Diverzifikáció és új függőségek jellemzik az Európai Unió gázellátását. Az Unió törekszik arra, hogy csökkentse függőségét Oroszországtól, de ezáltal kiszámíthatatlanabb és költségesebb alternatívákra kell támaszkodnia. Az LNG kapacitások bővítésére irányuló beruházások túlméretezettek lehetnek az egyre jobban terjedő megújuló energiának köszönhetően. Az Európai Bizottság tervezi az LNG importkapacitás jelentős növelését, azonban az előrejelzések szerint ez meghaladhatja a valós igényeket, valamint új függőségeket eredményezhet a piaci kereslet hiányában. Az energiabiztonság szempontjából az Európai Uniónak rövid távon fontos az LNG kapacitások bővítése, amely hosszú távon jelentős kihasználatlansággal járhat. Magyarországnak, ahol nincsenek LNG terminálok, más módszerekre kell támaszkodnia a gázimport terén, hogy elkerülje a nagymértékű függőséget és megőrizze stabil gázbeszerzését.
Diverzifikáció és további függőségek
Az Európai Unió mintegy másfél éve arra törekszik, hogy megszüntesse függőségét Oroszországtól. Ugyanakkor ez a lépés azt eredményezi, hogy az eddigi biztos és olcsó földgázforrást bizonytalanabb és költségesebb alternatívákra cseréli. Az Európai Bizottság a REPowerEU javaslatában kiemelte azt a célt, hogy diverzifikációt érjen el és csökkentse a függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. Azonban ez a törekvés nem egyenlő az importtól való függetlenséggel, hanem további függőségeket alakít ki, főként a cseppfolyósított földgáz (LNG) terén. Ennek okán Európa-szerte hatalmas beruházások indultak, hogy az Unió képes legyen feldolgozni és tárolni az eddigi energiaellátás mintegy 20 százalékát biztosító LNG,több mint 40 százalékra való megugrását. Számos elemzőház, köztük az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) is úgy látja, hogy a jelenlegi tervezett importkapacitás jóval meghaladja a 2030-ra várható LNG-igényt.
LNG kapacitások Európán belül
Maros Sefkovic, az Európai Bizottság alelnöke márciusban közölte, hogy az addigi 27 európai LNG terminált 35 terminálra bővítik, amely csaknem 50 milliárd köbméter plusz kapacitást jelent Európa számára. A legtöbb tagország – amelyek rendelkeznek tengeri hozzáféréssel – már az ukrán-orosz konfliktus előtt felismerte a szükségességét, hogy LNG terminálokat építsenek ki azzal a céllal, hogy javítsák az energiamixük összetételét. Németország kivételt jelentett, és elutasította ezt az energiaforrást, így az orosz gáz hiányában most gyors ütemben kezdte el a saját termináljainak építését. A legtöbb terminállal Spanyolország rendelkezik, majd Franciaország és Olaszország következik. A folyamatban lévő beruházásoknak köszönhetően – amelyek a következő 15 évben mintegy 10 milliárd euró értékben valósulnak meg – Németország is hamarosan az élmezőnybe tartozhat. Azonban fennáll a kockázata annak, hogy a további üzemanyag-importterminálok építésére vonatkozó tervek túlságosan nagyszabásúak lesznek a széles körben elterjedő megújuló energiának köszönhetően. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése alapján az Európai Unió 2030-ig csaknem 45 százalékkal csökkentheti gázfelhasználását a megújuló energiaforrások felhasználásának köszönhetően. Az IEEFA elemzéséből kiderül, hogy a tervezett importkapacitás jóval meghaladja a 2030-ra várható LNG-igényt, amely 150 milliárd köbméter körül tetőzhet. Ez mintegy 250 milliárd köbméternyi kihasználatlan LNG-importkapacitást jelentene. Az S&P Global Commodity Insights előrejelzése szerint a várható igény kissé magasabb mennyiségnél, 190 milliárd köbméter körül alakulhat.
https://public.flourish.studio/visualisation/14048367/
Ogan Kose, az Accenture gázra szakosodott ügyvezető igazgatója egy sajtóközleményben hangsúlyozta, hogy az LNG kapacitások bővítésére irányuló beruházások egy része azon a feltételezésen alapult, hogy mindig lesz kereslet valahol Európában. Azonban, ha a piacok nem működnek együtt, akkor jelentős kihasználatlan kapacitás lehetősége jöhet létre. Az előrejelzések kiemelik, hogy az Európai Unió számára rövid távon indokolt az LNG kapacitások bővítése az energiabiztonság fenntartásának érdekében, annak ellenére, hogy hosszú távon jelentős kihasználatlansággal működhetnek. A későbbiekben az LNG-infrastruktúra egy része várhatóan átalakítható a tiszta hidrogén felhasználására, ugyanakkor Jaller-Makarewicz, az IEEFA munkatársa kiemelte, hogy a hidrogén iránti jövőbeli kereslet bizonytalan és az infrastruktúra hidrogénimportra és -szállításra való átalakítása technikai kihívásokkal jár.
Új függőségek
Az Európai Unió gázellátása többségben az importtól függ. Az Európai Tanács közleménye szerint az Unió 2021-ben a felhasznált gáz 83 százalékát importálta. A tavalyi évben a gázimport több mint 25 százalékát a különböző országokból beszerzett LNG tette ki. Ez az érték mintegy 60 százalékkal magasabb a 2021-es adatokhoz képest. A legfőbb beszállítók többek között az Egyesült Államok, Katar és Nigéria voltak. Az Egyesült Államokból érkező csaknem 50 milliárd köbméter gázmennyiség több mint kétszerese volt a 2021-es adatnak. A Katarból származó gáz ennek mintegy negyedét tette ki az éves 23 százalékos növekedésnek köszönhetően, de az építés alatt álló kapacitások rendelkezésre állásával ez a mennyiség jelentősen bővülhet 2026 és 2027 során. A tavalyi évben a további gázimportot nagymértékben Norvégia, Algéria és továbbra is Oroszország biztosította. Mindezeknek köszönhetően az Európai Unió eredményesen diverzifikálta az energiaimport összetételét, ugyanakkor ezzel egyidejűleg új függőségeket alakított ki. A növekvő beruházások számával várhatóan tovább fog növekedni az LNG behozatalának részaránya az energiaimportban nagymértékű amerikai és később katari függőséggel.
Magyarország szemszögéből
Magyarország helyrajzi elhelyezkedésének köszönhetően nem képes LNG terminálok kiépítésére. Ennek okán az országnak más módszerek által szükséges a földgázt importálni és szélesíteni az importőrök listáját. A minél nagyobb diverzifikáció segíthet elkerülni a nagymértékű függőségek kialakítását és megőrizni a hazai olcsó és stabil gázbeszerzést.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk friss tartalommal.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/az-adossagplafon-vita-rendezodesevel-elkerultunk-egy-globalis-valsagot/
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/minden-egyes-opec-termelesvagas-nyesegeti-az-europai-gdp-novekedeset/
Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.
