Kizárólag az összeurópai bűnügyi statisztikákra tekintve még akár azt is mondhatnánk, hogy az illegális bevándorlás ellenére Európa biztonságosabb hellyé vált az elmúlt évtizedben. A bevándorlás által leginkább érintett országok statisztikái azonban egészen másról árulkodnak. Németországban a tavalyi évben a lakosság 4%-a volt “menedékkérő” státuszban, a bűnügyi statisztikákban a gyanúsítottak között mégis 18%-ban szerepelnek. Hollandiában a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények 41%-a köthető migrációs hátterű személyekhez és a szexuális bűncselekmények száma is rendkívüli mértékben megugrott a legnagyobb befogadó országokban. Négy ábra arról, hogyan hatott a tömeges bevándorlás Európa közbiztonságára
Az európai szintű átfogó bűnügyi statisztikákra tekintve elsőre nem rajzolódik ki különösebb összefüggés az európai tömeges bevándorlás és a közbiztonság alakulása között. Mivel stagnáló lopási és betörési adatok, a szándékos emberölések számának csökkenése jellemezte az elmúlt évtizedet, több helyen olvasható az a leegyszerűsítő következtetés, hogy az illegális bevándorlás ellenére még javult is a kontinens biztonsága. Egészen más képet kapunk azonban, ha bűnügy- és országspecifikusan tekintünk az adatokra. A felszín alatt ugyanis súlyos statisztikák árulkodnak arról, hogyan változtatta meg a bevándorlás Európa és az egyes tagállamok biztonságát az elmúlt tíz évben.
Szexuális erőszakos bűncselekmények
Az Eurostat adatai szerint 2013 és 2023 között az EU-ban a szexuális erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények száma tíz év alatt mintegy 79,2%-kal emelkedett. A nemi erőszak ebben az időszakban több mint a duplájára nőtt, 141%-os növekedést mutatott 2013 és 2023 között.
A legkiugróbb változást a vizsgált időszakban szexuális bűncselekményeket illetően Franciaország (2014-ben 30 959; 2023-ban 89 619 eset) Németország (2014: 34 959; 2023: 52 656) és Spanyolország (2014: 9 468; 2023: 19 119) produkálta. Bár a statisztika nem kategorizálja az elkövetőket állampolgárság vagy migrációs háttér szerint, beszédes, hogy éppen ez a három ország az, amely a legtöbb bevándorlót fogadta be az Európai Unióban az elmúlt évtizedben.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/25446349/
A bevándorlás és bűnözés közti összefüggésekről a tagállami szintű részleges statisztikák még többet árulnak el.
Olaszország
Olaszországban az olasz állampolgársággal nem rendelkező bevándorlók a lakosság 8-9%-át teszik ki (kb. 5,3 millió személy). A bűnügyi statisztikákban a számuk mégis többszörösen felülreprezentált. Az olasz bűnügyi statisztikák szerint gyilkosságok és gyilkossági kísérletek 28%-át, a testi sértések 33%-át, a szexuális erőszakos bűncselekmények 41%-át, a betöréseknek pedig 49%-át bevándorló hátterű személyek követték el. Az adatok a 2018 és 2021 közötti időszakból származnak.
Hollandia
Hasonló a helyzet Hollandiában. 2022-es bűnügyi adatok szerint a bevándorlók a holland lakosság 14%-át adták. Mégis a rablások 61%-a, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények 41%-a, a testi sértések 39%-a és a szexuális bűncselekmények 36%-a olyan migrációs hátterű személyek által történt, akik ők maguk, vagy legalább egyik szülőjük Európán kívül született.
Németország
Megjegyzendő, hogy az egyes országok nagyon eltérően vezetnek – ha egyáltalán – részleges statisztikát saját bűnügyi helyzetükről olyan részletességgel, amely az elkövetők állampolgárságával vagy migrációs hátterével foglalkozik. Ahol azonban van ilyen adat, ott az hamar a politikai-társadalmi diskurzus középpontjába kerül. Ennek iskolapéldája Németország.
A 2024-es német rendőrségi bűnügyi statisztika szerint a német állampolgársággal nem rendelkező külföldi állampolgárok aránya a német lakosságon belül 17%-volt (14,1 millió fő), “menedékkérő” státuszban a lakosság 4%-a volt. Mégis a külföldi állampolgárok aránya a gyanúsítottak között 42%-volt, a menedékkérőké pedig 18%.
2014 és 2023 között (kb. 15 millió bevándorló érkezett Németországba ebben a tíz éves időszakban) átlagosan 13%-os bevándorló hátterű lakossági aránnyal számolva még riasztóbbak a bűnügyi statisztikák. Eszerint a gyilkosságok 40%-ában, testi sértések 31%-ában, fenyegetések 31%-ában, míg a gyermekbántalmazások 27%-ában nem német állampolgárok voltak a gyanusítottak, amely jelentős felülreprezentáltságot mutat a bűnügyi statisztikákban.
Ennek ellenére a német médiában, sőt még a hatóságok körében is gyakori a statisztikai adatok bagatellizálása vagy félremagyarázása. A Szövetségi Bűnügyi Hivatalt (BKA) például nagyon egyszerű magyarázattal próbálta lesöpörni az asztalról azt a sokakat foglalkoztató kérdést, hogy miért vannak a külföldi állampolgárok felülreprezentálva a bűnügyi statisztikákban. A BKA szerint ez azért van, mert egyre több ember vándorol be Németországba. A bűnügyi hivatal képlete tehát a következő: több bevándorló = több, bevándorlók által elkövetett bűncselekmény.
Csakhogy ez a magyarázat statisztikailag sem állja meg a helyét. 2023-ban körülbelül 13,9 millió külföldi állampolgárt tartottak nyilván Németországban, míg 2024-ben ez a szám 14,1 millióra emelkedett, amely 1,4%-os növekedést jelent. Ugyanebben az időszakban viszont a külföldi gyanúsítottak aránya az erőszakos bűncselekményekben 7,5%-kal emelkedett, ami jóval meghaladja a bevándorlók számának növekedését.
Az adatok különböző féle magyarázatára tett kísérletek megmutatják, mennyire átpolitizált a bevándorlás kérdése, főleg akkor, amikor statisztikailag is bizonyítható, hogy hogyan romlott a közbiztonság a tömeges migráció miatt.
Források:
Eurostat – Crime statistics
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Crime_statistics
Eurostat – Neighbourhood crime, violence or vandalism in 2023
https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20250221-1
DELL’ANNA, Alessio: Gang crime on the rise: Which European countries have the most dangerous neighbourhoods? In: EuroNews, 2025.03.10.
https://www.euronews.com/my-europe/2025/03/10/gang-crime-on-the-rise-which-european-countries-have-the-most-dangerous-neighbourhoods
Istat – “Delitti, imputati e vittime dei reati. La criminalità in Italia”
https://www.istat.it/wp-content/uploads/2021/01/Delitti-Imputati-Vittime-dei-reati_Riedizione.pdf
CBS – “Verdachten; delictgroep, geslacht, leeftijd en migratieachtergrond (81947NED)”
https://www.cbs.nl/nl-nl/cijfers/detail/81947NED
BKA – “Polizeiliche Kriminalstatistik (PKS): Tatverdächtige nach Nationalität” https://www.bka.de/DE/AktuelleInformationen/StatistikenLagebilder/PolizeilicheKriminalstatistik/PKS2024/PKSTabellen/BundTVNationalitaet/bundTVNationalitaet.html
Bundesministerium des Innern – Polizeiliche Kriminalstatistik 2024
https://www.bmi.bund.de/SharedDocs/downloads/DE/publikationen/themen/sicherheit/BMI25028_pks-2024.html
MELLERSH, Natasha: Behind the statistics: Crime, migration and labor shortages in Germany. In: InfoMigrants, 2024.10.18
https://www.infomigrants.net/en/post/60311/behind-the-statistics-crime-migration-and-labor-shortages-in-germany
HERMANN, Jonas: Ideology instead of facts: How Germany downplays crime committed by foreign nationals. In: NZZ, 2025.04.10.
https://www.nzz.ch/english/germanys-muddled-response-to-crimes-involving-foreign-nationals-ld.1879233
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
