Az új év eleje az elmúlt esztendő összegzésének időszaka is egyben. Az OECD várakozása alapján a globális gazdaság 3,3%-kal bővülhet, míg a fejlett gazdaságok esetében 0,3% vagy 1,8% közötti növekedési ütem várható. Év közben a geopolitikai kockázatok miatt jelentős bizonytalanságok jellemezték a kilátásokat. A kereskedelmi háború és a vámok emelkedése a várakozásoknál kevésbé befolyásolta a gazdaságok teljesítményét, de a következő évre húzódhat a hatások egy része. Az eurózóna gazdaságai a többi régiónál visszafogottabb növekedést mutatnak, amiben tükröződik Németország stagnáló teljesítménye is. Utóbbi folyamatok a magyar gazdaságot is visszafogták tavaly, ugyanakkor az Európai Bizottság 2026-ra már az eurózóna átlaga feletti, 2,3%-os növekedést vár. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján a hazai gazdaságösztönző intézkedések 2026-ban érzékeltetik kedvező hatásukat.
A globális gazdasági növekedés kilátásai gyorsan változnak
A világgazdasági növekedés tekintetében az OECD fokozatosan rontotta a 2025-re vonatkozó várakozásait, míg szeptemberben újra lényegesen kedvezőbb folyamatokat látott kibontakozni. 2024 decemberében 3,3%-os GDP-növekedést várt, amelyet 2025 márciusban 3,1%-ra, majd júniusban 2,9%-ra rontott. Majd 2025 szeptember végén ismét 3,3%-os előrejelzéséhez tért vissza.
Az OECD előrejelzése alapján a gazdasági növekedés régiónként jelentősen eltérő pályákat ír le. Az európai országok adatai nemzetközi szinten a legkedvezőtlenebbek közé tartoznak. A különböző térségek teljesítménye az elmúlt évekhez hasonló sorrendet tükrözhetett. A legnagyobb növekedést elsősorban a nagy ázsiai gazdaságoktól várta a nemzetközi szervezet, így India, Indonézia és Kína esetében. Az Egyesült Államok gazdasági bővülése (1,8%) az eurózóna átlaga (1,2%) felett alakulhat, a kereskedelmi háború hatásai ellenére is.
Ábra: Az OECD gazdasági előrejelzése 2025-re, a 2024-es évhez és a 2026-os várakozáshoz viszonyítva. Készítette: Németh Viktória. Forrás: OECD. Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26552814/
Az eurózónára jellemző gazdasági lassulás
Az OECD az euroövezet esetében 1,3%-os GDP-növekedést várt még 2024 decemberében, majd 2025 márciusban 1%-ot, majd júniusban megerősítették az előbbi számot. Az eurózóna esetében is pozitívabb kép rajzolódott ki, 1,2%-os növekedéssel, ami kismértékben elmaradt a 2024 évvégi várakozásoktól. Ugyanakkor a GDP-növekedés további lassulását várja az OECD 2026-ban, 1,0%-os bővülési ütemmel. A borús kilátások okai közé tartoznak a külkereskedelmi feszültségek és a geopolitikai bizonytalanságok, amelyeket némileg ellensúlyoznak az erőteljesebb állami beruházások és a könnyebb hitelfeltételi lehetőségek.
A gazdasági növekedést hátráltató legfontosabb nemzetközi hatások
Az OECD éves helyezértékelése alapján a globális gazdaság bővülése szempontjából jelentős kihívások állnak fenn:
- A legtöbb országban visszafogott a fogyasztás a lakosság borús közérzete miatt, ami a bizalmi indexekben is tükröződik.
- Az inflációs nyomás mérséklődik, de továbbra is jelentősek a felfelé mutató kockázatok, vagyis az áremelkedés újbóli fellendülésének lehetősége. Az elmúlt években az árak emelkedése 2025-ben különösen a szolgáltatások esetében maradt fenn.
- A borús hangulat és az inflációs kockázatok összefüggésben állnak a geopolitikai feszültségekkel és az azokhoz kapcsolódó tartós bizonytalansággal.
- A kereskedelmi háború, illetve a vámemelések 2025-ben az előzetes várakozásoknál mérsékeltebb gazdasági következményekkel járnak, de a jövőbeli hatások az inflációban és a gazdasági szereplők hangulatában (bizalmi indexek) továbbra is tükröződhetnek.
- Emellett a középtávú növekedési kilátásokra árnyékot vet az államadósság-ráták magas szintje.
A német gazdaság borús kilátásai
Németországban a nemzetközi átlagnál és a fejlett gazdaságoknál is borúsabbak a kilátások. A magyarral a német gazdaság van a legszorosabb kapcsolatban, a magyar import több mint ötöde, az export negyede kötődik az országhoz. A magyar külkereskedelem nyitottsága régiónkkal együtt az uniós és a nemzetközi átlag feletti értékeket mutat. Ebből adódóan Európa legerősebb gazdaságának folyamatai rányomják bélyegüket a magyar adatokra. A 2025-ös német GDP-növekedést egy éve az OECD még 0,7%-ra becsülte, a 2024-es stagnálást követően, míg végül előrejelzéseiben fokozatosan 0,3%-ra rontotta azt.
Németország kapcsán az Európai Bizottság 2025-re ennél is valamivel visszafogottabb, 0,2%-os gazdasági növekedést vár, míg 2026-ra és 2027-re 1,2%-ot. Elsősorban a geopolitikai és külkereskedelmi feszültségek gyengítik a gazdasági teljesítményt, míg pozitívan hathatnak az állami kiadások, és ezen belül is a beruházások. Emellett a reálbérek emelkedése kedvezően hathat a fogyasztásra.
A magyar gazdaság kilátásai
Az Európai Bizottság hazánkra vonatkozóan a 2025-ös mérsékelt gazdasági bővülés (0,4%) után a következő évre már lényegesen jobban érzékelhető, 2,3%-os bővülést vár. A bizottsági előrejelzés szerint a gazdasági növekedés motorja a belső fogyasztás, ami mellett a beruházások és az export fellendülése is támogatja a gazdasági felzárkózását.
Számos intézkedés ösztönzi a fogyasztást, ilyenek például a családi adókedvezmények, különösen az édesanyákra vonatkozó kedvezmények, a 13. havi nyugdíj mellett fokozatosan bevezetésre kerülő 14. havi járandóság, illetve az árstoppok. A beruházások esetében a kkv-knak nyújtott adókedvezmények és a 3%-os hitel, valamint az otthonteremtési támogatás, az Otthon Start Program is kedvező hatást fejtenek ki.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
