Az elmúlt több, mint két és fél év során már számos alkalommal beszámoltunk az ukrán gazdaság helyzetéről, annak alakulásáról a háború fényében. Arra is többször kitértünk, hogy az ukrán gazdaságban mekkora szerepe volt a harcok előtt a külföldi tőkeáramlásnak, továbbá, hogy jelenleg ezek az értékek hogyan alakulnak. A háborús károk, a geopolitikai helyzet, a folyamatos és súlyos orosz támadások miatt Ukrajna, mint befektetési helyszín szerepe erősen romlott. Mindazonáltal még ma is találunk olyan befektetőket, akik itt helyeznének el tőkét, nyitnának termelési egységet. Összefoglaló anyagunkban a 2024. I. negyedévi ukrajnai FDI áramlást tekintjük át, kitérve arra, hogy az új befektetők vagy az újrabefektetett jövedelmek vannak- e többségben a számok mögött.
A Multilaterális Beruházási Ügynökség (Multilateral Investment Guarantee Agency – MIGA) egy korábbi tanulmánya az olyan országokat vizsgálta, amelyek területén háborús konfliktusok kezdődtek. A kutatás során arra keresték a választ, hogy a háború milyen mértékben csökkenti a befektetési kedvet, a beáramló FDI-t az adott országban és régióban egyaránt. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy az új beruházások száma egy jelentősebbnek tekinthető konfliktus következtében 34%-kal, míg a befektetett tőke értéke átlagosan 90%-kal csökkenhet. A befektetők számára a kiszámítható és stabil gazdasági és politikai környezet egyaránt fontos, így a nagymértékű tőkekivonás, tőkemenekítés egyfajta természetes jelenség háborús országok gazdaságában.
A 2022-es februári eseményeket követően az első sokk után számos külföldi tulajdonban lévő ukrajnai leányvállalat döntött az országból történő kivonulás mellett. Azok, akik maradtak, lehetőségeikhez mérten, gyártórészlegeiket a harcoktól távoli országrészekbe helyezték át. Kérdéses lett, hogy az instabillá váló geopolitikai és gazdasági helyzetben mikor lesz képes az ország ismét a tőkevonzásra. Ukrajna esetében a külföldi tőkeáramlás mértéke számottevő. A háború kirobbanását megelőző években átlagosan a GDP 3,1%-át tette ki a beáramló FDI értéke (2016 és 2021 közötti évek figyelembevételével). A 2014-es krími eseményeket megelőzően 3,3% körüli volt ez az érték, így elsőre úgy tűnhet, hogy az akkori háborús helyzet ellenére, később sem csökkent jelentősen és hosszútávon a beáramló FDI összege a GDP-hez viszonyítva és nominálisan sem.
Az országba áramló külföldi tőke révén számos, főként nyugat-európai nagyvállalat vettette meg lábát a kelet-európai állam területén már a kétezres évek kezdete óta. A leányvállalatok a munkaerőpiacra gyakorolt kedvező hatása mellett, növelték a gazdasági teljesítményt, amelyek jótékonyan hatottak az ország helyzetére is. Az utóbbi években azonban több nehézség is gátolta a még magasabb értékű FDI vonzását: előbb a koronavírus járvány okozta leállások, gazdasági visszaesések nehezítették a helyzetet, majd 2022 februárjától a meginduló orosz támadások csökkentették a befektetési kedvet. A támadásokat megelőző év egyébként kimagasló volt a beáramló FDI értékét illetően, 2021-ben 7 320 millió USD értékben érkezett külföldi tőke Ukrajnába. A háború miatti gazdasági zsugorodást viszonylag gyorsan sikerült kezelni, hiszen egy évvel a 2022-es támadásokat követően már 4 718 millió USD értékben áramlott FDI Ukrajnába. Mindezek után joggal merülhet fel a kérdés, hogy háborús országban milyen feltételek mellett tud és akar külföldi nagyvállalat befektetést végrehajtani.
Az eddig elérhető adatok alapján megállapítható, hogy a beáramló FDI 2023 utolsó negyedévének kivételével folyamatos növekedést jelez. Az idei, 2024-es év első negyedévében már 1 838 millió USD értékben érkezett Ukrajnába külföldi tőke. A kép azonban csalóka lehet: a külföldi tőke ilyen magas értéke mögött a legtöbbször nem új befektetők állnak, hanem újrabefektetések. Az újrabefektetés az a gyakorlat, amikor a befektetésben szerzett osztalékot, kamatot vagy bármely más jövedelemelosztási formát további részvények vagy egységek vásárlására használják fel, ahelyett, hogy készpénzben kapnák meg a kifizetéseket. Tehát új gyártási egységek is létesülhettek, viszont lényegesen kevesebb, inkább a már meglévők bővítése történik meg. A 2023-as évben a teljes FDI állomány valamivel több, mint 75%-át ilyen típusú befektetések tették ki. A 2024-es év első negyedévére vonatkozó adatok szintén hasonló megoszlást jeleznek.
A jelenlegi ukrajnai FDI áramlás szempontjából fontos más szempontokat is figyelembe venni, amelyek elsősorban a befektetők részéről merülnek fel. Először is, nem mindegy, hogy milyen természetű az adott konfliktus. A folyamatos harcok, amelyek nagy kiterjedésűek, valamint az épített infrastruktúra teljes megsemmisülését okozzák – emellett pedig hatalmas számban követelnek emberi életet is – lényegesen másabb módon érintik a közvetlen befektetéseket is. A szíriai polgárháború esetében például a teljes beáramló FDI jóformán megszűnt, nem történt érthető módon befektetés külföldi társaságok részéről az országban. Georgia Oroszországgal vívott 5 napos háborúja során 2008-ban annyira megingott a befektetési környezet, hogy a kaukázusi országba áramló FDI háromszor kevesebb volt az adott évben, mint azelőtt. Látható tehát, hogy rövid időn belül kibontakozó, majd elcsituló harcok is képesek jelentősen visszafogni a külföldi befektetők kedvét a tőkekihelyezéstől. Ukrajna esetében az FDI áramlásnál a visszaesés egyértelműen megállapítható, valamint a már korábban is említett újrabefektetés növekedése az új befektetések helyett. A konfliktusok emellett hatással vannak arra is, hogy mely iparágakba növekszik a befektetések mennyisége. Jellemzően a magas állótőke-intenzitású iparágakban a beruházások száma csökken. Emellett zsugorodás figyelhető meg a belső piacokat célzó befektetések, elsősorban a szolgáltatási szektor és a tartós fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban is. A távközlési és a pénzügyi szektorokra azonban mindez nem jellemző, ezeknél az ágazatoknál esetenként növekedés is megfigyelhető a befektetések szempontjából.
A megyei alapú megoszlás tekintetében kirívóan nagy összegű FDI áramlott a Dnyipropetrovszki megyébe, valamint Kijev fővárosba. Utóbbi esetében a 2024. I. negyedévi adatok szerint 994,5 millió USD FDI érkezett néhány hónap alatt a városba. A Dnyipropetrovszk megyei érték azért is érdekes, mivel ez a terület lényegesen közelebb esik a harcok által sújtott országrészhez. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a megye gazdasági súlya jelentős: békeidőkben a teljes országos ipari termelés akár 16,9%-a is itt került megtermelésre, előállításra. A főként nehéziparral foglalkozó társaságok mellett megjelennek itt a bányászati, mezőgazdasági gépgyártási, valamint vegyipari ágazatok is számottevő súllyal.
Szó esett már arról, hogy a külföldi befektetők az utóbbi időben tőkekihelyezéseiket Ukrajna esetében inkább a békésebb, nyugati országrészbe menekítették. A térképre tekintve azonban ez nem minden esetben nyer igazolást. Az olyan területek például, mint Ivano-Frankivszk (-34,8 millió USD), Ternopil (6,8 millió USD), vagy Csernyivci (0,2 millió USD) a harcoktól távol vannak, viszont mégsem rendelkeznek elegendő tőkevonzó képességgel. Ennek hátterében elsősorban technológiai és infrastrukturális hiányosságok állhatnak, továbbá egy-egy régió, ha békés is, nem biztos, hogy a befektetés helyszínéül megfelelő (nem rendelkezik például a gyártáshoz, előállításhoz szükséges feltételekkel). Egy érdekes jelenség is nehezíti a befektetések vonzását: a befektetők esetenként összemossák a háborús térségeket a békésebb területekkel, így azokba az országrészekbe sem érkezik külföldi tőke, ahol ennek nincs akadálya. Ennek kiküszöböléséhez aktív tájékoztatási politikára, valamint a már meglévő külföldi befektetések „sikerre vitelének” lehet kedvező hatása. A kockázati tényező további nehézséget jelent: kérdéses, hogy Ukrajna tud- e olyan projektet ajánlani a befektetők számára, amelynek megtérülése elég magas ahhoz, hogy fedezze az országba történő befektetés kockázatát.
A jelenleg elérhető adatok alapján elsősorban az Európai Unió országai, valamint az Egyesült Államok helyezett ki tőkét Ukrajnában a legnagyobb mértékben. A 2024. I. negyedévi becslés alapján az EU tagállamaiból 1 555,2 millió USD értékben érkezett FDI az országba, tehát a teljes külföldi tőke összegének mintegy 85%-a.
Az adatok között kiemelkedik Hollandia és Ciprus. Mindkét ország esetében felmerül, hogy a befektetők valójában orosz vagy ukrán eredetűek. A befektetők speciális célú gazdálkodó egységeket (SPE) használnak ezekben az országokban, hogy kevesebb adót fizessenek, és különleges jogi státuszt szerezzenek. Ciprushoz hasonlóan Hollandia is a világ minden tájáról érkező tőke népszerű csatornája, és csak formálisan tartozik a legnagyobb globális FDI források közé. Például az ukrajnai telekommunikációs szektorban lévő FDI-állományának 1,8 milliárd dolláros része a holland bejegyzésű VimpelCom-tól származik, amely a Kyivstar, a legnagyobb ukrán mobiltelefon-szolgáltató tulajdonosa. A VimpelCom legnagyobb tulajdonosa (közvetítőkön keresztül) mégis az orosz Alfa-Group. A Hollandiából származó valódi FDI valójában nem olyan nagy, és többek között az Unilever cégcsoport képviseli.
Az ágazatokat tekintve továbbra is elsődleges FDI célszektor az ipar, ezen belül pedig a bányászat, az élelmiszeripar, a vegyipar, a műanyag- és fémtermék gyártás. A pénzügyi és biztosítási szolgáltatás szintén magas értékét vonz a külföldi tőkéből. A 2024. I. negyedévi FDI értékek közel 65%-a ezekbe a szektorokba áramlott. A francia Biocodex a vegy- és gyógyszeriparba, az amerikai Cargill és a kínai Cofco a mezőgazdasági szállítmányozásba fektetett be jelentős tőkét az utóbbi években Ukrajnában. A kínai mellett megjelenik a japán tőke is: a francia Nexans mellett a Fujikura is gyártólétesítményt hozott létre Lviv régióban. A felsorolt társaságok sikeresen tudták befektetéseiket működtetni, ezáltal megfelelő referenciát is jelenthetnek azok számára, akik most, vagy a háború után készülnek majd megvetni lábukat az ukrán gazdaságban.
Összességében az ukrán FDI áramlás a háború hatására sem állt le, viszont jelentősen veszített lendületéből. A ma elérhető adatok alapján főként az újrabefektetések dominálnak a külföldi tőkekihelyezések esetében, kevés az új befektető. Az ukrán munkaerő szakképzettsége és relatív olcsósága, valamint a pénzügyi intézmények stabilitása a háború ellenére is megmaradt, ami potenciált jelenthet a külföldi tőkevonzás tekintetében. Mindettől függetlenül a folyamatos harcok, az infrastrukturális és energetikai szektorok elleni orosz támadások nem könnyítik meg a további FDI áramlást.
Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.
