A davosi Világgazdasági Fórumon hivatalosan is megalakul a Donald Trump által megálmodott Béketanács, amelynek hatásköre messze túlmutathat Gáza háború utáni rendezésén. A Béketanácsba meghívott állam- és kormányfők száma már meghaladja a hatvanat, köztük van Orbán Viktor is, sőt a magyar miniszterelnök a szűkebb körű davosi aláírási ceremónián is ott lesz. Magyarország nem csupán megfigyelőként, hanem aktív alakítóként van jelen a folyamatban. Orbán Viktor részvétele a legszűkebb körű alapító ceremónián stratégiai áttörést jelent: hazánk ezzel a tagsággal olyan közvetlen beleszólást nyer a Gázán túlmutató új világrend kialakításába, amely messze meghaladja az ország méretéből adódó diplomáciai súlyát.
Mi az a Béketanács?
2026. január 22-én a davosi Világgazdasági Fórum alatt írják a világ meghívott vezetői a Donald Trump által létrehozott Béketanács alapító okiratát. Az amerikai elnök ezzel nemcsak megindítja a gázai háborút lezáró béketerv második fázisát, hanem egy olyan új nemzetközi fórum létrehozására tesz kísérletet, amely messze túlmutathat majd Gáza újjáépítésén.
A Béketanács felhatalmazását az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2803. számú határozata biztosítja, amelyet 2025. november 17-én fogadtak el azzal a céllal, hogy hatályba léphessen az Izrael és a Hamász által 2025 októberében elfogadott gázai béketerv. A határozat egyúttal elismeri a békefenntartásért felelős Nemzetközi Stabilizáló Erők (ISF), valamint egy olyan nemzetközi felügyeleti testület szükségességét, amely a gázai politikai-katonai átmenetet és a helyreállítás részleteit felügyeli – ez a Béketanács. A határozat mind a Stabilizáló Erőknek mind a Béketanácsnak két évre szóló mandátumot adott, utóbbit Gáza igazgatását felügyelő átmeneti kormányzati szervként ismer el, azonban pontos részleteket nem közöl a testület összetételét vagy fennhatóságát illetően.
- Ennek oka egyrészt az, hogy Washington úgy szeretett volna az ENSZ-től maximális nemzetközi legitimációt szerezni a testületnek, hogy közben minimalizálja a szervezet beleszólását abba.
- Másrészt kezdetben a BT több állandó tagja is fenntartásokkal kezelte a Béketanácsot. Ennek ellenére végül a határozatot Kína és Oroszország tartózkodása mellett egyhangúan fogadták el az Biztonsági Tanács állandó és nem rendes tagjai.
A nemzetközi legitimáció után el is kezdődött Washingtonban a Béketanács részleteinek kidolgozása, amelyet később alapító okiratban rögzítettek. Majd az amerikai elnök kijelölte az úgynevezett Végrehajtó tanács és albizottságok tagjait, valamint kiküldeni a meghívókat azon országvezetők számára, akiket szívesen látna az általa elnökölt Béketanács testületében. A tagság alapesetben három évre szól. Ez alól kivételt jelent, ha az ország legalább egymilliárd dolláros támogatást nyújt az első egy évben – ez automatikus hosszabbítást jelent. Ezen kívül az elnök – Donald Trump – saját hatáskörben is dönthet a hosszabbításról. Nem valósak tehát azok a nemzetközi médiában is megjelent kezdeti értelmezések, hogy a tagság feltétele egymilliárd dollára befizetése lenne.
Az állam- és kormányfőket tömörítő Béketanács mindennapi munkáját a Végrehajtó tanács végzi majd, amelyről negyedévente beszámol majd a Béketanácsnak. A tagok tervek szerint évente legalább egyszer találkoznának állam- és kormányfői szinten, minden tagállamnak egyformán egy szavazata van, a döntéseket egyszerű többséggel hozzák. Az elnök Donald Trump, akinek – és általánosságban a Béketanács elnökének – leváltásához egyhangú többségre van szükség.
A Béketanácsba legalább 60 ország vezetője kapott már meghívást, köztük olyan nagyhatalmak, mint Oroszország, Kína, India, a legnagyobb Európai országok, mint Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország valamit a közel-keleti régió jelentősebb államai Törökországtól kezdve Izraelen át Szaúd-Arábiáig. A meghívottak között pedig Orbán Viktor magyar kormányfő szerepel, amelyre azonnal pozitívan válaszolt, hiszen a tagság egy ilyen fórumban mindenképp felértékeli országunk geopolitikai súlyát.
Egyelőre azonban nem világos, hogy hány vezető vesz részt az Béketanács alapító ünnepségén. A cikk zárásának pillanatában Magyarország mellett Argentína, Azerbajdzsán, Belarusz, Kazahsztán, Törökország, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek Vietnam és Izrael fogadták el Trump meghívását. Vannak azonban olyanok is, akik elutasították az amerikai elnök invitálását, köztük Franciaország is, amely többek között attól tart, hogy a Béketanács az ENSZ helyét venné át, mint a globális békét és biztonságot előmozdító fórum. Ukrajna először úgy reagált, „nehezen tudja elképzelni, hogy beüljön egy olyan szervezetbe, ahol az ellensége, Oroszország, valamint annak szövetségese, Belarusz is ott ül” (egyébként az ENSZ is ilyen).
Új világrendet épít Trump?
A Béketanács alapító okiratából kiderül, hogy a szervezetet Trump mind felhatalmazásában mind struktúrájában egy nagyobb volumenű, Gázán túlmutató nemzetközi szervezetnek képzeli el, amely a globális konfliktusok megoldásának fórumaként fog működni. Az alapító okirat ugyanis nem ejt szót Gázáról, hanem a Béketanács célját, úgy írja le, mint a stabilitás előmozdítása, a megbízható és törvényes kormányzás helyreállítása, valamint a tartós béke biztosítása a konfliktusok által érintett vagy fenyegetett területeken.
Az alapító dokumentum preambuluma pedig kimondja:
„… hogy a tartós béke pragmatikus megítélést, ésszerű megoldásokat és bátorságot igényel ahhoz, hogy elszakadjunk a túl gyakran kudarcot vallott megközelítésektől és intézményektől”
Nehéz ezt másként értelmezni, mintsem úgy, hogy a Béketanáccsal Trump az általa is sokat kritizált ENSZ babérjaira törne. Ez pedig nem is lenne meglepő lépés, ha megnézzük, hogyan tekint Trump a nemzetközi szervezetre. Beiktatása óta az amerikai elnök ugyanis több mint 30 különböző ENSZ szervezetből és ügynökségből léptette ki az Egyesült Államokat, vagy mondta fel annak pénzügyi támogatását. A legtöbb indok a „haszontalan”, „pénzégető”, „elfogult” címkét kapta, példál arra az adatra alapozva, hogy 2022-ben, tehát még a gázai konfliktus előtt az ENSZ Közgyűlés 15 Izraelt elítélő határozatot fogadott el, miközben a világ más államával szemben, beleértve Oroszországot, Iránt, Észak-Koreát vagy Szíria összesen csak 13-at.
Trump ambiciózus Béketanácsa jól illeszkedik abba világlátásba is, amely az elnök külpolitikáját már első elnöksége alatt is jellemezte, és amely fő eleme a multilaterális, liberális világrenddel szembeni bizalmatlanság és az erőpolitika nyílt rehabilitációja. Ennek a világrendnek az egyik fő intézményrendszere az ENSZ is, amely bár kezdetben az Egyesült Államok hegemóniáját intézményesítette, mára inkább olyan teher, amely az Egyesült Államok mozgásterét korlátozza. Egyrészt mert a multilateralizmuson alapuló konfliktusmegelőzés és vitarendezés sok esetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Ruandától, Bosznián át, Szíriától Ukrajnáig. Miközben éppen a szabályalapú világrendet kihasználva, a nemzetközi szabályok jó esetben is csak szelektív betartásával felnőhettek olyan hatalmak, amelyek mára az Egyesült Államok hegemóniájának legnagyobb kihívói. Trump értelmezésében ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok a saját maga által alkotott szabályok foglyává vált, míg riválisai a szabályszegés révén versenyelőnyre tettek szert.
„Az ENSZ egyszerűen nem volt túl segítőkész. Nagy rajongója vagyok az ENSZ potenciáljának, de soha nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – mondta Trump nemrég egy sajtótájékoztatón, amelyen arról kérdezték, hogy leváltaná-e a Béketanáccsal a szervezetet. Majd az elnök hozzátette, hogy az ENSZ-nek tovább kell működnie, mert a potenciálja óriási.
Az amerikai elnök külpolitikai lépései Gázától Venezueláig, a büntetővámoktól a NATO kritikáig arra enged következtetni, hogyalapjaiban alakítaná át a ma ismert világrendet, hogy azt újra az Egyesült Államok előnyére fordíthassa. Egy olyan posztliberális korszakot, ahol az erő, a szuverenitás és a nemzeti érdek elsőbbséget élvez a könnyen kijátszható univerzális normákkal szemben.
Források:
HUNNICUT, Trevor: Trump says ‘you got to let the UN continue’ when asked about so-called ‘Board of Peace’ In: Reuters, 2026.01.21.
https://www.reuters.com/world/trump-says-you-got-let-un-continue-when-asked-about-so-called-board-peace-2026-01-20/
Full text: Charter of Trump’s Board of Peace. In: Times of Israel, 2026.01.18.
https://www.timesofisrael.com/full-text-charter-of-trumps-board-of-peace/
CANIVETE, Carla: The List of World Leaders Invited to Trump’s Board of Peace for Gaza. In: Bloomberg, 2026.01.19.
https://www.bloomberg.com/news/articles/2026-01-19/the-list-of-people-invited-to-trump-s-board-of-peace-for-gaza?embedded-checkout=true
MAGID, Jacob: Trump to hold Board of Peace signing ceremony in Davos, but participants may be limited. In: Times of Israel, 2026.01.21.
https://www.timesofisrael.com/trump-to-hold-board-of-peace-signing-ceremony-in-davos-but-participants-may-be-limited/
TOBIN, Jonathan S.: Venezuela, Trump and the end of the liberal world order. In: JNS, 2026.01.05.
https://www.jns.org/venezuela-trump-and-the-end-of-the-liberal-world-order/
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
