A 2015-ös merkeli meghívó és az ennek nyomán érkező migrációs hullám óta a német népesség jelentős átalakuláson ment keresztül. Az őshonos németek létszáma a természetes fogyás és a kivándorlás miatt minden évben csökkent, miközben a nem-német, illetve migrációs hátterű lakosság létszáma a bevándorlás miatt minden évben növekedett. A német statisztikai hivatal adatbázisát böngészve gyűjtünk adatokat és kétféle megközelítés alapján igyekszünk becslést adni arra, hogy milyen mértékű népességcsere valósult meg az Európai Unió legnagyobb gazdaságában az elmúlt 10 évben.
Németország bevándorláspolitikája az 1990-es újraegyesítést követően jelentős változásokon ment keresztül. A Jugoszlávia utódállamai között kitört háború és az egykori szocialista országok rendszerváltoztatásainak hatására nagyszámú menekült és áttelepülő kopogtatott Németország kapuján a 90-es években. Az 1993-as német alkotmánymódosítás a menedékjog szigorításával igyekezett kordában tartani a bevándorlási nyomást. Az 1998-ban hatalomra kerülő szociáldemokrata-zöld kormány hozott irányváltást a bevándorláspolitikában. A 2000-ben elfogadott új állampolgársági törvény révén a 60-as, 70-es években vendégmunkásként érkezett, aztán Németországban maradt külföldiek (főleg törökök) lehetőséget kaptak a német állampolgárság könnyített eljárásrend szerinti megszerzésére, amivel jelentős számban éltek is. A következő mérföldkő 2015, amikor Angela Merkel, a nagykoalíciós (kereszténydemokrata-szociáldemokrata) kormány kancellárjaként nyílt meghívót adott a szíriai polgárháború elől menekülők számára. A „Wir schaffen das!” (a.m. „Meg tudjuk csinálni!”) kormányfői szlogen lett a szimbóluma, a „Willkommenskultur” az ideológiája annak a bevándorláspolitikának, aminek eredményeként csak abban az évben több mint 2 millió külföldi érkezett Németországba. Közülük csaknem 1 millióan a jogszabályi kereteken kívül, hivatalos dokumentumok nélkül.
A 2015-ös menekültválság és annak kezelése jelentős változásokat hozott a német politikában, a gazdasági és társadalmi viszonyokban. A német iskolarendszer működésének átalakulásával korábbi elemzésünk foglalkozott. Jelen tanulmány a tömeges migrációnak kizárólag a demográfiai mutatókra gyakorolt közvetlen hatását vizsgálja, illetve az őshonos lakosság fogyása és a bevándorlók érkezése révén megvalósuló népességcsere mértékét igyekszik megbecsülni, Németország utóbbi 10 évére fókuszálva. A nyugat-európai népességcsere általános jellemzőit ebben a cikkben mutattuk be.
Migrációs egyenlegek alakulása Németországban
Az elemzéshez a wiesbadeni székhelyű Német Szövetségi Statisztikai Hivatal, a DESTATIS online elérhető adatbázisát használjuk. A migrációra, vagy elegánsabban a nemzetközi vándorlásra vonatkozó adatok 1950-től, vagyis a Német Szövetségi Köztársaság 1949-es létrejöttét követő első teljes évtől rendelkezésre állnak a megfelelő adattáblában. Fontos hangsúlyozni, hogy a longitudinális vizsgálatok időben távol eső adatainak egymással való összevetései a módszertani változtatások miatt megszorításokkal érvényesek, ugyanakkor a népességcsere mértékének becsléséhez a legalkalmasabb kiindulópontként szolgálnak. Az adattáblában nyomon követhető, hogy az adott évben hány német (állampolgár) vándorolt be Németországba, hány német vándorolt ki és így mennyinek adódik a németek vándorlási egyenlege. Ugyanígy éves bontásban elérhetőek a megfelelő adatok a külföldiek (a német statisztikai hivatal terminológiáját használva: a nem-németek) be- és kivándorlására vonatkozóan.
Az ábra megtekinthető itt: https://public.flourish.studio/visualisation/25448668/
A németek vándorlási egyenlege 1950 után rendre negatív értékeket vett fel, vagyis kevesebb német vándorolt be Németországba, mint ahányan kivándoroltak. Az 1969-től 2005-ig terjedő időszakban viszont fordult a kocka. A legnagyobb mértékű német bevándorlás az egységes Németország 1990-es létrejöttét megelőző és követő néhány évben volt tapasztalható. Az újraegyesítés évében, 1990-ben mintegy 420 ezer német telepedett le Németországban (az egykori NDK állampolgárain túl) és 110 ezren költöztek el, az így adódó +310 ezres német migrációs egyenleg abszolút rekord. 1990-től az egyenleg folyamatosan csökken, 2005-től kezdődően pedig már kivétel nélkül negatív. Az eddigi negatív rekordot, kiugróan alacsony értékkel, a merkeli fordulatot követő 2016-os év jelentette, amikor több mint 135 ezerrel több német döntött Németország elhagyása mellett, mint ahányan odaköltöztek.
A nem-németek bevándorlásának mértéke már az 50-es évektől kezdődően sokszorosan meghaladta a német bevándorlás mértékét. 1950 óta mindössze 10 olyan év volt, amikor a nem-németek vándorlási egyenlege negatív értéket vett fel. A nem-német bevándorlás kiugróan nagymértékű, több mint 2 millió fős volt 2015-ben, a Merkel-féle meghívó évében. Hét esztendővel később ez a rekord is megdőlt, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Németországba majdnem 2 és fél millió külföldi (legnagyobb létszámban ukrán állampolgár) érkezett. A nem-német vándorlási egyenleg 2015-ben 1 millió 160 ezer fő volt, 2022-ben 1 millió 550 ezer fő.
Migrációs egyenlegek 2015 és 2024 között
Nézzük csak az utóbbi 10 év migrációs adatait! Minden évben több német költözött el Németországból, mint ahányan bevándoroltak. A nem-németek vándorlási egyenlege ezzel szemben mindig pozitív. 2015 óta összesen 684 ezer német hagyta el Németországot és 6 millió 571 ezer nem-német vándorolt be. A németek és a nem-németek létszámának különbsége 7 millió 255 ezer fővel csökkent a nemzetközi vándorlás következtében. Ha a népességcsere mértékét csak ebből a szempontból közelítjük meg, akkor az az ország teljes lakosságának (2024-ben 83 millió 577 ezer fő) 8,7%-ára terjedt ki ebben az időszakban.
Az ábra megtekinthető itt: https://public.flourish.studio/visualisation/25377320/
Németország népességszáma 1971-től került csökkenő pályára, az élve születések száma azóta minden évben alulmúlja az elhalálozások számát. A két mutató különbsége a természetes fogyás, aminek mértéke növekvő tendenciát mutat Németországban az elmúlt évtizedekben. Az évi 200 ezret 2020-ban lépte át először, 2022 óta pedig minden évben több mint 300 ezer.
2015 és 2024 között a természetes fogyás miatt 2 millió 217 ezerrel csökkent Németország lakosainak száma. Ezt a csökkenést bőven kompenzálta a külföldiek bevándorlása, az ország népessége 1 millió 401 ezer fővel nőtt az utóbbi évtizedben.
Német állampolgárság a kitartó bevándorlóknak
A nem-német bevándorlók nemcsak németországi lakosokká, hanem érkezésük után 6-9 évvel német állampolgárrá is válhatnak. A DESTATIS weboldalán 2000-től, az új német állampolgársági törvény hatályba lépésétől érhetőek el éves bontásban a honosítási adatok.
Az ábra megtekinthető itt: https://public.flourish.studio/visualisation/25488991/
Az új állampolgársági törvény bevezetésének évében 187 ezer honosítás valósult meg. Ez a szám évekig rekord maradt, 2023-ban sikerült először túlszárnyalni (200 ezer fő), majd 2024-ben jelentősen túlszárnyalni (292 ezer fő).
2015 óta folyamatosan nőtt a honosítások száma, az európai koronavírus-járvány kezdőévének (2020) kivételével. Az utóbbi 10 évben 1 millió 474 ezer külföldi kapott német állampolgárságot, az utóbbi 25 évben összesen pedig 3 millió 348 ezer.
Különböző migrációs hátterű társadalmi csoportok létszámának változása
A német statisztikai hivatal a népesség migrációs hátterére vonatkozóan is publikál adatokat 2005-től kezdődően. 2015-ben 17 millió 53 ezer fő szűkebb értelemben vett migrációs hátterű lakosa volt Németországnak. Ebbe a csoportba tartoznak a nem-német bevándorlók, függetlenül attól, hogy időközben megszerezték-e a német állampolgárságot, illetve azok a már Németországban születettek, akiknek mindkét szülője nem-német bevándorló. Tíz év alatt a létszámuk 5 millió 912 ezerrel nőtt, 2024-re majdnem elérte a 23 millió főt. A migrációs hátterű lakosság így jelenleg Németország teljes népességének 27,48 %-át adja, 2015-ben ugyanez az arány még csak 20,75% volt.
Az ábra megtekinthető itt: https://public.flourish.studio/visualisation/25487397/
A migrációs háttérrel nem rendelkező, őshonos német lakosság létszáma 2015-ben 63 millió 509 ezer fő volt, 2024-re pedig 57 millió 605 ezerre csökkent. A népességfogyás erre a csoportra vonatkozóan 5 millió 904 ezer fő ebben az időszakban, ami szinte megegyezik a migrációs hátterű lakosság létszámának növekedésével. Ha ebből a megközelítésből vizsgáljuk, a népességcsere mértéke megközelítőleg 5,9 millió fő, ami Németország (2024-es) népességének 7,1 %-a.
Összegzés
A 2015-ös merkeli meghívó és az ennek nyomán érkező migrációs hullám óta a németországi népesség jelentős átalakuláson ment keresztül. Az őshonos németek létszáma a természetes fogyás és a kivándorlás miatt csökkent, a nem-német, illetve migrációs hátterű lakosság létszáma a bevándorlás miatt növekedett. A népességcsere mértékét a nemzetközi vándorlási egyenlegek, illetve az eltérő migrációs hátterű társadalmi csoportok létszámadatainak alakulása alapján is megbecsültük. Mindkét megközelítés óvatos, alsó becslés, amely nem kalkulál többek között az őshonos népesség és a bevándorlók termékenységi rátája közötti szignifikáns különbséggel sem. Az elemzés eredménye alapján Németországban 2015 és 2024 között a népességcsere mértéke legalább 5,9 – 7,3 millió főre tehető, ami a teljes lakosság 7,1% – 8,7%-a.
Gazdasági elemző. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott matematikatanárként és közgazdászként. Szakterülete a digitális gazdaság, az innováció gazdaságtana, a kkv-k világa. Házas, egy tündéri kisfiú büszke édesapja.
