Így vált Norvégia az orosz-ukrán háború egyik legnagyobb nyertesévé

Az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációját követően alapjaiban változott meg Európa energiaellátóinak köre. Míg három évvel ezelőttig kontinensünk fő beszállítója a fosszilis energiahordozók esetében Oroszország volt, addig mára Ukrajna megtámadása miatt bevezetett szankciók nyomán az ország energiaexportja az EU irányába ellehetetlenült. Ugyan a szellemflottának nevezett hajóhaddal Oroszország egész sikeresen tudja megkerülni a kereskedelmi szankciókat, mégis jelentősen hátrébb szorult Európa energiaellátóinak listáján. Az elmúlt három év átrendeződése kapcsán az Egyesült Államokat emelik ki mint a fő nyertest, elfeledkezve az EU mára legnagyobb földgáz beszállítójáról, Norvégiáról. Elemzésünkben összegezzük a skandináv ország jelentőségét kontinensünk energiaellátásában, és a felértékelődött szerepéből adódó előnyöket.

Leválás az orosz energiahordozókról

2022 decemberében lépett életbe az orosz kőolajat érintő ársapka, a folyékony aranyat érintő egyéb korlátozásokat pedig a hatodik szankciós csomag keretében 2023 februárjában vezették be.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20990358/

A szankciós politika következtében a kőolaj tekintetében Oroszország részesedése az uniós beszállítók között a 2022 előtti átlagosan 25 százalékról 2024-re 2 százalékra mérséklődött. Jellemzően a közép-európai országok vásárolnak még mindig orosz kőolajat.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20990475/

A földgáz tekintetében hasonló tendencia ment végbe, Oroszország 2010-es évtizedben elért 30-45 százalék közötti piaci uniós részesedése a teljes kiterjedésű háború kitörését követően 15 százalékra esett vissza. Jelenleg a gáz halmazállapotú orosz földgáz már csupán Ausztria, Magyarország, Olaszország és Szlovákia vásárolja, mivel ezen országok számára nem érhető el más olcsó alternatíva. Az orosz LNG-t kizárólagosan Belgium, Spanyolország és Franciaország vásárolta. Ezen három uniós tagállam tavaly júniusi adatok alapján a teljes orosz LNG-export mintegy 54 százalékát vásárolta fel. Őket követi Kína és Japán 22, illetve 18 százalékkal, a CREA (Centre for Research on Energy and Clean Air) kimutatása szerint.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20990539/

Norvégia energiaexportjából élnek az ország nyugdíjasai

A rendkívül magas energiaárakkal jellemzett 2022-es évben az Observatory of Economic Complexity adatbázisa szerint a norvég exporton belül az energiahordozók aránya megközelítette a 75 százalékot, de az ezt megelőző évben is 60 százalékos részesedéssel rendelkezett a termékcsoport.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20990590/

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20995180/

A skandináv országban 2001-ben érte el az energiahordozók kitermelése a csúcsát, napi 3,4 millió hordó kőolaj-ekvivalenst. A kitermelés volumene éves szinten átlagosan 5 százalékkal csökkent egészen 2011-ig, amióta stagnálás jellemzi a kitermelést. Annak ellenére, hogy 2019 óta a norvég kőolaj- és földgáztermelés volumene stagnált (fenti ábra), a geopolitikai kockázatok által is hajtott magas infláció eredményeként az export értéke a háború első évében négyszerese, 2023-ban pedig több mint duplája volt a koronavírus-járvány előtti utolsó békés évben megfigyelhetőnek (lenti ábra). Norvégia Európa legnagyobb kőolaj-kitermelője, a kontinentális termelés közel 60 százalékát a skandináv ország adta 2021-ben. 2023-ban napi 2 millió hordó kőolajat termeltek ki, amelynek a 85 százalékát exportáltak is, így Norvégia látta el a világ kőolajszükségletének 2 százalékát. Jelenleg az északi ország a Föld 12. legnagyobb olajtermelője.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20995287/

Energetikai szempontból Norvégia a világ egyik legzöldebb országa. 2023-ban az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek 90 százaléka rendelkezett elektromos meghajtással. Az elektromos autók tavalyi évben tapasztalt lassuló terjedése ellenére a skandináv országban töretlen a népszerűségük. Emellett az áramtermelés szinte teljes egészében megújuló energiaforrásokból származik, a vízerőművek részesedése 88 százalékos, a szélerőművek pedig az áramtermelés tizedét adják. A teljes energiamixet tekintve a fosszilis energiahordozók aránya 2023-ban 44 százalék volt, ami globális színtéren az egyik legalacsonyabb arány. Az északi országban a kőolaj a negyedét, a földgáz pedig a 16 százalékát adja az energiamixnek. Utóbbit elsődlegesen a mezőgazdasági trágyázáshoz és a lakóházak fűtéséhez alkalmazzák. Az alacsony belföldi fogyasztásnak köszönhetően a kitermelt kőolaj és földgáz túlnyomó részét értékesítik. Az északi ország tengeri gazdasági övezetén kitermelt kőolaj elsődleges célországa az Egyesült Királyság volt 2023-ban, majd Hollandia és Lengyelország következett.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20995364/

A kőolaj mellett Norvégia az egyik legnagyobb földgázkitermelő is. A kőolajhoz hasonlóan Norvégiában a földgázfogyasztás rendkívül alacsony, ezért a kitermelési volumen túlnyomó részét szintén exportálják. A teljes gázexportnak mindössze huszadát adó cseppfolyósított földgáz (LNG) fő célországai Hollandia, Belgium és az Egyesült Királyság.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20995443/

2023-ban az EU és az Egyesült Királyság összesített földgázimportjának közel a harmada a skandináv országból származott, ezzel jelentősen hozzájárulva kontinensünk energiabiztonságához és kiváltva a kieső orosz energiahordozók egy részét. Globális szinten a cseppfolyósított és a gáz halmazállapotú földgáz tekintetében két évvel ezelőtt a világ negyedik legnagyobb ellátója volt Norvégia, csupán Oroszország, Katar és az Egyesült Államok előzte meg. Az évezredforduló óta a kőolaj-kitermelés volumene 41 százalékkal csökkent, míg a földgáz kitermelése 124 százalékkal nőtt. Az évszázad közepére azonban a kőolajexport becslések szerint további 15 százalékkal fog esni. Becslések szerint a rendelkezésre álló gázkészleteknek mindössze 40 százalékát nyerték eddig ki, így a magas szintű kitermelés a következő tíz évben is biztosított. A befektetések szakadatlanul áramlanak az ágazatba, a tavalyi évben 21 milliárd dollár, ami a 2014-es csúcsot is megelőzve új rekordot jelent. A tavalyi évben az északi országban termelték ki az európai gáztermelés 55 százalékát.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20996650/

A fosszilis energiahordozók exportjából jelentős bevételeket szerez az állam. Ahogyan az alábbi ábrán is látszik, 2022-ben a rendkívül magas energiaáraknak köszönhetően az energiaexportból származó bevételek megközelítették a teljes állami költségvetés felét.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20996815/

Az 1950-es években csupán feltételezések voltak az Északi-tengerben a Norvégiához tartozó kontinentális talapzaton található földgáz és kőolajlelőhelyekről. Ugyanezen évtized végén a holland próbafúrások bebizonyították a sejtéseket, így az 1960-as években megkezdődött a kitermelés. A kiterjesztett gazdasági övezetben található összes természeti kincs a norvég államot illeti meg, azonban számos külföldi cég szerzett engedélyeket a kitermelésre. Az első norvég bányászvállalatot, a Statoilt 1972-ben alapították, amely fele részben állami tulajdonban állt. A céget a 2007-ben olvasztották egybe az egyén norvég energetikai vállalatokkal, létrehozva így az Equinort. Az új vállalat a Forbes globális szinten legnagyobb vállalatokat listázó rangsorában a tavalyi évben a 80. helyen állt. A társaságon belül az állami tulajdon arányát kétharmadra emelték, a több mint 10 milliárd dollárnyi profit így az éves költségvetés kiadásainak tetemes részét fedezi.

A norvég állam fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételei azonban a Norvég Nyugdíjalapba folynak be, tavalyi évben így 680 milliárd norvég koronával bővült az alap által kezelt pénzösszeg. A világ egyik legnagyobb alapja által kezelt befektetések értéke eléri az 1,8 ezer milliárd dollárt. Különböző tanulmányok szerint Európa orosz energiahordozókról való leválásának köszönhetően elért többletprofit adja a skandináv ország nyugdíjalapjában kezelt portfólió 6 százalékát. Az Ukrajna újjáépítésének tervezésével foglalkozó szakértők egyre gyakrabban felhívják rá a figyelmet, hogy a háborúból profitáló Norvégia az „extraprofitját” a kelet-európai ország fejlesztésére kellene fordítsa. A norvég pénzügyminisztérium által közzétett becslés szerint 2022-ben és 2023-ban mintegy 111 milliárd dollárral több bevétele származott a földgázexportból. Bár a tavalyi bevételek nem érik el a 2023-as rekordot, 978 milliárd koronát, a norvég energiaipar jelentősen hozzájárul az ország jóléti rendszerének a fenntartásához. Idén várhatóan 650 milliárd norvég koronányi bevétele származhat a skandináv országnak az energiaexportból. A tetemes bevételnek köszönhetően míg a legtöbb európai ország forráshiánnyal küzd, addig az északi ország éves költségvetési többlete 2022-ben megközelítette a GDP 26 százalékát, de a 2013-óta eltelt időszakban is átlagosan 9,3 százalékos szufficitet értek el.

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21141649/

Norvégia az EU fő energiaellátója

Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/20990475/

A 2022 óta történt átrendeződés következtében Norvégia látja el Európa energiaszükségletének 30 százalékát, nagyban hozzájárulva így a kontinens energiabiztonságához. Az Eurostat gyűjtése alapján 2024. harmadik negyedévében a kőolaj tekintetében Norvégia a második legnagyobb beszállítója volt az Európai Unió tagállamainak, közel 14 százalékos részesedéssel. Az LNG esetében az északi ország 7,1 százalékkal az ötödik helyen állt, ami több mint 70 százalékos bővülés 2023. azonos időszakához képest. A gáz halmazállapotú és a cseppfolyósított földgáz összesített esetében Norvégia piaci pozíciója 30,3 százalék, így három év alatt az EU legnagyobb beszállítójává vált a skandináv ország.