Izrael gázai háborúja az ország leghosszabb, több frontra kiterjedő konfliktusa becslések szerint mintegy 250 milliárd sékelbe (kb. 27 641 milliárd forint) kerülhet a zsidó állam számára. Míg a gazdaság motorjának számító high-tech szektor növekedése bezuhant, a védelmi ipar rekordméretű rendelésállományt halmozott fel a háború 15 hónapja során. A következő éveket pedig a védelmi költségvetés fokozatos emelkedése mellett a külföldi befektetők bizalmának visszanyerése fogja meghatározni. De vajon visszaállhat-e Izrael „militarizálódó” gazdasága a növekedési pályára, vagy a háború egy újabb „elveszett évtizedet” tartogat a kis közel-keleti ország számára?
Kontextus
Történetének leghosszabb háborúját vívja Izrael Gázában, miután 2023. október 7-én precedens nélküli támadás érte az ország déli településeit. A Gázai övezetet uraló Hamász terrortámadása több mint 1200 emberéletet követelt, 250 személyt pedig túszként hurcoltak el a tengerparti enklávéba. Az izraeli kormány háborús állapotot hirdetett és a következő napokban több mint 350 000 tartalékost hívtak be, hogy felszabadítsák az ország déli részét a terroristák betörésétől és előkészítsék Gáza megszállását. A szárazföldi offenzíva október 27-én vette kezdetét, és egy 2023 novemberi rövid tűzszünetet leszámítva egészen 2025. január 19-ig folyt, amikor a Hamász és Izrael egy átfogó tűzszünetet írt alá, amely, ha a felek tartják magukat a feltételekhez, akár állandósulhat is. Ezzel 15 hónapos háború zárulhat le Gázában, amely időszak alatt Izraelt több fronton is háborúba kényszerült, így a libanoni Hezbollah, a ciszjordániai terrorszervezetek, szíriai milíciák, a jemeni húszik és maga Irán is közvetlen konfrontációba került az Izraeli Védelmi Erőkkel (IDF).
Izrael utoljára az 1973-as jom kippur-i háború kezdetén szenvedett el az október 7-i terrortámadáshoz hasonló csapást, amely az ország minden szegmensében, így a gazdaságban is jelentősen éreztette hatását. Ez akkor a védelmi kiadások erőteljes növekedését (1975-ben a GDP 30%-a ment védelemre), a gazdasági teljesítőképesség stagnálását eredményezte, amely időszakot gazdasági szakértők Izrael „elveszett évtizedeként” értékelnek.
A háború gazdasági hatásait vizsgálva pedig elérkezünk a közgazdaságtan egyik közismert, ún. „ágyú vagy vaj dilemmájához”. A dilemma szerint a védelmi és jóléti kiadások csak egymás kárára növelhetőek, ún. trade-off (haszonáldozat) keretében. Leegyszerűsítve, ha többet költünk fegyverekre, akkor kevesebb maradhat oktatásra, egészségügyre és szociális kiadásokra. Mivel az elmélet a fegyverkezést a nem termelő ágazatok közé sorolja, ezért eszerint a költségvetés súlypontjának eltolódása a védelmi kiadások irányába negatívan hat egy ország gazdasági növekedésére. Az elméletet azonban sok szakirodalomban rögzített eset cáfolta már, hiszen a gazdasági növekedést számos más külső-és belső tényező, gazdaságpolitikai döntés együttállása befolyásolhatja.
Így jelen esetben is egyedi vizsgálat szükséges, hogy megállapítsuk, növekedésgátló hatású-e a kvázi hadigazdaságra való átállás Izrael esetében. Az elemzés Izrael többfrontos háborújának hatásait vizsgálja a háború közvetlen költségeire, a kiemelten érintett gazdasági ágazatokra és a háború egyéb makrogazdasági következményeire fókuszálva. Vajon az elhúzódó háború és a „militarizálódó” költségvetés egy újabb elveszett évtizedet hozhat a zsidó állam számára?
Izrael gazdasága a háború előtt
Az elmúlt évtizedben Izrael gazdasága az OECD-országok viszonylatában történelmileg jól teljesített. A folyamatosan kiújuló kisebb-nagyobb konfliktusok ellenére az ország stabil GDP-növekedéssel, alacsony munkanélküliségi rátával, magas születésszámmal (2,89-es termékenységi ráta) valamint virágzó high-tech szektorral rendelkezik. A technológiai exportjának, képzett munkaerejének és erős költségvetési fegyelmének köszönhetően Izrael a covid világjárvány utáni helyreállásban is jól teljesített. 2021-ben 9,3%; 2022-ben 6,5%-os GDP-növekedést produkált a Világbank adatai szerint, ezzel pedig az OECD-országok hasonló időszakban mutatott teljesítményét (5,9% és 3%-os) is felülmúlta.
A 2023-as év első felére azonban a Benjamin Netanjahu vezette kormány által kezdeményezett igazságügyi reform nyomta rá a bélyegét, amely a rendszeressé vált kormányellenes tüntetések mellett a gazdasági szektort is érintették. A nemzetközi befektetők bizalma megingott a demokratikus intézményrendszerek leépítésének félelme miatt, amelyet a nemzetközi hitelminősítők értékelései csak tovább fokoztak. Az igazságügyi reformban megfogalmazott intézményi változtatások miatt a Moody’s 2023 áprilisában „pozitívról” „stabilra” rontotta Izrael hitelminősítési kilátását. Az S&P Global Ratings és Fitch Ratings pedig szintén aggodalmuknak adtak hangot az ügy miatt.
A politikai és társadalmi törésvonalak mélyülése mellett a nemzetközi gazdasági helyzethez hasonlóan Izrael gazdasága is a lassulás jeleit mutatta a GDP éves növekedési üteme 2%-ra esett vissza 2023-ra.
Ebben a társadalmi, politika és gazdasági környezetben érte 2023 októberében Izraelt a Hamász támadása, és indított átfogó háborút a terrorszervezet uralta Gáza ellen.
A háború közvetlen költségei
Az Izraeli Pénzügyminisztérium szerint a kormány kiadása egyedül 2024-ben a Hamász és Hezbollah elleni háború finanszírozására 100 milliárd sékel (10 993 milliárd Ft) volt. A Bank of Israel korábbi becslése szerint a háborús erőfeszítések összesen mintegy 250 milliárd sékelbe (kb. 27 641 milliárd Ft) kerülhetnek majd az ország számára a 2023-2025-ös periódusban.
Miből is állnak ezek a költségek?
Mozgósítási- és bérköltségek
A háború első napjaiban az Izraeli Védelmi Minisztérium mintegy 360 ezer tartalékost hívott be. Ilyen nagy létszámú mozgósításra az 1973-as háború óta nem volt példa. Egy tartalékos katona minimum napi bére 300 sékel (32.700 Ft), amely azt jelenti, hogy legalább 108 millió sékel (kb. 1,2 milliárd Ft) napi költséggel járt a 360 ezer tartalékos kifizetése a háború első hónapjaiban. A valódi költség persze ennél is magasabb, két ok miatt is.
- Egyrész a megadott összeg minimum fizetés, amely ezt jelenti, hogy magasabb beosztással rendelkező katonák a 300 sékeles napi díjazásnak akár többszörösét is kaphatják.
- Másrészt a tartalékosok fizetése mellett gondolnunk kell a katonák felszerelésének, elszállásolásának és étkeztetésének költségeire is.
Az Izraeli Pénzügyminisztérium szerint 100 000 tartalékos egy napjának közvetlen költsége az államkincstár számára körülbelül 70 millió sékel bérköltséget jelent. A katonák elszállásolásával és élelmezésével kapcsolatos további költségekkel együtt ez inkább napi 100 millió sékelhez közelít. Napi 360 millió sékel (3,9 milliárd Ft) költsége volt tehát az izraeli rekordmozgósításnak.
A háború kezdeti szakasza után persze a behívott, szolgálatban tartott tartalékosok száma csökkent, kb. 100 ezer ilyen katonával lehet számolni a háború 15 hónapjának nagy részében. Ez egy évben 36,5 milliárd sékel kiadást jelent csak a tartalékosok hadrendben tartását illetően.
Fegyverek, rakéták és harcjárművek
Jelentős költsége van mindazoknak a hadieszközöknek, támadó és védekező fegyvereknek egyaránt, amelyet Izrael a háború 15 hónapja alatt használt és elhasznált. Ennek pontos kiszámítására az elemzés nem tesz kísérletet, több okból sem.
Egyrészt nyílt forrásból nem lehet megmondani, pontosan milyen mennyiségben és milyen eszközöket használt el az izraeli hadsereg az elmúlt másfél év során. Másrészt ezek költsége is a legtöbb esetben titkosított információ. Harmadrész pedig Izrael és az Egyesült Államok között olyan védelmi együttműködés áll fent, amely során fixált éves, illetve azt kiegészítő ad-hoc támogatások formájában a zsidó állam pénzügyi és haditechnikai eszközöket is kap, illetve vásárol (a háború első évében az USA 17,9 milliárd dollárnyi biztonsági támogatást folyósított).
Nagyságrendeket azonban be lehet mutatni, például a légierő és légvédelem tekintetében. Csak a konfliktus első hetében Izrael kiterjedt légicsapásokat mért a Gázai övezetre, amely során több mint 6000 bombát vetett be. 2023 novemberére becslések szerint Izrael 25 000 tonna robbanóanyagot dobott le Gázára. A konfliktus kezdeti szakaszában a Hamász több mint 5000 rakétát lőtt ki Izrael felé. A Vaskupola (Iron Dome) légvédelmi rendszer ezek jelentős részét elfogta, mintegy 90%-os elfogási arányt ért el. Közben az északi fronton a Hezbollah rakétái is folyamatos készültségben tarották a Vaskupolát. A Vaskupola által használt Tamir elfogó rakéta darabára kb. 50 ezer dollár (20 millió Ft).
Nem csoda, hogy a háború 15 hónapja rekordmegrendeléseket jelentett az izraeli védelmi ipar számára is. Izrael három piacvezető védelmi vállalata – az Elbit Systems, a Rafael Advanced Defense Systems és az Israel Aerospace Industries – az ország védelmi exportjának mintegy 70%-át adják. A három vállalat együttes rendelésállománya 2024 első háromnegyed évében 25%-kal nőtt az előző, szintén rekordévnek számító 2023-hoz (akkor 23%-os növekedés) képest. A vállalatok a külföldi, valamint belföldi piacokon is növekvő megrendelésekről kommunikáltak, ennek az arányát azonban nem tették közzé.
A háborúban nagy mennyiségben használt rakéták, bombák és lőszerek legtöbb típusának gyártását végző Elbit Systems nyílt információk szerint, csak 2024-ben az alábbi megrendeléseket kapta az izraeli Védelmi Minisztériumtól.
- Lőszer szállítására vonatkozó megállapodás két részletben összesen 1,1 milliárd dollár (435 milliárd Ft) értékben, tíz éves időtartamra.
- Iron Sting irányított aknavető lövedékek szállítására 190 millió dollár (76 milliárd Ft) értékben.
- Az „Iron Beam” légvédelmi rendszerhez szükséges nagy teljesítményű lézer fejlesztése 200 millió dolláros (80 milliárd Ft) értékben.
- Kommunikációs rendszerek biztosítására 130 millió dollár (51 milliárd Ft) értékben.
2025 januárjában az izraeli Védelmi Minisztérium pedig újabb két szerződést írt alá az Elbit Systems-szel, összesen körülbelül 275 millió dollár (109 milliárd Ft) értékben. Az egyik szerződés nehézbombák gyártására vonatkozik az izraeli légierő számára. A másik megállapodás pedig egy új katonai nyersanyaggyártó üzem létrehozását célozza, hogy ezzel is csökkentse az ország kitettségét.
A megnövekedett bel- és külföldi kereslet miatt a nagy cégek gyártókapacitás bővítésbe kezdtek. A szektor pedig legalább 6 ezer új munkavállalót vonzana be, hogy teljesíteni tudja megnövekedett rendelésállományát.
Közvetett költségek és a háború hatásai
A háborús újjáépítés költségei
1948-óta először történt olyan, hogy Izraelt saját területén, civilek által lakott területen ilyen volumenű támadás érte. A nagy számú civil áldozat mellett a déli településekben okozott infrastrukturális károk is jelentősek, esetenként teljes kibucok váltak élhetetlenné. A háború első heteiben mintegy 90 ezer személyt kellett kitelepíteni Izrael nyugat-negevi régiójából, majd további 60 ezer embernek kellett elhagynia otthonát Izrael északi részéről a libanoni Hezbollah rakétatámadásai miatt.
Az infrastrukturális károk teljes költsége akár elérheti a 25-30 milliárd sékelt (3317 milliárd Ft). Az evakuálás és átmeneti otthon biztosításának költsége mellett a déli régióban egy időre teljesen szünetelt a gazdasági tevékenység is. Az ezen a területen működő vállalatok számára az izraeli kormány a háború első hónapjaiban 100%-os kompenzációt fizetett.
A déli települések rehabilitációját az Izraeli Földügyi Hatóság, a Tervezési Hivatal és az ún. Tekuma (Újjáélesztési) Hivatal vezeti. Utóbbi egy dedikáltan erre a célra létrehozott kormányzati szerv, amelynek kezdeti költségvetése körülbelül 1 milliárd sékel (108 milliárd forint), öt év alatt pedig 18 milliárd sékelből (kb. 1950 milliárd Ft) gazdálkodhat. A Környezetvédelmi Minisztérium pedig 130 millió sékeles Zöld Dél tervet dolgozott ki a Negev régió újjáépítésére. A lakóházak, iskolák és kórházak újjáépítése és felújítása mellett a régió önálló energiaellátása, az ország innovációs ökoszisztémájába való bekapcsolása és „zöldítése” is szerepet kap majd.
Munkaerőpiaci hatás
A rekordméretű katonai szolgálatra való behívás a háború első heteiben, valamint az déli és északi országrész háború miatti érintettsége a munkaerőpiacon is éreztette hatását. Az aktív munkaerő kb. 10-15%-át vagy a behívás, vagy az evakuálás közvetlenül is érintette.
Az izraeli Statisztikai Hivatal szerint 2023 szeptember és október között a gazdasági okok miatt munkától átmenetileg távol lévő foglalkoztatottak és munkanélküliek száma 163 600-tól 428 400-ra növekedett. Az elbocsátás vagy munkahely bezárása miatt a munkaviszonyt szüneteltető munkanélküliek száma 181 500-ről 456,800-ra növekedett, ez az aktív munkaerő 10,2%-a.
A jelenlegi konfliktus miatt jelentősen megnövelték a tartalékos katonák szolgálati idejét. A korábbi évi 25–42 napot szolgálat helyett a tartalékosok, beosztásuktól függően évente kb. 130-160 napot szolgálnak. A hadköteles újoncok kötelező szolgálati idejét a korábbi 28-32 hónapról 36 hónapra emelik. Mindez bár ideiglenes, de hosszabb kiesést jelent a munkaerőpiacról a tartalékosok számára
Az október 7-i terrorcselekmény hatása miatt kieső külföldi munkaerő is problémát okozott. A háború első hónapjaiban mintegy 9 800 thaiföldi mezőgazdasági munkás, 4 300 építőipari és 3 000 egészségügyi dolgozó hagyta el Izraelt. Ezenkívül 85 000 palesztin munkavállaló Izraelbe való belépését vonták vissza a hatóságok, így mintegy 100 000 külföldi és palesztin munkavállaló esett ki átmenetileg a munkaerőpiacról.
A helyzet azóta konszolidálódott. A tartalékosok nagy része visszatérhetett munkájához, a vendégmunkások száma pedig ismét emelkedni kezdett. Összességében munkanélküliség nem emelkedett drámaian a háború alatt, a munkanélküliségi ráta a 2024-es évben várhatóan 3% közeli lesz, ami alacsonyabb, mint a 2023-as 3,4%.
Fókuszban a high-tech szektor
A munkaerőpiacon belül a high-tech szektor érintettsége több szempontból is kiemelendő. Izrael innovációs ökoszisztémája kimagasló, 2021-ben a K+F-re fordított kiadások elérték a GDP 5,6%-t ami a legmagasabb az OECD-országok között. 2017 és 2022 között az iparág a gazdaság növekedési ütemének háromszorosát produkálta és a gazdaság egyfajta motorjává vált. 2022-ben több mint 400 ezren dolgoztak a szektorban, amely több milliárd dollárnyi külföldi befektetést vonzott. 2022-ben a high-tech ágazat Izrael GDP-jének 18,1%-át, valamint az ország teljes exportjának 48,3%-át tette ki mintegy 71 milliárd dollár értékben.
Az Izraeli Innovációs Hatóság 2023. október 7-e után készült felmérése szerint a technológiai iparág szereplőinek 70%-a tapasztalt valamilyen működését érintő hátrányt amiatt, mert a munkavállalóikat tartalékosi szolgálatba hívták be.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21463079/
Az 507 vizsgált high-tech cég 27%-a nemcsak a kieső munkaerő, hanem a csökkenő befektetésekkel is szembesülnie kellett a háborús helyzet miatt. Az első körös befektetésre váró start-up cégek 47%-a tapasztalta a befektetési megállapodások halasztását vagy felmondását a háborús helyzet miatt míg a megkérdezett vállalatok több mint 70%-a számolt be megrendelések és jelentős projektek elhalasztásáról vagy törléséről. A szektor finanszírozása 2023 október és december között az előző év hasonló időszakához képest 35%-kal csökkent, egészen 1,3 milliárd dollárra, ami 2017-óta a legalacsonyabb negyedéves adat.
A 2024-es év már viszonylagos visszarendeződést hozott, bár a befektetések értéke továbbra sem éri el a háború előtti értéket, negyedévente kb. 2-2,5 milliárd dollár körül alakult. A befektetési fordulók száma 2024-ben 1,087-re csökkent – ami öt éves mélypontot jelent -, és a külföldi befektetők aktivitása 16%-kal maradt alul az előző évhez képest.
A high-tech iparágban csökkenő külföldi befektetésekkel párhuzamosan a védelmi vállalatok a megnövekedett keresletük miatt versenyképesebbé váltak az új munkaerő bevonzására, és a stagnáló high-tech szektor munkaerejének átcsábítására. Több high-tech cég pedig védelmi ipari beszállító lett.
A védelmi költségvetés változása
A növekvő háborús költségeket és Izrael többfrontos háborújának finanszírozását egy emelt védelmi költségvetés biztosítja. Izrael védelmi költségvetése 2023 és 2025 között csaknem megduplázódott.
2023-ban az Izraeli Védelmi Minisztérium költségvetése mintegy 60 milliárd izraeli sékel volt. Október 7-e után azonban a kormány a 2023-as teljes költségvetést kb. 30 milliárd sékellel emelte meg a háború miatt megnövekedett védelmi kiadások fedezésére különítették el. Így kb. 90 milliárd sékel jutott 2023-ban védelemre, ami jelentős növekedés a 2022-es 73,3 milliárdhoz sékelhez képest.
A 2024-es izraeli védelmi költségvetést előzetesen mintegy 67 milliárd izraeli sékelben határozta meg a kormány. A háborús események eszkalálódása miatt azonban a Knesszet jóváhagyta a 2024. évi költségvetés 30 milliárd sékeles bővítését. Ezzel, és más eseti bővítésekkel a 2024-es védelmi kiadások mintegy 99 milliárd sékelt tettek ki. A költségvetés év közbeni újrasúlyozásakor a kormány az összes minisztérium költségvetésének 1,03%-os általános csökkentését hagyta jóvá, hogy a forrásokat az háború miatt evakuált lakosok megsegítésére fordítsák. Ez a döntés összesen 500 millió sékel plusz forrást eredményezett, a forrásmegvonás érintette az egészségügyi, oktatási és jóléti szolgáltatások tárcáját is.
Az izraeli parlament által elfogadott 2025-ös költségvetésben szintén növekedés látható a védelemre allokált források tekintetében. A 2024-es 587 milliárd sékeles költségvetést 2025-re 607 milliárd sékelre emelték. Ezen belül védelmi kiadásokra 2025-ben 117 milliárd sékelt allokáltak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21464588/
Izrael GDP-arányos védelmi költségvetése 2023-ban körülbelül 6,5% volt, amely jelentős emelkedés a 2022-es 4,51%-hoz képest. 2024-ben az izraeli kormány a GDP mintegy 7%-át költötte védelemre. A 2025 költségvetés szerint idén a GDP 6,5%-át fordítják védelemre, ám előfordulhat, hogy hasonlóan az előző évekhez, további kiegészítésekkel él majd a kormány.
Az izraeli miniszterelnök által kijelölt, védelmi költségvetés és a haderőfejlesztési igények értékelésével foglalkozó ún. Nagel-bizottság a következő 10 év védelmi költségvetésére vonatkozóan 2025 januárjában tett ajánlást. A jelentés szerint azt javasolták, hogy a következő öt évben évente 15 milliárd sékel értékben növeljék a védelmi költségvetést. Ezáltal többek között Izrael nagy hatótávolságú csapásmérő képességét (vadászgépek és légi utántöltő képesség), a légvédelmi rendszereket, valamint a határbiztonságot javasolják növelni.
Költségvetési hiány és államadósság
A növekvő védelmi kiadások a költségvetés számára is kiemelt többletterhet jelentenek és jelentősen megnövelték az ország adósságterheit. A kormányzati kiadások 2024-ben 621 milliárd sékelre rúgtak, ebből legalább 100 milliárd sékelt fordítottak háborús célokra az Izraeli Pénzügyminisztérium beszámolója szerint. Izrael költségvetési hiánya 2024-ben elérte a 6,9%-ot, ami a koronavírus-járvány által sújtott 2020-as 11,6%-os hiány óta a legmagasabb.
Az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya a tavalyi év végére 69%-ra emelkedett a 2023-as 61,3%-ról. Bár az államadóság az elmúlt két évben 9 százalékponttal nőtt, Izrael GDP-hez viszonyított adósságrátája még így is alacsonyabb, mint az euróövezet (88%) vagy az Egyesült Államok (123%) államadóssági rátája a 2024-es évben.
Gazdasági növekedés
A háború első két hónapjában a fogyasztás, a termelés és a beruházások üteme is jelentősen visszaesett, az ország déli és északi részén a gazdasági tevekénység átmenetileg szünetelt. 2023 utolsó negyedévében 2%-os csökkenést produkált az ország gazdasága. A legfrissebben elérhető, 2024 Q3-as adatai szerint azonban az izraeli gazdaság lassan visszatér a 2003. október 7-óta tartó recessziós pályáról. A GDP növekedési üteme a 2024 második negyedévi 0,3%-ról az 0,9%-ra változott, amely 3,8%-os évesített növekedési ütemmel számolva (Seasonally Adjusted Annualized Rate) meghaladta a piaci várakozásokat.
A pozitív változás a fogyasztói kiadások 8,6%-os növekedése, az állóeszköz-beruházások – különösen a lakásépítés – 21,8%-os megugrása és az export 1,7%-os emelkedése vezette, ami ellensúlyozta a kormányzati kiadások 10,8%-os csökkenését. Ennek eredményeként csak az üzleti szektor GDP-je 5,4%-kal a harmadik negyedévben.
Kilátások
A jövő évben az izraeli gazdaságot magas költségvetési hiányt és alacsony gazdasági növekedés fogja jellemezni. Bár az izraeli intézmények általában optimistábbak, mint a nemzetközi intézmények, utóbbiak előrejelzései pontosabbnak bizonyultak.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21465868/
A negatív várakozásoknak megfelelően Izrael hitelminősítését a konfliktus során a nagyobb intézetek mind lerontották:
A Moody’s 2024 szeptemberében két fokozattal, A2-ről Baa1-re rontotta Izrael hitelminősítését. A Fitch Ratings 2024 augusztusában A+-ról A-ra csökkentette Izrael hosszú távú devizakibocsátói nemteljesítési besorolását, negatív kilátással. Az S&P Global Ratings 2024 októberében pedig A+-ról A-ra rontotta le Izrael hitelminősítését, negatív kilátást fenntartva.
A leminősítések indoklása minden esetben a költségvetési hiány és államadósság növekedése mellett a régió instabil geopolitikai helyzete, a háború elhúzódása és a konfliktus lezárását övező bizonytalanságok. A közelmúltbeli fejlemények, például a gázai tűzszüneti megállapodás, enyhíthetik a negatív várakozásokat. A Fitch Ratings megjegyezte, hogy a tűzszünetnek pozitív hatása lehet az ország besorolására.
Konklúzió
Izrael történetének leghosszabb háborúját vívja, immár több fronton is, amely összköltsége 2025 végéig akár a 250 milliárd sékelt (kb. 27 641 milliárd Ft) is elérheti. A terrorszervezetek támadása által okozott károk helyreállítás mellett a gazdaság számára a legnagyobb terhet a tartalékosok rekordlétszámú behívása és az elhasznált hadieszközök utánpótlása jelenti.
Utóbbi jelentős többlet megrendelést generált a hazai védelmi ipar számára. Izrael három piacvezető védelmi vállalatának együttes rendelésállománya 2024 első háromnegyed évében 25%-kal nőtt az előző évhez képest.
Ezzel szemben az izraeli high-tech szektort a katonai szolgálat miatt kieső munkaerő és külföldi befektetések elmaradása sújtja. A békeidőben az ország GDP-jének 20%-át, teljes exportjának pedig kb. 50%-át adó szektor talpra állása kulcsfontosságú lehet az ország gazdaságának újraindítását illetően is.
A háborús többletköltségek és a költségvetés súlypontjainak eltolódása miatt Izrael költségvetési hiánya 2024-ben elérte a 6,9%-ot, ami 2020 óta a legmagasabb érték. Az ország adósságterhe pedig a GDP 69%-ára nőtt. A nemzetközi hitelminősítő cégek szerint Izrael éves GDP-je várhatóan 1,5-3,5%-kal növekszik 2025-ben, az izraeli pénzintézetek pedig ennél optimistább, 4%- feletti növekedést várnak. Ehhez azonban szinte elengedhetetlen a fegyvernyugvás állandósulása és egy relatív békeidőszak a térségben.
A megemelt védelmi költségvetés, a védelmi ipar priorizálása és a tartalékosok által a hadseregben töltött napok számának növekedése és az ezzel járó költségvetési terhek súlyosbodása azonban középtávon is borítékolhatóak. Az „ágyú vagy vaj” közgazdasági dilemmát Izrael esete bár rövid távon igazolhatja, közép- és hosszú távon a hazai védelmi ipar bővülése más szektorokra, így a high-tech iparágra is pozitívan hathat amely a gazdaság növekedését is támogathatja. Így bár kétségkívül az izraeli gazdaság újra militarizálódik, ennek ellenére nincs jele annak, hogy az 1973-as háború után tapasztalt, tartósan GDP 20% feletti védelmi kiadások által jellemzett évtized újra visszatérne Izraelbe.
Források:
KUTASI Gábor; MARTON, Ádám; GRZEGORZ Waszkiewicz: Ágyú vagy vaj: az európai államok fiskális
felkészültsége Oroszország Ukrajna elleni háborújára. In: Külgazdaság, LXVIII. évf., 2024. július-augusztus (3–24. o.)
https://kulgazdasag.eu/api/uploads/02_Kutasi_2dc58d0583.pdf (2025.02.04.)
SHIHADEH, Mtanes: The Estimated Cost of the Gaza War on the Israeli Economy. In: Arab Center Washington DC, 2025.01.27.
https://arabcenterdc.org/resource/the-estimated-cost-of-the-gaza-war-on-the-israeli-economy/?utm_source=chatgpt.com#_edn6 (2025.02.04.)
ZEITON, Yoav: המלחמה הכי יקרה – ובמטרות ישראל עוד לא עמדה: תמונת מצב, אחרי 3 חודשים In: YNet, 2024.01.07.
https://www.ynet.co.il/news/article/r1by24voa (2025.02.04.)
SCHEER, Steven: Israeli cabinet set to approve austerity budget amid wars. In: Reuters, 2024.10.31.
https://www.reuters.com/world/middle-east/israeli-cabinet-set-approve-austerity-budget-amid-wars-2024-10-31/?utm_source=chatgpt.com (2025.02.04.)
GDP growth (annual %) – OECD members. In: World Bank Group
https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?locations=OE (2025.02.04.)
GDP growth (annual %) – Israel. In: World Bank Group
https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?locations=IL (2025.02.04.)
JAFFE-HOFFMAN, Maayan: This is how Israel plans to rebuild southern Israel: Green and clean. In: Jerusalem Post, 2023.12.25
https://www.jpost.com/environment-and-climate-change/article-779488 (2025.02.04.)
LIEBER, Dov: Israel’s Defense Industry Booms on Foreign Demand and War at Home. In: Wall Street Journal, 2025.01.09
https://www.wsj.com/world/middle-east/israels-defense-industry-booms-on-foreign-demand-and-war-at-home-0709ef94?utm_source=chatgpt.com (2025.02.04.)
Elbit Systems PR&NEWS 2023-2025
https://elbitsystems.com/pr-news-p/ (2025.02.04.)
SCHEER, Steven: Israel economy rebounds with 3.8% growth in Q3 amid wars with Hamas, Hezbollah. In: Reuters, 2024.11.17.
https://www.reuters.com/world/middle-east/israel-economy-rebounds-with-38-growth-q3-amid-wars-with-hamas-hezbollah-2024-11-17/ (2025.02.04.)
GERORGE, Libby: Year of war creates cracks in Israel’s borrowing strength. In: Reuters, 2024.10.07.
https://www.reuters.com/world/middle-east/year-war-creates-cracks-israels-borrowing-strength-2024-10-06/?utm_source=chatgpt.com (2025.02.04.)
SHULMAN, Sophie: Israeli high-tech funding rounds hit five-year low despite $9.7B raised in 2024. In: C-Tech, 2024.12.23.
https://www.calcalistech.com/ctechnews/article/b1xqjypbke (2025.02.04.)
ANSTEY, Chris: A ‘Lost Decade’ Threatens Economy of Wartime Israel. In: Bloomberg, 2024.05.30
https://www.bloomberg.com/news/newsletters/2024-05-30/world-economy-latest-israel-s-lost-decade (2025.02.04.)
Knesset approves 2024 budget expansion to pay for wartime costs. In: Times of Israel, 2024.12.24
https://www.timesofisrael.com/knesset-approves-2024-budget-expansion-to-pay-for-wartime-costs/?utm_source=chatgpt.com (2025.02.04.)
WROBEL, Sharon: 2025 state budget to increase defense spending, cut social services and education. In: Times of Israel, 2024.10.31.
https://www.timesofisrael.com/2025-state-budget-to-increase-defense-spending-cut-social-services-and-education/ (2025.02.04.)
ELMAS, Dean Shmuel: Second only to Ukraine: The cost of Israel’s defense burden. In: Jerusalem Post, 2024.11.05.
https://www.jpost.com/israel-news/article-827659?utm_source=chatgpt.com (2025.02.04.)
FADLON, Tomer; KLOR Esteban: The 2025 State Budget—Confirmation of the Credit Rating Agencies’ Concerns. In: INSS, 2024.12.02.
https://www.inss.org.il/publication/israel-economy-2025/ (2025.02.04.)
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
