Categories
OecoGlobus

Kellő mértékben fejlődik az európai védelmi szektor?

2022-ben az Európai Unió katonai kiadásai rekordszintet, 240 milliárd eurót értek el az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által közölt adatok szerint. Ugyanakkor az EU még mindig elmarad a NATO által kitűzött 2 százalékos védelmi költségvetési céltól, és nem éri el a globális nagyhatalmak szintjét. Magyarország kiemelkedő szerepet játszik a régióban, ahol a katonai eszközök beszerzése mellett a védelmi jellegű beruházások vonzásában is jeleskedik. Mindez hosszú távú exportlehetőségeket kínál a következő évtizedekben, mivel a védelmi beruházások iránti igény várhatóan továbbra is magas marad.

Továbbra is növekvő trend a kiadásokban

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) legutóbbi 2022-es jelentése szerint az Európai Unió katonai kiadásai rekordszintű, 240 milliárd eurót értek el, amely 6 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Ez a növekedés a folyamatos előrehaladást tükrözi, hiszen már a nyolcadik egymást követő évben tapasztalható fejlődés a szektorban. Ennek az összegnek a negyedét, mintegy 58 milliárd eurót, a védelmi beruházásokra szánták a tagállamok, amely elsődlegesen új felszerelések beszerzésére irányult. Az EU-ban a védelmi kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások 2022-ben 200 millió euróval csökkentek az előző évhez képest, így 3,5 milliárd eurót tettek ki az EDA adatai szerint.

Az elképzelés, hogy a NATO-tagállamok GDP-jük 2 százalékát védelmi célokra költsék, viszonylag friss, először 2006-ban fogadták el iránymutatásként, hogy ezzel tovább erősítsék a katonai szövetség harci készültségét. Ezen kívül a tagállamok abban is megegyeztek, hogy a védelmi költségvetésük legalább 20%-át fordítják katonai eszközök beszerzésére, ebbe beleértve a hozzátartozó kutatás-fejlesztést is. Mindez a katonai modernizációt volt hivatott elősegíteni. Ezt a két célkitűzést szokás 2/20-ként is emlegetni a NATO-ban. Ugyanakkor 2022-ben az uniós országok összességében a bruttó hazai termékük csupán 1,5 százalékát fordították a védelmi ágazatra, ami messze elmarad a 22 európai uniós tagot tömörítő NATO által kitűzött 2 százalékos céltól.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16380163/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16430772/

Az ukrán-orosz konfliktus nagyobb jelentőséget adott a védelmi ipar további fejlesztésének, ugyanakkor a tavalyi évben – a júliusi, részben előrejelzett NATO adatok szerint – még mindig csak 11 ország teljesítette a kitűzött kiadási szintet. A lista az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Lengyelországot, Görögországot, Romániát, Magyarországot, Szlovákiát, Észtországot, Lettországot és Litvániát, valamint az új tag Finnországot foglalja magában, ami összességében azt mutatja, hogy a kelet-európai országok jobban odafigyeltek az Európában ismét felmerülő katonai fenyegetésekre.

A növekedés leginkább a beruházások mértékében mutatkozik meg. 2022-ben a tagállamok együttesen arról számoltak be, hogy teljes védelmi kiadásaik 24,2 százalékát fordítják védelmi beruházásokra, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest. Az enyhe változás ellenére ez az erős és tartós beruházási trend folytatását jelzi, amely a negyedik egymást követő évben is rekordot tart és ismét meghaladja a 20 százalékos referenciaértéket.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16563476/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16563926/

A védelmi kutatás és fejlesztés (K+F) kiadásainak aránya a 2021-es rekord magas szint után 2022-ben kismértékű csökkenést mutatott. Az év folyamán a tagállamok védelmi költségvetésüknek csupán 1,5 százalékát szánták K+F céljaira, ami 0,2 százalékpontos visszaesést jelent. Így a tagállamok távolodni látszanak a 2 százalékos referenciaértéktől, annak ellenére, hogy az előző három évben folyamatosan növekedtek a kutatás és fejlesztésre fordított kiadásaik.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16564082/

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerint a NATO jelenleg „a hidegháború óta a kollektív védelem és az elrettentés legnagyobb átalakításán megy keresztül, aminek hátterében a szervezet támogató szerepe áll az orosz invázióval szembeni ukrajnai védelmi erőfeszítésekben. Ugyanakkor Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elismerte, hogy „jelentős hiányosságok” vannak a blokk védelmi kapacitásában, valamint, hogy „továbbra is le vagyunk maradva a többi szereplő mögött„. Donald Trump már 2018-ban felhívta a figyelmet erre a problémára, kritizálva több NATO-tagállamot, főként Németországot, hogy nem fektetnek elegendő erőfeszítést a GDP 2 százalékos védelmi kiadási küszöb elérésére.

Globális körkép

Más nemzetközi szereplők, nevezetesen az Egyesült Államok, Oroszország és Kína következetesen a gazdasági erőforrásaik nagyobb részét fordítják a védelmi ágazatra. Az európai NATO-tagállamok GDP-jének védelmi célú része 2008 óta 1,3 és 1,5 százalék között ingadozott, 2019-2022 időszakot vizsgálva pedig stabilan 1,5 százalékon állt.

Az Egyesült Államokban a védelmi költések 2008 óta a GDP 3,3 és 5,2 százaléka között mozogtak, míg 2019-2022 között ez az arány átlagosan 3,5 százalékot ért el. Ezzel szemben Oroszország még ennél is magasabb részarányt fordított védelemre, különösen az Ukrajna elleni 2022-es agresszió óta. Az adatok szerint Oroszország 2022-ben a GDP 4,3 százalékát költötte védelemre, ami jelentős bővülés az előző évi 3,6 százalékos adathoz viszonyítva. A vizsgált három éves időszakban pedig átlagosan a GDP 4,0 százalékát fordították erre a célra. Kína védelmi kiadásai viszonylag stabilak maradtak, a GDP 1,6 és 2,3 százaléka között mozogva, ami az ország növekvő gazdasági erejének tükrében értelmezhető. 2022-ben a kínai GDP-arányos védelmi kiadások enyhén, mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek, 2019-2022 között pedig átlagosan 1,7 százalékot tettek ki.

Abszolút értékekben számolva, 2022-ben az Egyesült Államok rendelkezett a legnagyobb védelmi költségvetéssel, amely elérte a 794 milliárd eurót. Ezt Kína követte 273 milliárd euróval, az Európai Védelmi és Szövetségi Csoport (EVDSZ) tagállamai összesen 240 milliárd eurót, míg Oroszország 92 milliárd eurót fordított védelemre.

Kiemelkedő a régióban Magyarország

Magyarország a 30 NATO-tagállam közül azon 11 ország közé tartozott, amelyek a NATO adatai alapján 2023-ban már teljesítették a 2 százalékos védelmi kiadási célt. Tavaly Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy 2024-re Magyarország a honvédelmi kiadásait a GDP 2,1 százalékára növeli, így teljesítve az idei évben a NATO-s küszöböt. Ennek eredményeként az idei évben a Honvédelmi Alap kulcsszerepet kapott a központi költségvetésben, 55 százalékos növekedést mutatva a tavalyi 842 milliárd forintról 1309 milliárd forintra.

A Honvédelmi Alap forrásai négy fő kiadási csoportra bonthatóak, amelynek több mint 32 százalékát a szárazföldi képességekre, közel 22 százalékát pedig a légierő képességek fejlesztésére fordítják.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/16578020/

Az elmúlt években Magyarországon számos beruházás valósult meg, vagy van folyamatban, amelyek az európai trendeket követik, sőt, meghaladják azokat. Ezek közé tartozik a katonai eszközök beszerzése, mint például a Leopard 2 A7-es harckocsik és a Hiúzok, amelyek az elavultnak tekinthető szovjet szerkezetek cseréjét és a magyar haderő bővítését szolgálják. Ugyanakkor a haderő fejlesztése hazánkban figyelemre méltó beruházásokat is vonz. Jól látható trend az, hogy a haderő modernizálása és az eszközök gyártása hosszú távon is fontos marad Európában. Ennek eredményeként ezek a beruházások kiváló exportlehetőségeket kínálnak a jövőben, miközben a hazai haderő felszereltségét is naprakészen tartják.

A hazánkban megvalósuló beruházásokat az alábbi térképen foglaltuk össze:

https://www.oeconomus.hu/oecomaps/terkepen-magyarorszag-hadiipari-beruhazasai/

Külső junior elemző

Gergő a Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan szakon diplomázott. Több mint három év munkatapasztalattal rendelkezik állami ügynökségeknél. Elemzéseiben főként makro-, mikrogazdasági, illetve pénzügyi szektorra fókuszál.

Iratkozzon fel hírlevelünkre