Korábbi elemzéseinkben már többször elemeztük a háború sújtotta ukrán gazdaság helyzetét. Ahogyan már eddig is megállapítottuk, a mezőgazdaság húzószerepet tölt be az ország gazdaságában, emellett pedig a globális élelmiszerellátásban is kiemelt szerepe van. A harcok által érintett, nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken a termelés, a vetés és aratás az utóbbi három évben egyre nehezebb, mindez pedig a termésmennyiségeken is meglátszik. Ugyanakkor egyre több szó esik a lehetséges békéről, így pedig elgondolkodtató, hogy milyen helyreállítási munkálatok szükségesek majd az ukrán gazdaság egyik vezető ágazatában. Összefoglalónkban az ukrán mezőgazdaság idei szezonra vonatkozó legfontosabb nehézségeit tekintjük át, a szektor tavalyi teljesítménye mellett.
Ukrajna mezőgazdasága az ország GDP-jének átlagosan 9,3%-át adja (2010 és 2023 közötti értékekkel számolva). Ebből adódóan az ország gazdaságának egyik húzóágazata az agrárium, amelyben elsősorban a növénytermesztés hangsúlyos. A 2022 óta dúló orosz-ukrán háború az ágazatban komoly károkat okozott. Elsősorban a termőföldeket sújtotta a harcok közvetlen hatása, az elaknásítás miatt jelentősen csökkent a bevethető területek mennyisége. Emellett a munkaerő, a tárolókapacitásokat ért támadások, a műtrágya és egyéb növényvédő szerek beszerzésének nehézségei, valamint a szállítási útvonalak megváltozása és a logisztikai költségek emelkedése mind negatívan hatottak az ukrán mezőgazdaság teljesítményére.
A főként exportra termelő ágazat az Európai Unió mellett a globális dél országainak is elsődleges beszállítási forrása, emiatt pedig közvetlenül hatással van a globális élelmiszerbiztonságra is. A jelenlegi legnagyobb problémát az ukrán mezőgazdaság számára a munkaerő hiánya okozza. A háború hatására hatalmas tömegek hagyták el az országot, főként az aktív korú lakosságból, így több szektorban is hiány keletkezett az alkalmazottakban. A mezőgazdaságban ez különösen fontos, hiszen a teljes mezőgazdasági évet lefedően szükséges alkalmazni a dolgozókat ahhoz, hogy a termésmennyiségek megfelelőek legyenek. Ehhez nem csupán megfelelő szakképzettség, de erőnlét is szükséges. Ma az országban maradottak nagy részét az idősek, valamint a nők és gyermekek teszik ki, továbbá az olyan férfiak, akik egészségügyi felmentésük miatt nem kerültek besorozásra. Ez egyben azt is jelenti, hogy a mezőgazdasági munkaerőhiányt nehezen tudják majd orvosolni. Az eddigi becslések szerint közel egymillió főre lenne szüksége az ágazatnak ahhoz, hogy idei szezonban a megszokott módon tudjon termelni. Felmerült annak lehetősége, hogy vendégmunkásokkal pótolják a hiányzó munkaerőt, viszont ennek tényleges megvalósításához szükséges lenne a háború valamilyen módú lezárása, rendezése, ennek híján ugyanis nehezebben találnak olyan külföldi alkalmazottakat, akik ilyen kockázatok mellett dolgoznának.
A munkaerőhiány mellett komoly fejtörést okoz a gazdáknak a területek hasznosíthatósága és a háborús károk mértéke is. Az eddigi becslések szerint a háború három éve alatt az ukrán agrárszektornak mintegy 80 milliárd USD közvetlen kára keletkezett a háborúból. A megsemmisült mezőgazdasági eszközök értékét 10,3 milliárd USD-re, míg az elmaradt jövedelmek és megnövekedett termelési költségek miatt kialakult hiányt 69,8 milliárd USD-re becsülik az ország termelői. Mindez a visszaesés és hiány meglátszik az elmúlt évek termésmennyiségein is. A 2023/2024-es és a 2024/2025-ös piaci időszakok összehasonlítása során kitűnik, hogy a tavalyi évben az előzőhöz képest főként a kukorica, az árpa és a napraforgómag termésmennyiségében történt visszaesés. Emelkedett a cirok és a szójabab termésmennyisége, utóbbi esetén, több, mint 20%-os növekedés figyelhető meg a 2023/2024-es piaci év értékeihez képest. A világpiaci árak kedvező alakulása miatt az előző évben jelentős hasznot sikerült a szójabab révén a gazdáknak szert tenniük, ugyanakkor az ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztérium közleménye szerint, a megváltozott szójabab ár miatt az idei szezonban jóval kisebb területen kerül vetésre majd a növény.
Az ukrán agrárpolitikai és élelmiszerügyi minisztérium előrejelzése szerint Ukrajnában 2025-ben a mezőgazdasági növények összterülete meghaladhatja a 23 millió hektárt. Ebből 11 067 ezer hektáron kerül bevetésre gabonaféle, ami a teljes vetésterület 48,1%-át teszi ki.
Az Ukrajnában megtermelt gabonafélék jelentős részét exportálják. A termésmennyiségek visszaesése ezáltal közvetlenül hat arra is, hogy az ágazat exportja hogyan alakul. A háború hatására 2022-ben és 2023-ban visszaesés figyelhető meg mind az ország teljes áruexportjának, mind a mezőgazdasági termékexportjának értékeiben, de a 2024-es év eddigi adatai reményt keltőek.
A 2024-es eddig elérhető adatok szerint a teljes ukrán termékexport 41 700 millió USD-t ért el, ami az előző évi értékhez képest körülbelül 7%-os növekedést jelent. Nőtt a mezőgazdasági termékexport értéke is, míg 2023-ban 22 000 millió USD volt, addig 2024-ben már 24 700 millió USD-t ért el a kivitel ebben a szegmensben. Az idei évre vonatkozó becslések és előrejelzések kedvezően ítélik meg a következő szezont is. Az S&P Global Commodity Insights előrejelzése szerint a 2025/2026-os piaci szezonban a kukoricatermés elérheti a 31 millió tonnát is, ami egyben a termékexport bővülését is jelenti. A termékexportban fontos szerepet játszó fekete-tengeri infrastruktúra várhatóan az idei évben is biztosítani tudja majd a szállítási feltételeket, amennyiben jelentősebb támadás nem éri a főbb kikötőket. A szállítási költségek ugyanakkor a 2025-ös évre vonatkozóan is komoly aggodalomra adnak okot: a háború előtti szinthez képest átlagosan 20%-kal magasabbak az ilyen jellegű kiadások, amely ezáltal nem csak árakra hat közvetlenül, de a termékek versenyképességét is befolyásolhatja. A tengeri szállítmányok esetében némi csökkenés figyelhető meg, de a tonnánként 38-44 USD közötti összegek még mindig jóval magasabbak, mint 2022 előtt voltak.
A mezőgazdaságban dolgozók helyzetét nemcsak a háború közvetlen, de közvetett hatásai is nehezítik Ukrajnában. Az állam legutóbbi intézkedései, amelyek adóemelések formájában kerültek érvényesítésre, növelik az ágazatban dolgozók kiadásait. Az üzemanyagokra kivetett jövedékiadó növekedése miatt például a mezőgazdasági gépek üzemben tartása, használata válik drágábbá. A termelési költségek hozzávetőleg 15%-át teszi ki az üzemanyag, így a jövedékiadó emelése további terhet ró az agárirum vállalkozóira is. Ukrajna eközben egyre inkább szeretne megfelelni az EU-s szabályozásnak is, a mezőgazdaság területén pedig számos tennivaló akad. Az új rendszerek miatt az ukrán mezőgazdászoknak olyan kihívásokkal is szembesülniük kell, mint például az organikus műtrágyák használata vagy a biológiai diverzitás védelme. Ezeknek a reformoknak az árát szintén a gazdák fizetik meg, mivel az állam, jelen helyzetében nem tud ehhez is támogatást nyújtani. Mindezek a változások hosszú távon a fogyasztói árakban is megnyilvánulnak majd.
A 2024-es év végi adatok alapján a fogyasztói-árindex Ukrajnában továbbra is csökkenést mutat, ugyanakkor egyes tételek esetén gyorsulást figyelhetünk meg. A mezőgazdaságban is fontos tényezőt képviselő víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok, valamint lakhatási költségek a 2023-as 10%-ról 16,4%-ra nőttek a tavalyi év során. Az energiaágazatban a háború óta komoly fennakadások alakultak ki a célzott, energetikai infrastruktúrát érő támadások miatt, így az energiaellátás az egész országban bizonytalan. Az áramkimaradások a mezőgazdasági vállalkozások számára meghatározóak az előállítási folyamatokban, így annak hatása a termelési volumen csökkenésére, továbbá olyan technológiákhoz való visszatérésre sarkal, ami elavultnak számít. Az automatizált folyamatok helyett az áramkimaradás idején kézi erővel tudják folytatni a munkát a vállalkozások, amely korántsem tud ezáltal annyit termelni, mint a gépekkel tette. A működési költségek emiatt is jelentősen emelkednek a szektor vállalkozásai számára, ez pedig hosszú távon hatással lesz a mezőgazdasági termékek fogyasztói átlagárára is. Az áramkimaradások az előállított termékek minőségét is befolyásolják, főként az állati eredetű termékek feldolgozási, előállítási folyamatai során.
Az ukrán mezőgazdaság számára az ide évben tehát több olyan terület is akad, amelyeken számos probléma megoldása elsődleges fontosságú a termelés megfelelő szinten tartásához. Az export esetében a legnagyobb kihívást a szállítási költségek versenyképes fenntartása jelenti, emellett pedig a tárolókapacitások újjáépítése. A munkaerőhiány miatt az idei év vetési és betakarítási munkálatainak megvalósulása nehézkesen indulhat majd meg, kérdés, hogy mennyire tudja az állam a hiányzó munkaerőt akár belső, akár vendégmunkásokkal pótolni. A termelési költségek emelkedése, valamint az energiahiány és annak ár-növekedése ugyancsak hatással van az ukrán mezőgazdaság teljesítményére. A lehetséges béke így önmagában még nem tudja megoldani a felsorolt akadályokat, szükséges, hogy olyan változások történjenek ezt követően, amelyek egyrészt anyagi források révén, másrészt emberi erőforrások segítségével képesek javítani a kialakult helyzetet.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
