A Jerusalem Post magas rangú izraeli tisztviselőre hivatkozva írta meg, hogy míg Izrael legnagyobb európai partnerei fegyverembargót rendeltek el a zsidó állammal szemben, Magyarország, Szerbia és a Cseh Köztársaság Izrael elsőszámú támogatójává lépett elő. Ez a támogatás pedig nem csak szavakban, de tettekben, jobban mondva hadianyag eladásában is megnyilvánul.
Nemzetközi embargó Izraellel szemben
Nem sok ideig érezhette Izrael a nemzetközi közösség szolidaritását a 2023. október 7-i terrortámadás után. A túszok kiszabadításáért és a Hamász terrorszervezet felszámolásáért indított gázai háború után ugyanis hamar megfordult a nemzetközi hangulat Izraellel szemben. Sőt, a háború elhúzódásával a politikai-gazdasági nyomásgyakorlás is egyre erősebbé vált a zsidó államon.
Ennek egyik eszköze több európai állam részéről azon fegyverek, lőszerek és más védelmi célú eszközök exportjának felfüggesztése, amelyekre Izraelnek szüksége van a terrorszervezetek elleni háború folytatásában. A gázai civil áldozatokra hivatkozva nemzetközi emberi jogi NGO-k már 2023 végén elkezdték a lobbizást azon kormányoknál, amelyekről tudvalevő volt, hogy hadianyaggal, vagy kettős felhasználású termékek exportjával támogatják az izraeli „hadi gépezetet”.
Izrael legnagyobb támogatója egyértelműen az Egyesült Államok, amely 2019 és 2023 közötti időszakban az izraeli fegyverimport 69%-ért felelt. Ez az arány a háború alatt csak tovább növekedett köszönhetően azoknak a kiegészítő támogatásoknak és vészhelyzeti eladásoknak, amelyeket Washington az elmúlt években rendre jóváhagyott. Az izraeli védelmi export maradék 31%-ért nagyrészt Németország, majd Olaszország, az Egyesült Királyság, Kanada és Hollandia felelt. Ezen országok különböző katonai célú eszközöket és bizonyos esetben kritikus fontosságú alkatrészeket szállítanak Izraelnek.
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/izrael-vedelmi-import-1h9j6q7wxjry54g
Míg az Egyesült Államok a nemzetközi nyomás ellenére továbbra is eltántoríthatatlanul támogatja Izrael önvédelmi háborúját, az európai államokról ez már korántsem mondható el, ugyanis 2024. elejére szinte mindegyikük jelentősen korlátozta, vagy több esetben teljesen felfüggesztette védelmi exporttevékenységét.
- Németországban az izraeli fegyverexport jóváhagyásának értéke 2024-re a felére, 161 millió euróra csökkent a 2023-as évhez képest (bár az érték még így is majdnem ötszöröse a 2022-es, háború előtti izraeli német fegyverexportnak).
- Olaszország már 2023. novemberben visszavonta az Izraelbe irányuló fegyverexport engedélyeinek kiadását, mivel olasz törvények értelmében tilos a fegyverszállítás aktívan háborút folytató országokba, vagy olyan országoknak, amelyről úgy ítélik meg, hogy megsérti a nemzetközi emberi jogokat.
- Párizsban tavaly 11 NGO nyújtott be bírósági keresetet annak érdekében, hogy Franciaország állítsa le a fegyverszállításokat Izrael vélt emberi jogi sértései miatt.
- Nagy-Britanniában az Izraelbe irányuló fegyverexport-engedélyek jóváhagyása 13 éves mélypontra zuhant.
- A holland bíróság pedig 2024 februárjában döntött úgy, hogy Hollandiának le kell állítania az F-35-ös vadászrepülőgépek alkatrészeinek Izraelbe szállítását.
2024 áprilisában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 28 ország támogatta, hogy szüntessék be a fegyverek, lőszerek és egyéb katonai felszerelések Izraelnek történő eladását a gázai háború civil áldozatai miatt. A nyilatkozatot 13 tartózkodás és 6 ellenszavazat – köztük az Egyesült Államok és Németország részéről – mellett fogadták el.
„Izrael legnagyobb szövetségesei fegyverembargót vezettek be Izrael ellen” – mondta egy neve elhallgatását kérő vezető izraeli tisztviselő a Jerusalem Postnak július elején. Majd hozzátette, „az amerikaiakon kívül senki sem szállított nekünk támadó műveletekhez szükséges eszközöket, sőt, Magyarországot, Szerbiát és a Cseh Köztársaságot kivéve, még az alkatrészeket sem, hogy mi magunk gyárthassuk le ezeket az eszközöket.”
Hogy valójában mivel is segíti ez a három európai ország Izraelt?
Szerbia
A nemzetközi ellenszéllel szemben ugrásszerűen növekedett az Izraelbe exportált szerb hadianyag mértéke a tavalyi évben. A BIRN által gyűjtött vámadatok szerint az Izrael számára történő szerb fegyver és lőszereladások értéke 2024-ben meghaladta a 42,3 millió eurót, amely 30-szoros növekedést jelent a 2023-as értékhez képest (1,4 millió euró)
A fegyverek eladását Szerbia részéről a Jugoimport-SDPR állami tulajdonú fegyvergyártó, valamint egy a védelmi vonatkozású felszerelések importjával és exportjával foglalkozó közvetítő vállalat bonyolította le. A nemzetközi légtérfigyelő adatbázis szerint pedig Belgrádból és a dél-szerbiai Nisből a tavalyi évben legalább 20 fegyverszállító repülő landolt az izraeli Nevatim légibázison. De helyi források szerint idén is több izraeli katonai teherszállító gép fordult meg a belgrádi repülőtéren. Ezen gépek rakománya pedig nyílt források alapján olyan 155 mm-es lőszerek lehettek, amelyek iránt az elmúlt években igencsak megélénkült a kereslet a Közel-Keleten és Ukrajnában egyaránt.
155 mm-es lövedékek raklapon a belgrádi Nikola Tesla repülőtér kifutópályáján 2025. január 22-én. Forrás: BIRN
A Jerusalem Post Alexandar Vucsics szerb elnököt nemrég arról kérdezte, hogy az Európai Unióban milyen kritikák érik őt az izraeli fegyverszállítások miatt amire a szerb vezető úgy válaszolt: „Ma Európában én vagyok az egyetlen, aki lőszerekkel üzletel Izraellel, és ezért gyakran kritizálnak a kollégák”. Bár azóta ő is belengette a további lőszereladások felfüggesztését a szerb haderő igényeire hivatkozva.
Csehország
Csehország támogatása már ennél sokkal limitáltabb volt, és inkább védelmi eszközökre terjed ki. A 2023. október 7-i támadások után néhány nappal a cseh védelmi ipar mintegy 3000 ballisztikus páncéllemezt szállított Izraelbe. Az eladást a cseh hatóságok a kiviteli engedély gyorsított elbírálásával, a vámellenőrzések kihagyásával gyorsították, így a védelmi felszerelés még a gázai szárazföldi művelet megkezdése előtt megérkezhetett Izraelbe. Bár a cseh cég jelezte, kész további védelmi felszerelés eladására, információk szerint nem érkezett hozzájuk további izraeli rendelés. A fegyvereladások leállítását követelő civil szervezetek nyomása pedig azóta Prágát is elérte.
Magyarország
A Jerusalem Post elemzése megemlíti, hogy a magyar védelmi cégek már korábban is együttműködtek Izraellel, valamint a közös drónprogramot (a német Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd. harci drónokat gyárt majd Magyarországon) és a 2014 és 2022 közötti, mintegy 15 millió eurós exportforgalmat emel ki a két ország együttműködéséből. Bár a cikk nem említi, de védelmi területen kiemelendő még, hogy Magyarország a Vaskupola légvédelmi rendszer lokátoráról, tizenegy darab ELM–2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről is megállapodott Izraellel, melyeket részben Nyírtelken gyártanak majd. Valamint 2023 decemberében magyar-izraeli katonai együttműködési megállapodást (MoU) írt alá a két ország védelmi minisztere, amely a két ország közötti védelmi ipari együttműködés keretrendszerét biztosítja.
A gyümölcsöző kapcsolatok ellenére a Jerusalem Post kiemeli, nincs bizonyíték arra, hogy Magyarország bármilyen hadianyag szállítással hozzájárult volna Izrael háborús céljainak eléréséhez. Az izraeli újságíró kérésére magyar tisztviselők pedig nem voltak hajlandóak tárgyalni az ügyről, csak általánosságban beszéltek arról, hogy országuk „jelentős támogatást” nyújt Izraelnek.
Ez a jelentős támogatás pedig nem feltétlenül a harctéren, hanem politikai-kulturális téren nyilvánul meg leginkább. Jeruzsálem számára azonban ez sem mellékes, sőt. A nemzetközi elszigetelődés és megbélyegzés ellen küzdő Izrael számára ezek a partnerségek egyre inkább felértékelődnek. Ezt maga Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is kifejezte áprilisi budapesti látogatásán, amikor köszönetet mondott azért, hogy Magyarország kiáll Jeruzsálem önvédelmi joga mellett a nemzetközi fórumokon, megvétózza az Izraelt egyoldalúan elítélő nyilatkozatokat és felemeli szavát a politikai motivációból született bírósági döntésekkel szemben. Ezt a politikai tőkét azonban Budapest még nem fordította át a védelmi eladások területére.
Források:
KLEIN: Zvika: Actions, not words: The three European countries that came to Israel’s aid after Oct. 7. In: Jerusalem Post, 2025.07.03.
https://www.jpost.com/israel-news/defense-news/article-859985
GRITTEN, David: Gaza war: Where does Israel get its weapons? In: BBC, 2024.11.03.
https://www.bbc.com/news/world-middle-east-68737412
DRAGOJLO, Sasa; SCHARF, Avi: Regardless of War Crimes Claims, Serbia’s Arms Sales to Israel Soar. In: Balkan Insight, 2025.01.28.
https://balkaninsight.com/2025/01/28/regardless-of-war-crimes-claims-serbias-arms-sales-to-israel-soar/
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
