🧊 Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) 2018-as felmérése alapján a világ összes épületében a beltéri levegő hűtése érdekében üzemeltetett légkondicionáló berendezés vagy ventilátor villamos energia fogyasztása az épületekben felhasznált energiafogyasztás közel egyötödéért felelős. A teljes villamos energia fogyasztás tíz százalékát pedig kizárólag csak hűtésre hasznosítja az emberiség, amely a fokozódó emberi igények és forrósodó nyaraknak köszönhetően tovább fog növekedni. Az IEA 2018-as adatai alapján míg Japánban vagy az Amerikai Egyesült Államokban a háztartások több mint 90 százalékának van légkondija, addig ez az arány a világ két legnépesebb országában eltérő képet mutat. Miközben Kínában már hatvan százalékot is eléri a lefedettség, addig Indiában alig öt százalék. Az IEA várakozása alapján 2050-re a világon lévő valamennyi háztartás kétharmadában már lesz légkondicionáló eszköz. Az IEA a Jövő hűtése jelentésének alapján a légkondik száma a hőmérséklet drasztikus emelkedésével várhatóan 5,6 milliárdra nő világszerte, a jelenlegi 1,6 milliárdos darabszámról. Ezzel összhangban a légkondik által táplált villamosenergia-fogyasztás igénye háromszorosára növekszik, mivel az eszközök az egyes országokban eltérő hatékonyságúak. A hűtésre alkalmas berendezések Japánban és az Európai Unióban átlagosan 25 százalékkal hatékonyabbak, mint az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában, amelynek köszönhetően így kevesebb áramot is fogyasztanak.
🌡️ A National Centers for Environmental Information 2020-as évi Global Climate riportja alapján 2020 hivatalosan is a Föld történetének második legmelegebb évének számít, amikor is mind a szárazföld, mind pedig az óceánok felszíni hőmérséklete átlagosan 0,98 Celsius-fokkal volt magasabb, mint a XX. század átlaga. Korábban a 2019-es év volt a második legforróbb év, ugyanakkor továbbra is 2016-ban mérték a legmagasabb átlagos hőmérsékletet világszerte, akkor kereken egy fokkal volt melegebb az időjárás. A NASA mérése alapján azonban a 2020-as év és 2016-ban mért hőmérséklet megegyezik, ezáltal holtversenyben a legmelegebb éveknek számít a tavalyi. Látható ugyanakkor, hogy évről-évre újabb hőmérsékleti rekordok születnek, miközben a világon a hét legmelegebb évet egyértelműen 2014 és 2020 között mérték, miközben közel 150 éve gyűjtik az adatokat. Ráadásul Európán belül 2,16 Celsius-fokkal volt magasabb 2020-ban az átlagos hőmérséklet, ezzel az első olyan év következett be a kontinens történelmében, amikor az eltérés meghaladta a két fokos értéket. Európára is igaz, hogy a hét valaha volt legmelegebb év 2014 és 2020 között következett be, és ezzel a legforróbb évtizednek is számít.
⚡ Továbbra is nagy gondot jelent a világban, hogy a villamosenergia-felhasználás mennyiségének növekedésén túl az előállítás módja is tovább terheli és szennyezi a környezetet. Az IEA előrejelzése alapján a 2050-ig tartó villamos energia kereslet növekedés közel 40 százalékáért a hűtés fog felelni. Az Európai Unión belül az Eurostat adatai alapján az előállított villamos energia közel 40 százaléka származik hagyományos, fosszilis energiából. Az EU-n belül a megújuló energiahordozók által termelt áram felhasználása 35 százalékon áll. A tagállamokon belül ugyanakkor jelentős eltérés figyelhető meg a részarányok tekintetében. Miközben Cipruson és Máltán a fosszilis energiából származó áram 90 százalék körül alakul, addig Franciaországban ez az érték kevesebb, mint tíz százalék. Az US Energy Information Administration (EIA) adatai alapján az Amerikai Egyesült Államokban a 2020-ban megtermelt, több mint négyezer milliárd kilowattóra villamos áram közel 60 százalékát termelték hagyományos energiahordozók elégetésével, miközben alig 20 százalékos a megújuló források részesedése.
💵 A Morgan Stanley nemzetközi befektetési bank legfrissebb elemzése alapján 2050-ig bezárólag a világon összesen közel 50 ezer milliárd dollár értékben kellene beruházni annak érdekében, hogy a globális felmelegedés sikeresen megfékezhető lehessen. A pénzügyi konglomerátum a megoldást öt kiemelt területben látja. Egyrészről a megújuló energiaforrások a világ energiatermelésén belüli részarányának a növelése érdekében 14 ezer milliárd dolláros beruházás lenne szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi 37 százalékos szintről az évszázad közepére 80 százalékos arányra javulhasson. Továbbá a hidrogén energiába (20 ezer milliárd) elektromos autókba (11 ezer milliárd), a bioüzemanyagokba (2,7 ezer milliárd), míg a kibocsátáscsökkentés és tárolás fejlesztésébe (2,5 ezer milliárd dollár) kellene jelentősebb tőkét befektetni 2050-ig. Az átlagos hőmérséklet emelkedése a Morgan Stanley elemzése alapján azért is jelent komoly problémát, mivel két Celsius-fokos emelkedésnél a világ által termelt GDP tíz és húsz ezer milliárd dollár közötti veszteséget szenved el az évszázad végéig.
🇭🇺 Hazánk sem kerüli el a forróságot és az ezzel elengedhetetlenül együtt járó, megnövekedett energiafogyasztást. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) megállapítása szerint 2021-ben az előző évszázad eleje óta nem látott forróság alakult ki. Az elmúlt egy-két évtized adataiból kirajzolódó egyértelmű trend alapján a következő öt-tíz évben a nyári hónapok hőmérsékleti értékei várhatóan tovább fognak emelkedni. 2021 júniusában és júliusában átlagosan 22,9 fok volt az országban, amelyben nem csak a kánikulában mért csúcsok, de a reggeli hűvösebb hőmérséklet is beleértendő. Az OMSZ által idén mért négy-öt hőhullám során nem volt ritka a 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet sem.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
http://www.oeconomus.hu/oecoglobus/aszaly-fenyegeti-az-ultetvenyeket-emelkedik-a-kave-ara-oecoglobus/
💾 Az ábra forrása itt található.
#Homerseklet #Rekordev #Felmelegedes #Legkondicionalas #Aramfogyasztas
