Az orosz–ukrán háború kezdete óta Ukrajnában az aknamentesítés a háborús örökség egyik legfontosabb problémájává válik. Az ország területének mintegy negyede, vagyis 139 ezer négyzetkilométer érintett, és a szakértők szerint akár „több száz évre” is szükség lehet a teljes megtisztításához. Az orosz csapatok rendkívül sűrűn telepítik az aknákat, gyakran figyelmen kívül hagyva a terep vagy a civil területek adottságait. Bár az új technológiák, drónok és ukrán fejlesztések gyorsítják a mentesítési folyamatot, a harcok folytatása miatt a feladat napról napra egyre összetettebb.
Hogyan néz ki az aknamentesítés a gyakorlatban?
A statisztikák szerint egy aknamentesítő naponta 15-25 m² területet tud megtisztítani, a domborzat sajátosságaitól és a robbanóanyagok koncentrációjától függően. A szakértők szerint a formula nagyjából így hangzik: egy év háború tíz év aknamentesítés. A folyamat technikailag és szervezetileg is bonyolult. Három fő prioritás van: először a kritikus infrastruktúra megtisztítása, majd a lakóépületek felmérése, végül a mezőgazdasági területek mentesítése. A munka több szakaszból áll: nem technikai felmérés, technikai felmérés, majd a tényleges tisztítás kézi vagy gépi módszerekkel.
Az aknamentesítésnek három fő típusa van: katonai, operatív és humanitárius aknamentesítés.
- Katonai: az aknamentesítés a harci feladatok végrehajtása közben történik, például amikor előrenyomulásra vagy támadásra készülnek. Általában néhány órától néhány napig tarthat. Ezt kizárólag katonai tűzszerészek végzik, mivel speciális kiképzést és felszerelést igényel.
- Operatív vagy sürgősségi: ez a robbanótestek hatástalanítását jelenti, például rakéta- vagy bombaszilánkok eltávolítását a támadások után. Elsősorban civil helyeken történik. Az ilyen munka több órától néhány napig is eltarthat. Ukrajnában ezt a feladatot a Honvédelmi Minisztérium egységei, a Katasztrófavédelmi Szolgálat vagy a rendőrség végzi.
- Humanitárius: az a területek tervszerű, fokozatos megtisztítása a háború után visszamaradt aknáktól és robbanótestektől. Például mezőgazdasági területek, erdők, vagy vízfelületek átvizsgálása a felszabadítás után. Az ilyen munka több napig, de akár hetekig is eltarthat, mivel több lépésben, alaposan kell elvégezni. Humanitárius aknamentesítést már a civil vállalkozások végzik, amelyek megfelelő tanúsítvánnyal, kiképzett szakemberekkel és speciális felszereléssel rendelkeznek.
Milyen eszközöket használnak?
Az aknák és a fel nem robbant lőszerek miatt leginkább a mezőgazdasági dolgozók, gyermekek és idősek vannak kitéve a veszélynek. A leggyakoribb veszélyforrások között szerepelnek a következők: aknavető- és tüzérségi gránátok, kézigránátok, repesz- és robbanó töltetek, kazettás fegyverzet, távolról telepíthető páncéltörő aknák, irányított páncéltörő rakéták maradványai, légibombák és ballisztikus rakéták törmeléke, valamint különféle csapdaaknák (booby-trap) stb. A sokféle és gyakran eltérő működésű robbanóeszköz miatt az ukrán aknamentesítésben egyszerre alkalmaznak kézi módszereket, gépesített megoldásokat és távoli (robotikai/ültetett) rendszereket.
Kézi felszerelések és egyéb érzékelők
Klasszikus fémkeresők, detektorok, vizuális felméréshez használt eszközök, szenzorok és földbe hatoló radarok (GPR). Ezek a „nulladik” eszközök a technikai és nem technikai felméréshez. A fémkeresők használata továbbra is a legelterjedtebb, mivel ez a legolcsóbb módszer is egyben. A kézi mentesítés lassú és kockázatos, de elengedhetetlen a végső, humanitárius minőségű takarításhoz (amikor a területet ténylegesen átadják használatra).
Klasszikus fémkereső. Kép forrása: Shutterstock.com
Mechanizált aknamentesítő gépek
Lánctalpas, páncélozott eszközök, amelyek sima felszíni tisztítást, földforgatást és egyéb megoldást alkalmaznak a felszíni és sekélyen rejlő aknák feltárására és megsemmisítésére. Előnyük, hogy gyorsan és hatékonyan képesek nagy területek megtisztítására, miközben csökkentik a kezelők közvetlen veszélynek való kitettségét. Hátrányuk, hogy nem minden aknát tudnak biztonságosan eltávolítani, különösen a mélyen, kaotikusan vagy nemfémes anyagokból készült robbanótesteket, és korlátozottan alkalmazhatók beépített, sziklás vagy nehezen járható terepen.
Lánctalpas akanamentesítő gép. Kép forrása: Shutterstock.com
Távoli irányítású robotok és rendszerek
Robotos kerekes vagy lánctalpas rendszerek, amelyek távirányítással és kamerákkal, robbanóanyag-megsemmisítő eszközökkel operálnak. Ide tartoznak a DOK-ING MV-10 típusú megoldások (robotikus rendszer), valamint más hasonló robbanószer-hatástalanító-robotok. Ezek fő előnye, hogy emberi jelenlét nélkül végezhetnek kockázatos beavatkozásokat. Ukrajna már saját maga is fejleszt ilyen rendszereket, mivel ezek alkalmazása jelentősen növeli a biztonságot, bár a beruházási költség magasabb.
DOK-ING MV-10 típusú távoli irányítású robot. Kép forrása: Ukrán Gazdasági Minisztérium
Páncélozott aknamentesítő járművek
Kifejezetten mentesítésre tervezett járművek, mint az Armtrac 400 (harcászati/robbanótest-elhárító jármű) vagy a GSC-200 típusú mechanizált aknamentesítő járművek: védett fülke, speciális kerék-/lánc-megoldások és szerelékek a mechanikus eltávolításhoz. Ezeket gyakran katonai vagy állami egységek használják. Az Armtrac 400 eddig a legsikeresebb projekt ezen a területen.
Armtrac 400 típusó páncélozott aknamentesítő jármű. Kép forrása: Wikimedia Commons
Légi felderítés és drónok
Multikopterek és más pilóta nélküli légi járművek kamerákkal és szenzorokkal felszerelve gyorsítják és biztonságosabbá teszik a felderítést, különösen a nehezen elérhető vagy veszélyes területeken. Hátrányuk azonban, hogy nem alkalmasak nagy területek átfogó vizsgálatára.
Az aknamentesítés katonai és pénzügyi háttere
A korábbi Főparancsnok, Valerij Zaluzsnij szerint a 2023-as nyári ukrán ellentámadás sikertelenségének egyik fő oka a gyors aknamentesítéshez szükséges erőforrások hiánya volt az elfoglalt, felaknázott területeken. Az orosz hadsereg akár 15–20 km széles aknamezőket telepít, és drónokkal figyeli a megtisztított területeket, míg az orosz „Zemledelje” rendszer 5–15 km távolságra képes aknákat telepíteni, így a megtisztított területek gyorsan újra veszélyessé válhatnak. A katonai aknamentesítés ezért folyamatosan kockázatos, és speciális kiképzett tűzszerészeket, valamint mechanizált és robotikus eszközöket igényel a biztonságos előrenyomuláshoz.
Ami a pénzügyi oldalát illeti, a Világbank becslése szerint a teljes megtisztítás költsége 29,8 milliárd dollár, négyzetméterenként 2–8 dollár, ami meghaladja az ország önálló kapacitásait. A folyamat nagyrészt nemzetközi támogatásokra támaszkodik: az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Litvánia, Hollandia és Svédország nyújt technikai segítséget, de a modern aknamentesítő gépek, speciális járművek és védőfelszerelések hiányosak. A képzett munkaerő is szűkös, bár a szakemeberek száma folyamatosan nő: 2023-ban kb. 1500, 2024-ben kb. 3500 aknamentesítő dolgozott Ukrajnában. Gépesített aknamentesítő eszközből 2023 elején szinte semmi nem volt, most 55 darab áll rendelkezésre. A katonai és polgári szervezetek mellett 59 nemzetközi és civil szervezet rendelkezik hivatalos engedéllyel a munkára.
Az aknamentesítés rendkívül összetett és hosszú folyamat. A világ számos pontján találkozhatunk olyan példákkal, ahol évtizedekkel a háború befejezése után is jelentős aknás területek maradtak, például Bosznia-Hercegovinában vagy Kambodzsában. Mivel Ukrajna erőforrásai szűkösek ezen a területen, az ukrán föld teljes megtisztítása nagymértékben a széles nemzetközi összefogáson múlik.
Olekszij Anton jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának politológia mesterszakos hallgatója. Korábban a Magyar Külügyi Intézetnél dolgozott gyakornokként, ahol a posztszovjet térség politikai helyzetével foglalkozott.
Szakterülete a nemzetközi kapcsolatok és diplomácia, különösen a posztszovjet államok politikai és gazdasági fejlődése.
