munkavállalók életkoruk miatti kiszorítása a munkaerőpiacról több szempontból is rontja az ország versenyképességét:
- Jól képzett, jelentős munkatapasztalattal rendelkező réteget veszít el a munkáltató.
- A munkaerőpiacon történő benntartásuk hozzájárul a jóllétükhöz, ami csökkentheti a nyugdíjrendszerre, a szociális- és egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást.
- Amennyiben nem születik megoldás az idősebb generációk foglalkoztatására, egyre szűkülő számú fiatalabb generációból meríthetnek a munkáltatók.
Társadalomtudományi kutató, doktori fokozatát a Pécsi Egyetem Földtudományi Doktori Iskolájában szerezte. Nyolc évig vezette a Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletét, beosztott diplomata volt Minszkben. Dolgozott a versenyszférában, vezetett turizmusfejlesztési projekteket. Rendszeresen oktat és vizsgáztat egyetemeken és felnőttképzésben. Fő elemzési területei a demográfiai folyamatok, az elöregedő társadalmak, az egészségturizmus és a posztszovjet térség, azon belül is Belarusz.
Összegzés
Európát történelmi és kulturális hagyományai miatt gyakran említik öreg kontinensként. A „vén Európa” elnevezés mára nemcsak az Újvilággal, azaz Amerikával állítja szembe, de egyre inkább tükrözi a kontinens demográfiai folyamatait is. Az alacsony születési számok és a születéskor várható életkor növekedése miatt Európa, és azon belül az Európai Unió lakossága is egyre idősebb.
