🎄1800-ban III. György angol király felesége, Charlotte királyné, Windsorban egy olyan fát állítatott fel, melyet később karácsonyfának kezdtek hívni. Ugyan Németországban is voltak már hagyományai a faállításnak, hiszen a fenyőfa kidíszítésének tradíciója a XVI. századi német keresztényektől származik. 1850-re azonban szerte az Egyesült Királyságban rendkívüli módon megnövekedett a népszerűsége a karácsonyfa állításának a felsőbb társadalmi rétegek körében. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1947 óta minden évben az oslói polgárok karácsonyfát ajándékoznak az egyesült királyságbeli Westminsternek, mellyel a II. világháborúban nyújtott brit segítségért érzett hálájukat fejezik ki. A karácsonyfa állítása a cári Oroszországban a 18. században kezdődött, amikor Nagy Péter cár a nyugati mintát követve meghonosította a hagyományt. Ekkor viszont az örökzölt ágakkal való díszítést az új esztendőhöz kötötték. Később a 19. század elején a fák már díszes öltözetet is kaptak, és elindultak a tradíció megteremtésének útján. A hagyomány megszületése mindenhol más és más volt, annyi azonban bizonyos, hogy a faállítás tradíciója ma is él, és már koránt sem a leggazdagabbak kiváltsága. Sőt évente nagyjából 8 millió karácsonyfát adnak el az Egyesült Királyságban és kb. 25-30 milliót az USA-ban. Európában és Észak-Amerikában pedig összesen csaknem 100 milliót. Viszonylag kevésbé ismert tény, hogy a karácsonyfa az egyik legnemzetközibb termék, ugyanis a legkedveltebb fenyőtípus, a Nordmann magjai Georgiából származnak, a csemetéket leginkább Dánia középső részén nevelik, és innen szállítják őket a különböző európai országokba.
🌲A kaukázusi jegenyefenyőt 1835-ben Alexander von Nordmann finn biológus azonosította tudományos szempontból. Ez a fajta a Fekete-tenger keleti peremén őshonos: Georgiában, Oroszországban és Törökország északi részén. Lényeges azonban, hogy nem minden Nordmann fa születik egyenlőnek. Általános vélekedés, hogy a Nyugat-Georgiában az ambrolauri magok gyönyörű karácsonyfákat hoznak, melyek nagyon tömören nőnek. Ez pedig más Dél-Georgiában megtalálható fajtákról nem igazán mondható el.
🍃A Nordmann népszerűségének egyébiránt jól körülhatárolható okai vannak: kellemes az illata és puha levelei vannak. Így nem lepődhetünk meg azon a tényen, hogy az európai fenyő/karácsonyfa-piac közel 60%-át teszi ki. A georgiai karácsonyfák iránti európai kereslet részben a Nordmann fenyő természetes szépségével és kiváló tulajdonságaival magyarázható – a tűk nem élesek, és nem hullanak le, ha a fa kiszárad. A Nordmann fenyőnek továbbá kecses sziluettje, és hosszú, vastag tűi vannak, amelyeket három hónapig is megtart.
⛰️Európa legkedveltebb fenyőtípusának tehát Georgia az őshazája és az európai karácsonyfa magok csaknem 90%-a Racha tartományból és azon belül a Tlugi és Ambrolauri és Borjomi erdőkből származik. A magokat egyébként (élet)veszélyes körülmények között szerzik be, saját kezűleg. A Racha tartományban élő férfiak ugyanis minden ősszel felmásznak az akár 30–40 méteres fák tetejére, és rendkívül kockázatos körülmények között takarítják be a tobozokat. Más munkalehetőség a régióban nem igazán van, ugyanis a tartomány nehezen megközelíthető, a kormány által régóta elhanyagolt téregység, ahol magas a szegénység és a munkanélküliség kéz a kézben járnak.
💰A fenyőfa magjának exportálása azonban virágzó és erősen versenyképes georgiai iparág, talán az egyetlen, amelyben Georgia csaknem monopóliummal rendelkezik az európai piacon. 2013-ban Georgia több mint 60 tonna fenyőmagot exportált, összesen közel 2 millió USD értékben, ebből adódóan a fenyőmag átlagos értéke 32 USD volt kilogrammonként. A kaukázusi ország évente azóta is 25–70 tonna Nordmann vetőmagot exportál, ennek közel 90 százaléka Dániába kerül. Dánia a grúz Nordmann fenyőmag legnagyobb vásárlója, és Európa legnagyobb karácsonyfa-termelője (Ironikus módon egyébként Dániában termesztett Nordmann fenyők egy része később csemeteként visszakerül a georgiai piacra).
💰Európában a vetőmag- és palántakereskedelem jövedelmező üzlet, több közvetítővel és céggel, amelyek a karácsonyfákat termesztik és értékesítik. A georgiai és az európai cégek – többnyire dánok – vesznek részt a Nordmann fenyőmagok betakarításában és Európába történő exportjában. A kapcsolat nagyrészt hasonlít a fejlődő és fejlett országok között látható kereskedelmi egyensúlytalansághoz, ugyanis az értékláncból hiányzik a georgiai hatóságok megfelelő felügyelete, ami megnehezítené egyes vállalatok számára, hogy megkerüljék az engedélyezési szabályokat, és az adófizetési kötelezettségeket.
💰Dániában a karácsonyfák közkedvelt exportcikknek számítanak és minden évben kb. 10 millió fát értékesítenek külföldön, kb. 800 millió dán koronás, azaz 107,5 millió eurós bevétellel). A dán siker receptje viszonylag egyszerű: magas minőség, fenntartható termelés, a piac ismerete és hatékony logisztika; ezek garantálják, hogy a fa a termelőktől gyorsan a vevőkhöz kerüljön. A kertészetekben egy átlagos fa 9–11 évig növekszik, ezért rendkívül alapos tervezésre van szükség a jövőbeli kereslet meghatározásához. Dániában ez legkevésbé sem szenved csorbát.
🪙A 2021-es évben a Dániából exportált karácsonyfák legnagyobb része Németországba került, ami az ország teljes karácsonyfaexportjának 40 százalékát tette ki. Az európai és német piac egyébként kimondottan nagy, ugyanis évente mintegy 45 millió Nordmann fenyőt adnak el Nyugat-Európában, ebből évente mintegy 22 milliót Németországban.
https://public.flourish.studio/visualisation/12239207/
🔢A DACH-országokba (Németország, Ausztria, Svájc) irányuló export mellett Dánia értékesített még Franciaországba és a Benelux államokba, Kelet- és Közép-Európába, az északi régióba és a brit szigetekre is. Jelentős vásárló még egyébként Finnország is, ahol darabonként 90–150 eurós árat is lehet kérni a termékért. Érdekesség, hogy nem csak Európa és Észak-Amerika az egyetlen piac, ugyanis karácsonyfák iránti kereslet már Hong-Kongban, Kínában, Szingapúrban és az Egyesült Arab Emírségekben is megnövekedett az elmúlt évek során, tehát a dán exportőrök ügyesen ki tudják használni az új piacok által kínált lehetőségeket.
🧑🌾A 2012 és 2022 közötti időszakban egyébként a karácsonyfa kertészetek száma erősen ingadozott Dániában és 2012-ben érte el a csúcsát, amikor nagyjából 3500 gazdaság volt. A legkevesebb pedig 2021-ben, nagyjából 2500, mindez azonban csak azt erősíti meg, hogy az iparág jól alkalmazkodik a piachoz és továbbra is meghatározó ágazat Dániában. Területi elhelyezkedését tekintve 2022-ben a legtöbb kertészet a közép-dániai régióban volt, több mint 900 gazdasággal. Dániában a karácsonyfa-előállításhoz használt terület ingadozott az elmúlt években. 2012-ben közel 20,6 ezer hektár volt használatban. Ez 2022-ben viszont alig 22,0 ezer hektárt tett ki.
🪓A karácsonyfa ültetésére egyébként a legjobb időszak a tavasz és évente 85 millió fát ültetnek világszerte. A vevők több esetben nyomon követhetik a csemetéjük növekedését és lehetőségük van a saját kezű fakivágásra is. Egyetlen hektárnyi karácsonyfa minden egyes nap 45 felnőtt számára elegendő oxigént termel. A csemeték neveléséhez olyan sík és szélvédett terület szükséges, ahol bőséges a napfény, a karácsonyfák pedig a tápanyag és humuszban gazdag talajokat szeretik. Nem véletlenül van tehát versenyelőnye Dániának a karácsonyfák terén. Az újonnan telepített csemetéket a dánok hálókkal védik a rágcsálóktól és a szarvasoktól. Ha pedig már megvásárolták a karácsonyfákat, akkor a háztartások nagy részében január 6-ig, Vízkeresztig őrzik őket. A megfelelően öntözött fák jellemzően 4 hétig bírják ki a szobában, a frissen kivágott karácsonyfák pedig naponta egy liter vizet vehetnek fel.
🇭🇺 A Dániából származó karácsonyfák Magyarországon is nagyon kelendőek, az utóbbi időben az árak emelkedése azonban a fenyőfákat sem kíméli. Iparági szakértők szerint 2022-ben a fenyők átlagára 7–10 ezer forint körül alakul majd, ugyanis számos olyan tényező van, amely növekvő pályára tereli az árat: az euró árfolyam; a fa mérete; a beszerzés és a szállítás módja; a munkaköltség. Az ár kapcsán lényeges megjegyezni azonban, hogy ma már inkább a darab a használt mértékegység, nem pedig a méter. Sokak szemében a műfenyő egy lehetséges alternatíva, azonban ezen helyettesítő termékek is látványosan megdrágultak (30–40%) az utóbbi időszakban és egy átlagos méretű akár 20–30 ezer forintba is kerülhet. Ebben az esetben a mögöttes okok: a növekvő nyersanyagárak és a szállítmányozási költségek. (Magyarországon egyébként a 110-120 ezres kategóriában is lehet műfenyőt kapni.)
Magyarországon a KSH adatai szerint 3400 hektáron termesztenek karácsonyfát. A kertészetek döntő része a Nyugat-Dunántúlon van (72,5%), míg a Dél-Dunántúl részesedése mindösszesen 12,1%-os. A többi hazai régió elhanyagolható részarányban részesedik a karácsonyfa termesztéséből.
⚖️ Visszakanyarodva egyébként a nemzetközi fenyőfa kereskedelemhez, sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miért nem termesztenek a georgiai faiskolák Nordmann fenyőt és miért nem exportálják a sokkal jövedelmezőbb európai piacokra. Georgia erdői a Nordmann fenyők természetes élőhelyei, és tekintettel arra, hogy földje és munkaerő költsége lényegesen olcsóbb, mint dán (Európa és a világ egyik legdrágább országa), a kaukázusi országban termesztett karácsonyfák versenyképesek lehet(né)nek világban. A tényleges válasz azonban kiábrándító és egyértelmű: a „kész” karácsonyfa exportját megfizethetetlenül drágává teszik az EU növény-importra vonatkozó növény-egészségügyi korlátozásai. Az Európai Unió szívesen fogadja a magokat, de minden lehetséges módon elzárkózik a csemetéktől.
💁 Van azonban néhány olyan kezdeményezés, amely enyhíteni igyekszik a fenyőfa kereskedelem egyenlőtlenségeit. A Fair Trees egyike azon sok dán cégnek, amely a Racha régióból vásárol karácsonyfa magokat, és a karácsonyfa-eladásokból származó összes pénz egy részét visszaküldik Georgiába, hogy támogassák a karácsonyfaipart. Egészen pontosan arról van szó, hogy minden eladott karácsonyfa után 0,675 eurót tartanak fenn a helyi Racha közösség fejlesztésére. A befolyt összeget főként Ambrolauriban, Racha városi központjában és a környező falvakban oktatási és egészségügyi programokra költik. (Nagyjából hasonló kezdeményezésről van szó, mint a már nagyobb ismertségnek örvendő Fair Trade).
🤔 A Nordmann fenyőfák kereskedelme tehát illeszkedik a globális árukereskedelembe, hiszen egy tipikusan többszereplős történet, melyben benne vannak az egyoldalú függőségek és kiszolgáltatottságok, a magas védővámok, az értékláncban képződő jövedelem aszimmetriája. Megfigyelhetjük továbbá azokat az NGO-kat is, amelyek a résztvevők közötti erőviszonyokat kívánják némileg átrendezni.
👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecofocus/karacsony-szamokban-oecofocus/
Pásztor Szabolcs, habilitált egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdasági és Nemzetközi Gazdasági Tanszékén. Korábban dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál és a Magyar Bankszövetség tanácsadójaként is. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványhoz 2020-ban csatlakozott. Oktatott már többek között Ausztrália, Kína, Belgium, Csehorság, Olaszország, Oroszország, Törökország, a Dél-afrikai Köztársaság, Kenya és Etiópia egyetemein. Fő kutatási területe a gazdasági és pénzügyi átalakulás a fejlődő országokban.
