Bár Izrael fejlett védelmi iparral rendelkezik, az elmúlt 15 hónap intenzív háborúja során elhasznált hadianyagot kénytelen külső forrásból is pótolni. Izrael számára az Egyesült Államok által folyósított rendszeres és eseti védelmi segély jelenti az elsődleges utánpótlást, azonban az elmúlt másfél évben több európai ország Izraelbe irányuló védelmi exportja is növekedést mutat. Köztük is kiemelkedő Magyarország déli szomszédja, amely a nemzetközi nyomás ellenére igen látványosan többszörözte izraeli fegyvereladását 2023-óta.
A legnagyobb támogató: az Egyesült Államok
A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) nemzetközi fegyvereladási trendelemzése szerint 2019 és 2023 között az Egyesült Államok Izrael fegyverimportjának mintegy 70%-ért felelt.
Az Egyesült Államok és Izrael közötti szövetségi viszonyból fakadóan Washington régóta elkötelezett a zsidó állam biztonsága, Izrael regionális katonai (minőségi) fölényének fenntartása iránt. Az Egyesült Államok külpolitikájának régóta aktív része a különböző külföldi támogatások juttatása (védelmi és nem védelmi jellegű egyaránt) amelynek Jeruzsálem nem kizárólagos, de egyik legjelentősebb kedvezményezettje.
Az Egyesült Államok és Izrael közötti rendszeres katonai támogatást 1999-óta a Külföldi Katonai Támogatás (Foreign Military Fund, FMF) keretében 10 éves időtartamú szerződésben rögzítik. A 2019-2028-as pénzügyi időszakra Washington összesen 38 milliárd dollár értékben nyújt támogatást a zsidó államnak. Ez 3,3 milliárd dollár katonai finanszírozási támogatást, valamint 500 millió dollár rakétavédelmi támogatást jelent Izraelnek évente.
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21862630/
Ezen a rendszeres támogatás kívül eseti eladások és kiegészítő támogatások keretében is számos megállapodást kötöttek a felek 2023. október 7-után.
A háború első évében Washington legalább 100 olyan fegyverüzletet kötött Jeruzsálemmel, amelyet értékhatára miatt kongresszusi jóváhagyás nélkül is megtehetett. Ebben különböző tüzérségi lövedékek, M4A1 puska, páncéltörő rakéta, bunkerromboló bomba és kis átmérőjű bomba is szerepelt.
2024 áprilisában a Kongresszus 14,1 milliárd dolláros katonai gyorssegélyről döntött, hogy feltöltsék Izrael háború során leapadt raktárkészleteit. Az összeget Izrael a Vaskupola (Iron Dome) és a Dávid Parittyája (David’s Sling) rakétavédelmi rendszerek feltöltésére, a tüzérségi és kritikus fontosságú fegyverek és lőszerek gyártásának fokozására valamit az Iron Beam lézerfegyver fejlesztésére költötte.
2024 augusztusában pedig újabb 20 milliárd dolláros biztonsági segélycsomagot hagyott jóvá az amerikai Kongresszus, bár az ebben szereplő tételek leszállítására 2026-2029-es periódus lett megjelölve.
Nyomás alatt Németország
Az Egyesült Államok után Németország adja Izrael fegyverimportjának legnagyobb hányadát. Az Izraelbe irányuló német fegyverexport az október 7-i események és a gázai háború kezdete után egyértelmű kiugrást mutat. 2023-ban Németország 308 egyedi exportengedélyt adott ki, az engedélyek értékét tekintve a legnagyobb mennyiséget – a teljes összeg 88%-át – az év második felében hagyták jóvá a német hatóságok. Így a német hadianyag Izraelbe történő kivitele 2023-ban elérte 326,5 millió eurós értéket. Az összeg legnagyobb része katonai felszerelésekre vonatkozik, mindössze 20 millió euró az, amely kifejezetten a „hadifegyverek” (War Weapons) exportjáról szól.
A 2023-as 326 millió eurós érték tízszeres növekedést jelent 2022-höz képest, amikor az Izrael számára jóváhagyott fegyverexport-engedélyek összértéke mindössze 32 millió eurót tett ki. Ha nem vesszük figyelembe a 2014 és 2015-ben, valamint 2020-ban jóváhagyott, önmagában nagy tételnek számító tengeralattjáró és hadihajó szállításokat, akkor a 2023-as német fegyverexport Izraelbe 20 éves csúcsot döntött (lásd ábra).
Az ábra itt hivatkozható: https://public.flourish.studio/visualisation/21863406/
2024-ben azonban, ahogyan az Izrael gázai háborújával szembeni nemzetközi kritika erősödött, a német kormányra is nyomást helyeztek hazai és nemzetközi emberi jogi szervezetek, hogy humanitárius okok miatt korlátozza fegyverexportját Izrael felé. Bár a német bíróság 2024 májusában elutasította több palesztinpárti NGO azon kérését, hogy teljesen tiltsák meg a kormánynak a fegyvereladást Izrael számára, a német Gazdasági Minisztérium adatai szerint a 2024-es évben az izraeli fegyverexport jóváhagyások éves értéke 161 millió euróra csökkent. Bár az érték még így is majdnem ötszöröse a 2022-es, háború előtti izraeli német fegyverexportnak, a német kormányra helyeződő nyomás jelentős visszaesést okozott.
Nemzetközi embargó
A SIPRI adatai szerint az Egyesült Államok és Németország a 2019 és 2023 közötti izraeli fegyverimport 99%-ért felelt, míg a fennmaradó 1%-ot leginkább Olaszország, az Egyesült Királyság, Kanada és Hollandia adja. Ezen országok különböző katonai célú eszközöket és bizonyos esetben kritikus fontosságú alkatrészeket szállítanak Izraelnek.
Ezen országok Izraelbe irányuló védelmi exportját azonban nemcsak az export alacsony értéke miatt nehéz elemezni, hanem azért is mert nemzetközi emberi jogi NGO-k nyomására 2024 év elejére szinte mindegyikük felfüggesztette ezen exporttevékenységét.
Olaszország már 2023 novemberben visszavonta az Izraelbe irányuló fegyverexport engedélyeinek kiadását, mivel olasz törvények értelmében tilos a fegyverszállítás aktívan háborút folytató országokba vagy olyan országoknak, amelyről úgy ítélik meg, hogy megsérti a nemzetközi emberi jogokat. Párizsban tavaly 11 NGO nyújtott be bírósági keresetet annak érdekében, hogy Franciaország állítsa le a fegyverszállításokat Izrael vélt emberi jogi sértései miatt. Nagy-Britanniában az Izraelbe irányuló fegyverexport-engedélyek jóváhagyása 13 éves mélypontra zuhant. A holland bíróság pedig 2024 februárjában döntött úgy, hogy Hollandiának le kell állítania az F-35-ös vadászrepülőgépek alkatrészeinek Izraelbe szállítását.
2024 áprilisában az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 28 ország támogatta, hogy szüntessék be a fegyverek, lőszerek és egyéb katonai felszerelések Izraelnek történő eladását a gázai háború civil áldozatai miatt. A nyilatkozatot 13 tartózkodás és 6 ellenszavazat – köztük az Egyesült Államok és Németország részéről – mellett fogadták el.
Szerbia nem enged az NGO-knak
A nemzetközi ellenszéllel szemben kiugró mértékű izraeli fegyverexportba kezdett Szerbia a tavalyi évben. A BIRN által gyűjtött vámadatok szerint a szerb fegyvereladások értéke 2024-ben 42,3 millió euróra emelkedett, amely 30-szoros növekedést jelent a 2023-as értékhez képest. Akkor a szerb fegyver és lőszerexport értéke mindössze 1,4 millió euró volt.
A fegyverek eladását Szerbia részéről a Jugoimport-SDPR állami tulajdonú fegyvergyártó, valamint a védelmi vonatkozású felszerelések importjával és exportjával foglalkozó közvetítő vállalat bonyolította le. A nemzetközi légtérfigyelő adatbázis szerint pedig Belgrádból és a dél-szerbiai Nisből tavaly legalább 20 fegyverszállító repülő landolt az izraeli Nevatim légibázison.
Szerbia fegyverexportja Izraelbe a 2025. január 15-én megkötött tűzszünet után is folytatódik. Helyi információk szerint csak januárban legalább három izraeli katonai teherszállító gép fordult meg a belgrádi repülőtéren. A rakománya pedig nyílt források alapján 155 mm-es löveg lőszerek lehettek, amelyek iránt az elmúlt években igencsak megélénkült a kereslet a Közel-Keleten és Ukrajnában egyaránt.
Mit kaphat cserébe Belgrád?
Jichák Hercog izraeli elnök tavaly szeptemberi belgrádi látogatásán Alekszandar Vucsics szerb elnökkel egy szabadkereskedelmi megállapodás mielőbbi létrehozását szorgalmazta a két ország között. Vucsics szerint a találkozón a kiberbiztonság, mesterséges intelligencia és egyéb technológiai területeken történő együttműködésről és izraeli befektetésekről is szó esett.
Januárban Szerbia megállapodást írt alá arról, hogy az izraeli Elbit Systems cégtől PULS rakétarendszert és Hermes 900 felderítő drónt vásárol. A szerződés értéke 335 millió dollár, az eszközöket a következő három és fél év során szállítják le.
A nemzetközi szervezetek nyomásgyakorlását figyelmen kívül hagyva Szerbia az izraeli fegyvereladások felpörgetésében nem csak a hazai védelmi ipar plusz bevételszerzési lehetőségét látja. A zsidó állam támogatásával Belgrád Washington kegyeit is keresheti, hiszen Izraelre régóta a Fehér Házba vezető kapuként tekintenek az Egyesült Államok érdeklődését egyébként kevésbé felkeltő kisebb államok. A határozottan Izrael-barát Donald Tump újbóli hivatalba lépése után pedig Belgrád várakozása szerint még könnyebb lehet politikai haszonra váltani Izrael támogatását Washingtonban.
Források:
GRITTEN, David: Gaza war: Where does Israel get its weapons? In: BBC, 2024.11.03.
https://www.bbc.com/news/world-middle-east-68737412
JONES, Mared Gwyn: French President Emmanuel Macron has joined calls to halt the sale of arms to Israel. In: Euronews, 2024.10.09.
https://www.euronews.com/my-europe/2024/10/09/are-european-countries-still-supplying-arms-to-israel
HUSSAIN, Zain: How top arms exporters have responded to the war in Gaza. In: SIPRI, 2024.07.03.
https://www.sipri.org/commentary/topical-backgrounder/2024/how-top-arms-exporters-have-responded-war-gaza
German Arms Exports to Israel 2003-2023 Short Study. In: Forensis, 2024.04.02.
https://content.forensic-architecture.org/wp-content/uploads/2023/04/Forensis-Report-German-Arms-Exports-to-Israel-2003-2023.pdf
Germany doubles arms exports to Ukraine, halves them to Israel in 2024. In: Reuters, 2024.12.18.
https://www.reuters.com/world/europe/germany-doubles-arms-exports-ukraine-halves-them-israel-2024-2024-12-18/
Germany approves over $100 million in arms exports to Israel, angering rights groups. In: Times of Israel, 2024.10.24.
https://www.timesofisrael.com/germany-approves-over-100-million-in-arms-exports-to-israel-angering-rights-groups/
DRAGOJLO, Sasa; SCHARF, Avi: Serbian Arms Sales to Israel Top 23 Million Euros in 2024. In: Balkan Insight, 2024.11.02.
https://balkaninsight.com/2024/09/02/serbian-arms-sales-to-israel-top-23-million-euros-in-2024/
DRAGOJLO, Sasa; SCHARF, Avi: Regardless of War Crimes Claims, Serbia’s Arms Sales to Israel Soar. In: Balkan Insight, 2025.01.28.
https://balkaninsight.com/2025/01/28/regardless-of-war-crimes-claims-serbias-arms-sales-to-israel-soar/
Nagy Dávid, politikai elemző, biztonság- és védelmi politikai szakértő. Tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Haifai Egyetemen végezte, mesterdiplomáját nemzetközi biztonság- és védelempolitika szakon szerezte.
Karrierjét a Danube Institute elemzőjeként kezdte, majd tanácsadóként és az elemzési részleg vezetőjeként dolgozott az EuroAtlantic Tanácsadó és Befektetési Zrt.-nél. Jelenleg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány geopolitikai elemzőjeként tevékenykedik.
Fő kutatási területe a közép-európai biztonságpolitika, valamint a Közel-Kelet geopolitikai dinamikái, különös tekintettel Izraelre.
