Indonézia január elején a BRICS legújabb tagjává vált. A többek között Oroszországot, Kínát, Indiát és Brazíliát tömörítő csoport a nyugati dominanciájú nemzetközi szervezetek ellenében egy igazságosabb globális kormányzási rendszer mellett száll síkra. Ezen túl azonban a tagállamok tagsággal kapcsolatos céljai nem egységesek, amit jól szemléltet Indonézia példája. Írásunkban összefoglaljuk a csatlakozás hátterét, továbbá rövid áttekintést nyújtunk Indonéziáról és a magyar-indonéz kapcsolatokról.
2025. január 6-án Indonézia a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát, a Dél-afrikai Köztársaságot, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt és az Egyesült Arab Emírségeket magában foglaló BRICS tagjává vált. A csoportosulás tagjai nyilatkozatuk szerint az Egyesült Államok vezette egypólusú világgal szemben egy „igazságosabb, inkluzívabb és reprezentatívabb multipoláris világrendet” tartanak kívánatosnak. Erre utal az idei brazil elnökség nyilatkozata is, amely szerint a Délkelet-Ázsia legnagyobb népességével és gazdaságával rendelkező Indonézia „a többi taggal együtt elkötelezett a globális kormányzási intézmények reformja mellett, és hozzájárul a Dél-Dél együttműködés elmélyítéséhez.”[i]
Indonézia kezdeti távolságtartása
Indonézia felvételi kérelmét a BRICS már 2023-ban jóváhagyta, ám Joko Widodo akkori indonéz elnök úgy döntött, hogy nem törekszik a tagságra, mondván, mérlegelni akarja annak előnyeit és hátrányait, továbbá konzultálni kíván a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) többi tagjával. A valódi ok azonban abban keresendő, hogy Indonézia külpolitikájában hosszú hagyománya van az el nem köteleződésnek, ez pedig meghatározta Widodo hozzáállását is. Dzsakartában óvatosságot váltott ki az, hogy Kína elkötelezett a BRICS bővítése mellett, mivel indonéz olvasatban a BRICS-hez való csatlakozást a hidegháborús blokkosodást idéző jelenlegi nemzetközi környezetben Nyugaton úgy értelmeznék, mint a kínai tábor felé való elmozdulást. Ez ellentétes volna a hagyományosan el nem kötelezett és egyensúlyozó indonéz külpolitikával, amelynek jegyében az ország biztonsági ügyekben inkább az Egyesült Államok partnere, gazdasági szempontból pedig inkább Kínáé. A BRICS-hez való csatlakozás tehát Indonézia „bebas aktif” („szabad és aktív”) külpolitikai doktrínájának hitelességét ásta volna alá.[ii]
Gondot jelenthetett Widodo számára az is, hogy bár Indonézia osztja a BRICS-tagok elégedetlenségét a fennálló nemzetközi renddel kapcsolatban, a reformköveteléseket sokkal békülékenyebb és engedékenyebb nyelven fogalmazza meg, mint a szervezet egyes tagjai. Minden bizonnyal az is további szempont volt, hogy Indonézia 2024 februárjában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) első délkelet-ázsiai tagjelölt országa lett,[iii] amelyet alapvetően a „gazdag nyugati országok klubjának” tekintenek, így a BRICS-hez való csatlakozás Dzsakarta szerint vélhetően hátráltatta volna az ország OECD-taggá válását.[iv]
A fordulat oka
Mivel magyarázható hát, hogy Indonézia végül mégis a BRICS-hez való csatlakozás mellett döntött? A fordulat annak tudható be, hogy az országnak Prabowo Subianto személyében tavaly októberben új elnöke lett, aki úgy döntött, kéri Indonézia felvételét. Mint a szintén októberben hivatalba lépett külügyminiszter fogalmazott, a döntés nem jelenti azt, hogy Indonézia egy bizonyos táborhoz csatlakozik, de az ország aktívan részt vesz minden fórumon. Elmondása szerint a BRICS-tagságra való törekvés Indonézia „aktív és szabad külpolitikáját testesíti meg”, és összhangban van a Prabowo-kormányzat fő prioritásaival, beleértve az „élelmiszer- és energiabiztonságot, a szegénység felszámolását, valamint a humán tőke fejlesztését”.[v] Az új kormány tehát elődjéhez képest másként értelmezi a hagyományos indonéz külpolitikai vezérelvet, ám gyökeres változás nem állt be: Prabowo pozitívan viszonyul Kínához, ugyanakkor az elnökké választása előtti ötéves védelmi minisztersége alatt Indonézia szoros védelmi együttműködést tartott fenn a nyugati országokkal[vi] – Prabowo azonban többször hangsúlyozta, hogy Indonézia nem csatlakozik semmilyen katonai blokkhoz.[vii]
A BRICS-hez való csatlakozás azt mutatja, Indonézia Prabowo vezetésével arra törekszik, hogy a nemzetközi fórumok aktívabb résztvevője legyen, ugyanakkor független maradjon. A csatlakozás fő célja elsősorban a fejlesztési lehetőségek keresése és kiaknázása, nem pedig geopolitikai oldalválasztás.[viii] Ezzel Indonézia nincs egyedül a BRICS-tagok között, hiszen többségük növelni kívánja nemzetközi politikai súlyát, szélesíteni kapcsolatai körét, valamint kihasználni a tagsággal járó gazdasági és egyéb lehetőségeket – mindezt azonban nem a Nyugattal fennálló kapcsolatai kárára. A BRICS számára azért fontos Indonézia csatlakozása, mert minél több tagja van, annál nagyobb súllyal és annál hitelesebben lép fel a világrend megváltoztatásának igényével. Igaz ugyan, hogy egyes tagállamok (Kína, Oroszország és Irán) a Nyugattal szembenálló platformmá akarják alakítani a BRICS-et, mások viszont egy kevésbé konfrontatív szervezetet látnak jónak, ám abban valamennyi tagállam egyetért, hogy egy multipoláris világrendet tart kívánatosnak egy Amerika vezette egypólusú világgal szemben.
A világ legnagyobb muszlim lakosságú országa
Az Ázsia és Ausztrália közötti, több ezer szigetből álló szigetláncon elterülő, mintegy 281 millió lakosú Indonézia a világ legnagyobb kizárólag szigetekből álló országa. A Föld legnagyobb muszlim lakosságával bíró Indonézia etnikailag rendkívül sokszínű, több mint 300 helyi nyelvvel. Az emberek életformája a vidéki vadászó-gyűjtögetőktől a modern városi elitig terjed. Indonézia a világ negyedik legnagyobb népességű állama, egyben pedig az Amazonas után a Föld leginkább erdővel borított régiója.[ix] [x] Az országban található a legtöbb tűzhányó a világon.[xi]
Több évszázados holland gyarmati uralom után Indonézia 1949-ben nyerte el a függetlenségét. Az első szabad választásokat 1999-ben tartották, azóta pedig Indonézia a világ harmadik legnépesebb demokráciájává vált, nemzetközi megfigyelők szerint nagyrészt szabad és tisztességes választásokkal. Az 1990-es évek végi ázsiai pénzügyi válság óta a gazdasága robusztusan növekszik, aminek köszönhetően Indonézia a 2020-as évekre Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdaságává vált. Az ország a szegénység csökkentése terén is jelentős eredményeket ért el.[xii]
2023 júliusában Indonézia visszakerült a közepes jövedelmű országok felső csoportjába a Világbank jövedelmi besorolása szerint, miután a koronavírus-járvány gazdasági hatása miatt 2020-ban kiesett ebből a kategóriából.[xiii] Az ország nyersanyagai közé tartozik a kőolaj, az ón, a földgáz, a nikkel, a fa, a bauxit, a réz, a szén, az arany és az ezüst. Indonézia a világ vezető nikkelkitermelője.[xiv] A legfontosabb gazdasági szektor 2023-ban a feldolgozóipar volt, amit a nagy- és kiskereskedelem, majd a mezőgazdaság követett.[xv] Indonézia gazdaságilag szorosan kötődik Kínához. 2023-ban a kínai Övezet és Út kezdeményezés (BRI) keretében megvalósuló finanszírozás legnagyobb kedvezményezettje volt, 7,3 milliárd USD értékű beruházással. Kína egyben Indonézia legfontosabb kereskedelmi partnere is.[xvi]
Az ábra itt hivatkozható: https://infogram.com/attekintes-indoneziarol-1h9j6q7xgxpr54g
Magyar-indonéz kapcsolatok
Dinamikus gazdasági fejlődése, hatalmas belső piaca, valamint Délkelet-Ázsiában betöltött nemzetközi kereskedelmi szerepe miatt Indonézia kiemelten fontos gazdasági partnere hazánknak a térségben. Gazdasági kapcsolataink egyik fő eleme a technológiai transzfer, például a vízgazdálkodási, az infokommunikációs és az agrártechnológiák terén. 2021-ben az indonéz autópályákon bevezetendő elektronikus útdíjfizetési rendszer kiépítéséhez kapcsolódó tendert egy magyar cég nyerte el. A több mint 300 millió USD értékű beruházás a valaha volt egyik legnagyobb mértékű magyar technológiai exportnak számít. Az Indonéziába irányuló főbb magyar exportcikkek az elektromos gépek, vegyipari termékek, élelmiszerkészítmények, dohánytermékek, járművek, valamint optikai és orvosi mérőműszerek; a hazánkba érkező főbb indonéz importcikkek az elektromos gépek, műanyagok és gumitermékek, textiláruk, továbbá vegyipari termékek.[xvii] A kétoldalú áruforgalom értéke 2023-ban elérte a 272,3 millió dollárt.[xviii] 2021 után Indonéziából is érkeztek vendégmunkások Magyarországra a munkaerőhiány enyhítésére.
1955-ben létesítettünk diplomáciai kapcsolatokat Indonéziával, a dzsakartai nagykövetség pedig 1957-ben nyílt meg. Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban és 2020-ban látogatást tett az országban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig az évek során számos alkalommal találkozott indonéz partnerével. 2016 óta hazánk a Stipendium Hungaricum program keretében 50 fő, majd a 2020-2021-es tanévtől kezdődően évi 100 fő indonéz hallgató számára biztosít állami ösztöndíjat.[xix]
Összefoglalás
Indonézia BRICS-taggá válása a csoportosulás iránti növekvő délkelet-ázsiai érdeklődést tükrözi: tavaly Malajzia és Thaiföld is bejelentette, hogy kérelmezte a BRICS-tagságot. Tavaly októberben e két ország, valamint Indonézia és Vietnám is tagja volt annak a 13 országnak, amelyek a BRICS partnerországai lettek. A csoport tagjainak többségéhez hasonlóan ezen délkelet-ázsiai országok is úgy tekintenek a BRICS-tagságra, mint a gazdasági és diplomáciai lehetőségeik bővítésének eszközére a növekvő nemzetközi feszültségek idején. A céljuk az, hogy a Nyugat, illetve Kína és Oroszország közötti romló viszony közepette mindegyik féllel jó kapcsolatokat ápoljanak, kihasználva az ezzel járó gazdasági, kereskedelmi, diplomáciai és egyéb előnyöket. Indonézia esetében a BRICS-hez való csatlakozás azt is jelzi, hogy az új elnök elődjéhez képest tágabb keretek között értelmezi az el nem köteleződést, és az eddiginél aktívabb külpolitikát kíván folytatni.
[i] Strangio, 2025
[ii] Rueland, 2023
[iii] OECD
[iv] Rueland, 2023
[v] Strangio, 2025
[vi] Raditio, 2024
[vii] Reuters, 2024
[viii] Raditio, 2024
[ix] The World Factbook, 2025
[x] BBC, 2024
[xi] The World Factbook, 2025
[xii] The World Factbook, 2025
[xiii] World Bank Group, 2023
[xiv] The World Factbook, 2025
[xv] Statista, 2025
[xvi] Raditio, 2024
[xvii] Magyarország Nagykövetsége Jakarta (a)
[xviii] Magyarország Kormánya, 2024
[xix] Magyarország Nagykövetsége Jakarta (b)
Nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait az ausztrál Macquarie University nemzetközi kapcsolatok szakán végezte. A Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa volt, majd a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott három évig. Kutatási területe a geopolitika, kiemelten az indo-csendes-óceáni térség.