Korábbi elemzéseinkben rendszeresen foglalkoztunk az ukrán gazdaság helyzetével, tekintettel a háború okozta kihívásokra, nehézségekre. A külkereskedelem az ukrán gazdaság egyik legfontosabb bevételi forrása, a mezőgazdasági termékek mellett magas az ipari termékek és a szolgáltatások exportjának értéke is. A háború immár harmadik éve nehezíti az ország kivitelének lehetőségeit, a tengeri szállítmányozás akadályai mellett a szárazföldi logisztikában is gyakran adódnak szűk keresztmetszetek. Alábbi összefoglalónkban az eddig ismert, 2025. évi adatokat tekintjük át a külkereskedelem szempontjából, kitérve az árucsere mellett a hazautalásokra, valamint a külföldi befektetésekre is.
Az Ukrán Nemzeti Bank április végén tette közzé az eddigi, 2025-ös évre vonatkozó külkereskedelmi adatokat. Ahogyan az előző években, úgy idén is, a háború miatt az ukrán külkereskedelem komoly károkat szenved el, függetlenül attól, hogy az Európai Unió milyen támogatásokkal igyekszik az ukrán termékeket a közös piacra juttatni. Az előző, 2024-es év adatainak 2025. január-februári adataival való összehasonlítása során kitűnik, hogy a korábbi évben kedvezőbb helyzetből indult az export és az import is.
2025 januárjában az előző év azonos időszakához képest az áruexport 12,7%-kal, februárban pedig már 15,3%-kal volt kevesebb. Az import esetén bővülés figyelhető meg: januárban az előző év azonos időszakához képest 9,5%-os, februárban pedig 15,3%-os növekedés történt. Az exportcsökkenés mögött az ország iparának kedvezőtlen helyzete, a termelés zsugorodása, ezáltal az exportálható áruk mennyiségének visszaesése húzódik meg. Ugyanezen okok mutathatóak ki az import bővülésénél is: kevesebb megtermelt termék miatt az ország egyre több importra szorul. Az áruszerkezet tekintetében az exportnál a legjelentősebb visszaesés a 2025-ös évben mindeddig a mezőgazdasági termékeknél (-18%), az ásványi anyagoknál (-19,4%), valamint a vegyipari áruknál (-22%) figyelhető meg. Jelentős csökkenés mutatkozik még ezen kívül a vas- és színesfémek kivitelénél is, itt az előző év azonos időszakához képest februárig -14,2% volt a visszaesés mértéke. Az import bővülésénél a legnagyobb növekedést a gépek és berendezések (21,2%), valamint az ásványi anyagok (7,5%) esetén rögzítették. Csökkent a fűrészáru és a fatermékek importja, az előző év azonos időszakához képest 9,3%-os visszaesés mutatkozik ebben az árukategóriában.
A külkereskedelmi értékekre kedvezően hatott az előző év során, hogy az Európai Unió fenntartotta a korábbi megállapodását Ukrajnával az áruforgalom közúti szállítására vonatkozóan. A 2022. június 29-e óta hatályos megállapodás révén az Ukrajnából az EU-ba közúton szállított import mennyisége 42%-kal, értéke pedig 28%-kal nőtt, míg az Ukrajnába irányuló uniós export mennyisége 37%-kal, értéke pedig 50%-kal emelkedett. Annak érdekében, hogy Ukrajna könnyebben hozzáférhessen a globális piacokhoz azáltal, hogy zökkenőmentesebbé teszi az uniós országokon keresztüli árutovábbítást és megerősíti a kereskedelmi kapcsolatokat az uniós piaccal, az EU és Ukrajna 2025. december 31-ig meghosszabbította közúti szállítási megállapodását.
Az árukülkereskedelem mellett érdemes röviden áttekinteni a szolgáltatás külkereskedelem mutatóinak változását is.
A szolgáltatás exportjának esetében a legjelentősebb ágazatok közé tartozik a szállítmányozás – ezen belül is a csővezetéken történő szállítás – a telekommunikáció és az üzleti szolgáltatások. Az eddigi adatok alapján, a 2025. januári-februári szolgáltatásexport értéke az előző év azonos időszakához képest -12%-os csökkenést ért el, ami elsősorban a szállítmányozási ágazatban tapasztalt zsugorodás következménye lett. A szolgáltatásimport oldalán az előző év azonos időszakához képest idén január-február során növekedés figyelhető meg a szállítmányozás és a telekommunikáció egyes alágazataiban, de összességében a teljes érték csökkent az előző időszakhoz képest (-5,8%). Mindkét, az export és az import visszaesése mögött, hasonló okok állnak, mint az árukülkereskedelem esetén is rögzítettük, annyi különbséggel, hogy itt a szolgáltatások iránti kereslet csökkent, amely együttesen visszavezethető vissza a termelés és a belső fogyasztás zsugorodására.
A külkereskedelmi adatok mellett a folyó fizetési egyenleg is több érdekes adattal szolgál a vizsgált periódusra vonatkozóan.
–
2024. augusztus és december kivételével az ukrán folyó fizetési mérleg egyenlege végig negatív, deficites maradt. A deficit mögött elsősorban a folyamatosan hiányt jelző külkereskedelmi egyenleg áll. Ahogyan az első grafikon adatain is látható volt, Ukrajnában az elmúlt hónapok során folyamatosan magasabb volt az import, mint az export, az emiatt keletkező hiány pedig rontja a folyó fizetési mérleg egyenleget is. Az augusztusi és a decemberi szufficit a másodlagos nettó bevételekben történő változás miatt módosította kedvezően a folyó fizetési mérleg egyenleget. Ebben a két hónapban ugyanis jelentős mértékű hitel került folyósításra Ukrajna részére (augusztusban 6 375 millió USD, decemberben pedig 4 673 millió USD). Mindkét hitelt az Európai Unió biztosította Ukrajna részére.
A hazautalások szintén régóta fontos részét képezik az ukrajnai bevételeknek, az utóbbi időben azonban fokozatosan csökken a külföldről Ukrajnába irányuló ilyen jellegű tranzakciók értéke. Míg 2024. január-februárjában összesen 1 640 millió USD volt a hazautalások értéke, addig 2025. január-februárban 1 332 millió USD. Az összesített éves adatok is azt mutatják, hogy fokozatosan zsugorodik a hazautalt összegek értéke (2023-ban 11 292 millió USD, 2024-ben 9 480 millió USD). A háttérben a legvalószínűbb okok között fellelhető a külföldre költözött ukránok megváltozott hazautalási szokásai (a banki költségek miatt számos esetben egyéb módon juttatják vissza az országba a megtermelt jövedelmet, amely így a hivatalos statisztikákban nem jelenik meg), valamint a hazautalt összegek csökkenése is megjelenik.
A külföldi tőkebefektetések Ukrajna esetében számos lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a gazdasági helyzetet valamelyest javíthassa az ország, még a háború miatti nehézségek ellenére is. A jelenlegi adatok alapján azonban inkább az óvatosság jellemzi a befektetőket, mintsem az új akvizíciók indítása.
Az előző év első két hónapjában nagyobb mértékű volt a külföldi közvetlen tőkekivonás Ukrajnában, mint idén január és február során (-70% az előző év azonos időszakához képest). A portfólió befektetés esetén az előző év ugyancsak kedvezőtlenebbül indult, mint az idei, az egyéb befektetések szekciót pedig az Ukrán Nemzeti Bank forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentése befolyásolta. A külföldi befektetők részéről a 2025-ös pozitívabb hozzáállást minden valószínűség szerint befolyásolta a lehetséges békekötés vagy fegyverszünet. Ez optimistább helyzetet teremt a befektetői környezet számára, amely így ismét tervezni készül Ukrajnával mint befektetési helyszínnel is.
Összességében az ukrán külkereskedelem az eddigi adatok alapján egy újabb nehéz évet kezdett, de több jel is arra utal, hogy a kemény téli hónapok után akár pozitív változás is indulhat. Az EU részéről meghosszabították a szárazföldi szállítási megállapodást, ami mindenképp kedvezően befolyásolja majd az ukrán export számait, valamint a befektetők részéről is optimistább a hangulat, mint tavaly volt. A nehézségek között a gazdaság belső problémái állnak, amelyek jelentősen kihatnak majd a felsorolt változásokra is. A mezőgazdaság és az ipar teljesítménye meghatározó lehet a következő hónapokra nézve is.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
