Újra fellángolt a társadalmi vita Izraelben a ultraortodox lakosság katonai szolgálata miatt. Hiába született tavaly alkotmánybírósági döntés a vallásos közösség fiatal férfi tagjainak kötelező sorkatonaságáról, a behívottak mindössze 5%-a jelent meg az Izraeli Védelmi Erőknél (IDF). Az ultraortodoxok társadalmi integrációja olyan demográfiai, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés, amelyre a zsidó államnak hamar megoldást kell találnia. Előrejelzések szerint ugyanis az ultraortodox közösség 2059-re az izraeli zsidó lakosság mintegy 35%-át fogja adni.
Több mint 300 ezer haredi[1] ultraortodox tüntetett október végén Jeruzsálemben, hogy tiltakozzanak az Izraeli Védelmi Erőkbe (IDF) való besorozásuk ellen. A harediek katonai szolgálat alóli mentessége egyidős Izrael államával. Az 1948-as függetlenségi háború alatt Izrael első miniszterelnöke, David Ben Gurion 400 ultraortodox fiatalnak adott mentességet a katonáskodás alól, teret adva ezzel annak sajátos társadalmi szerződésnek, miszerint a társadalom legvallásosabb rétege „nem fegyverrel, hanem imával” járul hozzá a haza védelméhez.
Nem csak demográfiai kérdés
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/26068887/
Azonban ami kezdetben egy néhány tízezer fős csoport (1948-ban a haredi közösség kb. 35 000 fős volt) mentességével indult, hamar milliós nagyságrendű kérdéssé vált. Dinamukis növekedésének köszönhetően az izraeli ultraortodox közösség mára 1,4 millió főt számlál, ez a lakosság kb. 14%-a (2009-ben ez 750 000 és 10% volt). A gyors növekedés mögött a harediek rendkívül magas termékenységi rátája áll (TFR), amely ~6,4, szemben a nem haredi izraeliek ~3,2-es arányával. Szóval, míg az ultraortodox nők átlagosan 6 gyermeket vállalnak, addig a nem haredi zsidó nők 3-at. A közösség korösszetételére tekintve egy nagyon fiatal társadalmi csoportról beszélhetünk, hiszen a harediek 60%-a 20 év alatti, szemben az általános népességgel, ahol ez az arány 31%. Így előrejelzések szerint az ultaortodox közösség 2059-re az izraeli zsidó lakosság mintegy 35%-át fogja adni. Az ultraortodoxok gyors demográfiai növekedése és az izraeli társadalom összetételének változása pedig számos megoldandó kérdést vet fel gazdasági, biztonsági, politikai tekintetben is.
Gazdasági aspektus
Az ultraortodoxok a vallási előírások betartása érdekében gyakran a szekulárisnak tartott társadalomtól elszigetelődve élnek, a közöség férfi tagjai pedig jellemzően a Tóra tanulmányozásának szentelik az életüket. Ezért ennek a társadalmi csoportnak munkaerő piaci integrációja is kihívást jelent, amelyet a foglalkoztatási ráta is jól mutat. Az ultraortodox férfiak foglalkoztatási aránya 54%, míg a nem haredi zsidó férfiak körében 87% (2024 második negyedévi összehasonlítás). A haredi nők részvétele sokkal magasabb a munkaerőpiacon, mint a haredi férfiaké, körülbelül 80%. Ezzel összefüggésben az Israel Democracy Institute felmérése szerint az ultraortodoxok a társadalom egészéhez képest aránytalanul szegények. 2021-ben a közösség kb. 34%-a élt a szegénységi küszöb alatt, szemben a nem haredi zsidók 15%-ával.
Az ultraortodox közösség sajátos életformáját az izraeli éves költségvetés dedikáltan is támogatja. A 2025-ös költségvetés 1,8 milliárd sékelt (186 milliárd forint) szánt kifejezetten az ultraortodox közösségek számára. Ezeket az alapokat különböző haredi intézmények (iskolák, zsinagógák) és programok kapják. Ezen kívül az oktatási, egészségügyi és más költségvetési kategóriákból is részesülnek az ultraortodoxok.
Ki védi meg a hazát?
A fennállása óta tucatnyi háborút vívó zsidó állam legszűkösebb erőforrása maga az ember, így az általános hadkötelezettség az ország fennállása óta mind nőkre, mind férfiakra kiterjed. Ez pedig nyilvánvalóan egyre nagyobb feszültséget szült az ultraortodox lakosság mentességét illetően. A társadalmi elégedetlenség pedig különösen fellángolt ezügyben a két éve folyó gázai háború során. Ugyanis amíg az izraeliek többsége megnövelt szolgálati idővel, többszöri behívással tett eleget honvédelmi kötelezettségének, a harediek szinte teljesen kimaradnak a katonáskodásból. A háború előtt évi 1000-1500 fő között alakult azok száma, akik ténylegesen katonai szolgálatot vállaltak, ez 2023 után kb. a kétszeresére nőtt.
Az Israel Democracy Institute idén januárban publikált felmérése szerint az elmúlt évben jelentősen megnőtt a közvélemény támogatása az ultraortodox férfiak besorozási mentességének eltörlése iránt. A kutatás szerint a haredi férfiak katonai behívásának támogatottsága 84,5% volt, szemben a 2024 januárjában mért 67%-kal. Valamint a válaszadók csupán 9%-a támogatta az ultraortodoxok hadkötelezettség alóli mentességét szemben az egy évvel azelőtti 22%-kal.
2024 júniusában az izraeli Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az ultraortodox férfiakat is be kell sorozni, ezzel jogilag véget vetve az évtizedek óta tartó mentesség rendszerének. Azóta mintegy 24 ezer ortodox fiatal kapott behívót, ennek azonban csak mintegy 5%-a, kb. 1200 fő jelentkezett szolgálatra. A törvény betartatása érdekében az IDF letartóztatásokat kezdett végrehajtani, amellyel szemben október végén tömeges tömegtüntetést szervezett az ultraortodox közösség.
A IDF-nek a jelenlegi háborús helyzetben körülbelül 12 000 új katonára lenne szüksége, hogy megfelelően rotálhassa a bevonulókat. A 12 000-ből 7 000-et vezényelnének harci alakulathoz valamelyik háborús frontra. Jelenleg körülbelül 80 000, 18 és 24 év közötti haredi férfi lenne jogosult katonai szolgálatra. Az IDF célja a jelenlegi toborzási ciklusban legalább 4 800 ultraortodox férfi bevonása. Azonban láthatóan ezzel szemben is nagy az ellenállás a közösség részéről.
Politikai súly
A folyamatos háborúk és az ultraortodoxok demográfiai növekedése miatt egyre nőtt a politikai akarat is arra, hogy valamilyen módon bevonják a vallásos fiatalokat a haza védelmébe. Hiába próbálta azonban a haredik mentességét az elmúlt évtizedben több kormány és az alkotmánybíróság is szabályozni, a gyakorlatban a közösség többsége továbbra is kimaradt a haza védelméből. A mentesség megtartásában nagy szerepe van annak, hogy a haredi közösség növekvő létszámával párhuzamosan a közösség politikai ereje is növekedik. Pártjaik több koalíciós kormány tagjaként vagy épp a „királycsináló” szerepében könnyen lobbizhattak ki engedményeket a közösség egésze számára.
Jelenleg három politikai párt képviseli az izraeli ultraortodox közösséget, a Shas a United Torah Judaism és a Noam. A három párt összesen 19 hellyel (Shas – 11, UTJ – 7, Noam – 1) rendelkezik a 120 fős Kneszetben (parlament) és a 2022-es választások után mindhárom párt a Benjamin Netanjahu vezette kormánykoalíció tagja volt. Mivel a Netanjahu-kormány mindössze halvány parlamenti többséggel alakult, az ultraortodox pártok (is) rendszeresen fenyegették Netanjahut a koalícióból való kilépéssel és a kormány megingatásával a katonai besorozás miatti viták során is. A UTJ és Noam párt idén júniusban be is váltotta fenyegetését, így a Netanjahu kormány mandátuma 60-ra zsugorodott a 120 fős parlamentben.
Mi várható?
Az ultraortodoxok besorozásának kérdése a politikai döntéshozók szempontjából azért is érzékeny téma, mert a demográfiai adatok szerint egy egyre nagyobb szavazóbázissal, egyre nagyobb politikai erővel rendelkező csoportról van szó. Pártjaik már most is abban a helyzetben vannak, hogy mind egy bal, mind egy jobboldali vezetésű pártkoalíciónak szüksége van a támogatásukra a kormányalakításhoz. Így csupán a politikai logika szerint az ultraortodoxok katonai szolgálatának kérdését egyre kevésbé „éri meg” a pártok számára kezelni. Tehát maradhatna a jelenlegi patthelyzet, amely, de jure megszüntette, míg de facto meghagyta az ultraortodoxok mentességét.
A társadalom többsége azonban átbilleni látszik a kérdésben, köszönhetően a két éve zajló háborúnak. Az izraeli Channel 12 októberben publikált közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 53%-a mondta azt, hogy nem szavazna olyan pártra, amely támogatja az ultraortodoxok felmentését a katonai szolgálat alól. Sőt, az ellenzéki szavazók 81%-a mondta, hogy nem támogatna olyan pártot, amely ilyen mentességet szorgalmaz. Az izraeli ellenzék vezetője, Jair Lapid a besorozást elkerülők szavazati jogának megvonását helyezte kilátásba megválasztása esetén. Míg a Benjamin Netanjahu vezette Likud párt sokkal óvatosabban lavírozik a kérdésben, hiszen nem csak a mostani, de egy esetleges jövőbeli kormánykoalícióban is számítanának az ultraortodox pártok támogatására. Az egyre hevesebb politikai-társadalmi vitát övező kérdés pedig várhatóan a 2026-os választásokat is tematizálni fogja.
Felhasznált irodalom
SOKOL, Sam: Only 1,212 of the 24,000 Haredi men called up in past year have begun enlisting. In: Times of Israel, 2025.05.21
https://www.timesofisrael.com/only-1212-of-the-24000-haredi-men-called-up-in-past-year-have-begun-enlisting/?utm_source=chatgpt.com
MALACH, Gilad Malach; CAHANER, Lee: Annual Statistical Report on Ultra-Orthodox (Haredi) Society in Israel 2024. In: Israel Democracy Institute
https://en.idi.org.il/media/27532/idi-annual-statistical-report-on-haredi-society-2024.pdf?utm_source=chatgpt.com
Are Israeli Jews Becoming More Secular? In: Taub Center, 2018.06.01.
https://www.taubcenter.org.il/en/research/are-israeli-jews-becoming-more-secular/?utm_source=chatgpt.com
300 ezer haredi tüntetett a kötelező IDF-besorozás ellen Jeruzsálemben In: Neokohn, 2025.10.31.
https://neokohn.hu/2025/10/31/haredi-tuntetes-idf-besorozas-izrael-jeruzsalem/
SOKOL, Sam: Lapid says he’ll push for revoking ultra-Orthodox draft dodgers’ right to vote. In: Times of Israel, 2025.10.27.
https://www.timesofisrael.com/lapid-says-hell-push-for-revoking-ultra-orthodox-draft-dodgers-right-to-vote/
WEISS, Rays: Haredim (Charedim), or Ultra-Orthodox Jews. In: My Jewish Learning
https://www.myjewishlearning.com/article/haredim-charedim/
LEVATON, Stav: Two-thirds of Israelis believe US now calls the shots on IDF operations in Gaza – poll. In: Times of Israel, 2025.11.01.
https://www.timesofisrael.com/two-thirds-of-israelis-believe-us-now-calls-the-shots-on-idf-operations-in-gaza-poll/
Survey: Public support for conscripting ultra-Orthodox has surged throughout war. In: Times of Israel, 202.01.01.
https://www.timesofisrael.com/survey-public-support-for-conscripting-ultra-orthodox-has-surged-throughout-war/
SHANI, Yuval; LAVI, Mirit: Development of the Haredi Exemption Law. In: Israel Democracy Institute, 2024.03.07.
https://en.idi.org.il/articles/53301
[1] A „haredi” jelző gyűjtőfogalomként a teológiai, politikai és társadalmi szempontból konzervatív ortodox zsidókat jelöli, akiket gyakran ultraortodoxoknak is neveznek. Ultraortodox zsidók az Egyesült Államokban (pl.: New Yorkban) valamint Európában is nagyobb számban élnek, de legnagyobb közösségük Izraelben találhatók. Az ultraortodoxok szigorúan betartják a zsidó vallási törvényeket, gyakran homogén közösségekben élnek, elszigetelődve a szekuláris, vagy kevésbé vallásos zsidó társadalomtól. A közöség férfi tagjai jellemzően a Tóra tanulmányozásának, spirituális életnek szentelik az életüket, amelyet saját zsinagógáikban, iskoláikban végeznek.
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
