A világon 1,5 milliárd vegetáriánus és 88 millió vegán van. Ők nem csak a böjt alatt választják a húsmentes étrendet. Ez a szám azt jelenti, hogy a Földön lényegében minden ötödik lakos vegetáriánus. A kontinensek közül Európában a legalacsonyabb a húselhagyók aránya. Magyarországon – hasonlóan a kontinens többi országához – 5% körül alakul hányaduk a népességen belül. Nemzetközi összevetésben gyakran kulturális és vallási okai vannak annak, hogy valaki nem eszik húst. Ilyen módon a vegetáriánusok aránya Indiában a legmagasabb, nemzetközi kutatások alapján elérheti 31–42%-ot. A második a listán Mexikó 19%-os aránnyal, ahol a húselhagyás szintén összefügg az őslakos örökséggel. Kínában is magas, 14%-os a vegetáriánusok aránya, akik mellett sokan követik a növényi étrendek más kombinációit. A másik meghatározó tényező a húsmentes étkezés terjedése kapcsán annak összefüggése a környezettudatossággal, az állatjogokkal és egészségügyi megfontolásokkal. Európában a húsmentesség sok esetben a nagyböjt időszakához kötődik. Az alkalmi vegetáriánusok számára egyre könnyebb a választás mind receptekben, mind a vendéglátásban. A vegetáriánus és vegán kiskereskedelmi termékek illetve az éttermek jelentős bővülésen mennek keresztül világszerte. Érdemes látni azt is, hogy a fiatalabb generációk lényegesen fogékonyabbak a húsmentes étkezésre. Ilyen módon a szektor további dinamikus növekedése várható.
Vegetáriánusok a világban
A Föld 1,5 milliárd vegetáriánus népességéből a döntő többség a tradíció alapon kerüli a húsfogyasztást, míg becslések szerint 75 millióan önként választják ezt az étkezési szokást. A vegetáriánusok mellett a vegánok (teljesen növényi alapon étkezők) 88 millióan vannak. A vegetáriánus kifejezés olyan táplálkozási formát jelöl, amely során növényi ételeket fogyasztanak, de a tejtermékek és a tojás is helyet kaphat benne, az elsődleges szempont az állatok megölésével keletkező ételek kerülése. A vegánok kizárólag növényi eredetű ételeket esznek,
Ábra: A térkép a vegetáriánus étkezési szokásokat követők arányát mutatja, és igyekszik egységes képet mutatni arról, mely országokat jellemzi leginkább e szokás. Az adatok nem tükrözik a hasonló étrendet alkalmazók (vegán, pescatáriánus, felxitáriánus), milyen arányt képviselnek. Az ábrázolás arra törekszik, hogy a főbb arányokat modellezze. Szerző: Németh Viktória. Forrás: WHO (Egészségügyi Világszervezet). Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21823928/
Ázsiában van a legtöbb vegetáriánus
A Nielsen kutatása alapján a kontinensen lényegében minden harmadik lakos kerüli a húsfogyasztást. A vegetáriánusok a népesség 19%-t, míg a vegánok 9%-t adják. Az ázsiai országokban elsősorban vallási és kulturális okok miatt terjedt el a húsmentes étkezés. Az ún. ahimsza, azaz a nem-ártás, vagy másként fogalmazva az erőszkmentesség elve a buddhizmusban, a dzsainizmusban (korai, ortodox védikus, azaz hindu irányzatban), a hinduizmusban és a szikhizmusban (iszlám és hindu elemeket egyesítő indiai vallásban) is megtalálható, fontos erkölcsi alapvetés. Az elvet az étkezésben leggyakrabban a húsmentes életmódon keresztül valósítják meg.
Az indiai szub-kontinensen vallási irányzatainak köszönhetően Indiában a legelterjedtebb a növényi alapú étkezési forma. Az 1,4 milliárd lakosú ország népességének legalább harmada, de más becslések alapján akár 42%-a is vegetáriánus lehet. Ugyanakkor Indián belül vannak jelentősebb különbségek: míg az északnyugati Radzsasztánban a 75%-ot is elérheti a növényi étrendet követők aránya, addig a keleti és déli államokban csupán néhány százalék az arányuk.
Az ázsiai kontinens második legnépesebb országában, Kínában a lakosságának 14%-a vegetáriánus és 2% vegán, de magas a felxitáriánusok (rugalmasan, nagyobbrészt növényi étrendet követő) és a pescatariánusok (a növényi étrend mellett halat és a tenger gyümölcseit fogyasztók) aránya is 7–8%. A kínai húsmentes étkezés elsődlegesen a buddhista vallás követéséből fakad, de a taoizmus gyakorlatai között is fellelhető. Ugyanakkor a vegán mozgalom terjedése a kínai nagyvárosokban is megfigyelhető, elsősorban a fiatalok körében. Ennek háttere elsődlegesen a környezettudatosság terjedése.
Ausztrália és Új-Zéland
Egyes felmérések, így a Nielsen kutatása is Ázsiához sorolja a csendes-óceáni térséget, benne Ausztráliát és Új-Zélandot. E két országban magas, 10-12% a vegetáriánusok aránya. Azzal együtt, hogy jelentős az ázsiai származású populáció, elsődlegesen állatjóléti, egészségi és környezeti megfontolások miatt kerülik a húsfogyasztást.
Afrika és a Közel-Kelet a második a kontinensek rangsorában
Ázsia után a második legtöbb vegetáriánus Afrika és a Közel-Kelet régiójában él a Nielsen kutatása alapján. A vizsgálat Egyiptomot, Marokkót, Szaúd-Arábiát, Dél-Afrikát és az Egyesült Arab Emírségeket foglalta magába, és mint a térség szempontjából reprezentatív mintát kínáló országok, egységes adatokat közölt róluk. Ez alapján a vegetáriánusok aránya 16%. A növényi alapú étrend elsősorban a rendelkezésre álló alapanyagok miatt, másodsorban vallási okokra visszavezethető, de már megjelentek a nyugati trendek nyomán a környezetvédelmi szempontok is.
Az iszlám kultúra elsődlegesen a húsfogyasztásra épül. Mindazonáltal az észak-afrikai gazdag, vegetáriánus hagyományt alakítottak ki a rendelkezésreálló alapanyagokból, amely gabonaféléket, kuszkuszt, illetve fűszeres zöldségeket, gyümölcsöket és hüvelyeset tartalmaz. Emellett a Szubszaharai Afrikában (a kontinens Szahara sivatagtól délre eső része) szintén vannak tradicionális alapjai a növényi konyhának. Ugyanakkor érdemes látni azt is, hogy a városi középosztály erősödése inkább a húsfogyasztás növekedését eredményezi Latin-Amerikához és Ázsiához hasonlóan, ahogyan erről korábban az Oeconomus oldalán is írtunk. Mindazonáltal egyre több vegetáriánus és vegán étterem nyílik, a tradíciók ápolása mellett az élelmiszerbiztonság, egészségügyi és környezeti kihívásokra reagálva. Dél-Afrika élen jár ebben a törekvésben. Mindazonáltal az Egyesült Államokban készült kutatások megállapítják azt is, hogy az afrikai származású amerikai állampolgárok, saját kulturális gyökereikhez való visszatérés keretében fordulnak a vegetáriánus táplálkozás felé. Az Egyesült Államokban körükben emelkedik a leggyorsabb ütemben a húsmentes étkezők követők aránya.
A fenti kulturális sajátosságok mellett Mauritiuson és Dél-Afrika egyik tartományában a hindu népesség miatt is elterjedt a növényi alapú konyha. Az etióp és kopt keresztények körében a gyakori böjti időszakok miatt fejlődött ki a változatos vegetáriánus ételek gazdag tárháza.
Latin-Amerika a harmadik a rangsorban
A Nielsen mérése alapján a térség lakosainak 8%-a vegetáriánus és 4%-a vegán. Azzal együtt, hogy a régióra vonatkozó kutatások sokszor ellentámadásos következtetésekre jutnak, egyes országok konyhájában kiemelt helyet foglal el a növényi alapú étkezés.
A globális összehasonlításban a második legtöbb vegetáriánussal rendelkező Mexikót 19%-os arány jellemzi az étkezési szokás tekintetében. A húselhagyás összefügg az őslakos örökség felélesztésével. A térségben a második legtöbb vegetáriánussal rendelkező Brazília az ellentmondások országa, ez a szélsőséges társadalmi különbségek mellett az élelmezésben és az élelmiszerekhez való hozzáférésben is megmutatkozik. Függetlenül attól, hogy az ország a világ legnagyobb marha exportőre, a vegetáriánusok aránya 14%. A növényi étrendet követők elsősorban a nagyvárosokban élnek, és gyakran a tehetősebb réteghez tartoznak az étkezési szokás követői, akik egészségtudatos megfontolásokat, környezeti, valamint állatjóléti elveket tartanak szem előtt. Argentínában hasonló a helyzet, az új trendekhez kapcsolódik a növényi alapú étrend terjedése. A vegetáriánus étkezés az elmúlt években ugrásszerűen emelkedett. Míg a 2010-es évek közepéig csupán a lakosság 2–3%-a volt fogékony, addig a 2020-as évekre a húsmentesen étkezők aránya 12%-t is elérheti.
Észak-Amerika a nemzetközi átlag alatt
Észak-Amerikában a lakosság 6%-a és csupán 2%-a vegán a Nielsen felmérése szerint. E tekintetben Kanada lényegesen az Egyesült Államok előtt jár. A kontinens kisebb lélekszámú Kanadában a lakosok 9-10%-a kerüli a húsfogyasztást, addig a jóval nagyobb népeséggel rendelkező Egyesült Államokban alig haladja meg az 5%-t. Kanadában és az Egyesült Államokban is elsődlegesen az egészségügyi szempontok, a környezeti és állatjóléti szempontok miatt döntenek a húsmentes étkezés mellett.
Európa
Európa lakosságának csupán 5%-a vegetáriánus és további 2-3%-a vegán több más vizsgálat mellett a Nielsen kutatása alapján. Az európai országok közül az északi országokban a legmagasabb az elsődlegesen növényi étrendet alkalmazók aránya, a régión belül Finnországban a legnagyobb ez a hányad, 12%. Észak-Európát követi Németország (10% körüli aránnyal). Közép- és Kelet-Európában Lengyelország áll az élen a sorban, 8%-ot meghaladó szinttel, amiben a nagyböjtöt tartó katolikusok magas létszáma, és az általuk kialakított receptek tárháza is hozzájárulhat. Magyarországon a vegetáriánus népesség hányada lényegében megegyezik a környező országokkal – Csehországgal, Romániával, Szlovákiával, Szlovéniával vagy Ukrajnával – 5%-os.
Az Európa Parlament felmérése alapján sokszor meggyőződésbeli oka (környezetvédelmi szempontok vagy az állatjogok) van az életforma melletti döntésnek. Ugyanakkor egy Finnországban – más európai országokhoz hasonlóan – a koronavírus-járvány kitörése után készült kutatás alapján a pandémia alatt ugrásszerűen emelkedett a húsmentes étkezést választók száma, akiket elsődlegesen egészségtudatos szempontok alapján döntöttek a húselhagyás mellett. A Good Food Institute szerint a növényi alapú élelmiszerek értékesítése Európában 22%-kal nőtt 2020 és 2022 között. Az adat nem csupán arra utal, hogy a vegetáriánusok száma nőtt, hanem azt is magába fogja, hogy a teljes népesség körében nőtt a növényi táplálék fogyasztás.
A fiatalok és a növényi étrend
A vegetáriánusok és vegánok aránya magasabb a fiatalabb generációk, így a Z (1997–2010 között születettek) és Millenáris (vagy Y korosztály, az 1981–1996 között születettek) generáció körében, mint az idősebbeknél. Nemzetközi szinten arányuk elérheti a 27%-t is, míg az idősebb korosztályok esetében 23 és 16%-os arányban csökkenő tendenciát mutat.
Vegetáriánusok világa
A globálisan, különösen a nyugati világban terjedő trendeknek, és a vegetáriánus népesség fiatalok közötti népszerűsége miatt a növényi alapú élelmiszeripar, kiskereskedelem és vendéglátás gyorsan bővülő szektor. Ugyanakkor a jövőben is az ázsiai piac maradhat a vegetáriánus élelmiszerek elsődleges terepe. Globálisan 2024 és 2030-as évek eleje közötti időszakban akár éves szinten 10%-kal is növekedhet a szegmens.
Németh Viktória makroökonómiai elemző és külpolitikai szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott nemzetközi tanulmányok szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot geopolitika szakirányon. Korábban makroökonómiai elemzőként dolgozott a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, a Magyar Nemzeti Banknál és az MKB-nál, mely a magyar bankrendszer egyik legrégebbi és legmeghatározóbb kereskedelmi bankja.
