🌐 Még 2017-ben a The Economist publikálta később híressé vált cikkének címében, hogy már nem az olaj számít a világ legértékesebb erőforrásának, hanem az adat. Azóta szinte általánossá vált, az a kifejezés is, hogy az adat az új olaj. Ennek illusztrálása érdekében érdekes megemlíteni a Visceral Business összegzését, hogy míg 2008-ban olyan cégek számítottak a legnagyobbnak a világon, mint a PetroChina, ExxonMobil, General Electric, China Mobile, illetve az ICBC, addig egy évtizeddel később, 2018-ban már az Apple, Google, Microsoft, Amazon és a Facebook váltak a legnagyobb cégekké. Utóbbi nagyvállalatok mind a technológiára és az adat hasznosítására építenek. Ennek alapján belátható, hogy az adat-alapú cégek felé történő elmozdulás egyértelműen kirajzolódik és csak egyre inkább fokozódik. Annak ellenére, hogy az internethasználat az elmúlt években exponenciálisan emelkedett, a 2020-as év egy meglehetősen különleges évnek tekinthető. 2000 és 2020 között a világhálóra csatlakozó emberek száma 1266 százalékkal emelkedett, és mára már az internetforgalom több mint felét mobiltelefonokon keresztül bonyolítják le. Miközben a mobilon történő internetforgalom aránya 2019-ben elérte az 53,3 százalékos szintet (2009-ben ez alig 0,7 százalékon állt), 2020-ban a mobilforgalom aránya 50,3 százalékra mérséklődött. Az új típusú koronavírus-járvány hatására az emberek több időt töltöttek otthonaikban, és megnövekedett szabadidejüknek köszönhetően az online világ felé terelődtek. A Broadband Search adatai alapján 2020-ban összesen több mint 4,9 milliárd ember használta az internetet, amely több mint 63 százalékát jelenti a Föld 7,8 milliárd fős lakosságszámának. Földrajzi megoszlását tekintve az internetet használók közel 52 százaléka (2,6 milliárd ember) az ázsiai régióból csatlakozott a világhálóra, míg másodikként Európa áll majdnem 15 százalékos aránnyal.
📱 A We are social és a Hootsuite közös, 2021-es Digital riportja alapján 2021 júliusa és 2020 júliusa között több mint félmilliárd új, közösségi média felhasználóval bővültek a különböző felületek, amely 13 százalékos éves növekedési ütemnek felel meg. Jelenleg közel 4,5 milliárd közösségi média felhasználó van, amely a Föld népességének 57 százalékát teszi ki és átlagosan napi szinten közel 2,5 órát töltenek el, 99 százalékban mobiltelefonjukon keresztül. A riportból az is kiderül, hogy napi szinten az online felhasználók átlagosan közel hét órán át használják az internetet, amely több mint kétszerese a tévénézésnek, illetve hatszorosa a videójátékokra fordított időnél. A 16 és 64 év közötti internet-felhasználók leginkább a közösségi média felületeket látogatják (közel 96 százalékuk), míg üzenetküldő alkalmazásokat 95 százalékuk, és keresőprogramokat 84 százalékuk vesz igénybe egyetlen hónap leforgása alatt.
🔌 Miközben az internethasználat egyre növekszik, és hétköznapivá válik a társadalmak számára a mai napig vannak olyan országok, illetve csoportok, amelyek hátrányt szenvednek el. A WeForum adatai alapján egyedül Indiában közel 700 millió lakos (a népesség közel 50 százaléka) teljes mértékben offline éli életét. Kínában is hasonló a helyzet, ahol közel 600 millió embernek (lakosság 41 százaléka) nincsen lehetősége csatlakozni az online világhoz. Lakosságszám arányosan ugyanakkor olyan afrikai országokban a legsúlyosabb a helyzet, mint Dél-Szudánban, ahol az emberek 92 százalékának nincsen hozzáférési lehetősége az internethez, de a Közép-afrikai Köztársaságban (86 százalék), Nigériában (88 százalék) vagy a Kongói Demokratikus Köztársaságban (81 százalék) sem jobb a helyzet. Összehasonlításként az Amerikai Egyesült Államokban ez a szám alig 14 százalékon alakul, miközben Észak-Koreában politikai okok miatt, de a lakosság teljes egésze számára elérhetetlen a világháló. Az elmaradottságból adódóan ezek az országok jelentős növekedést tudtak felmutatni a 2020-as évben. A Kongói Demokratikus Köztársaságban az internetezők száma kilencmillió fővel növekedett 2019 és 2020 között, amely 122 százalékos növekedést jelent. Indiában ugyanezen időszak alatt 128 millió fős bővülés következett be, amely 23 százalékos éves növekedési ütemnek felel meg.
🇭🇺 Magyarországon az új típusú koronavírus-járvány hatására megnövekedett otthon töltött idő következtében átalakultak a fogyasztói szokások is, ezáltal az adatforgalom jelentősen megemelkedett a háztartásokban. Átlagosan a három legnagyobb mobil- és internetszolgáltató (a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor) is mind a vezetékes, mind pedig a vezeték nélküli adatforgalom 30-40 százalékos forgalomnövekedését mértek a hálózataikon az első lezárásokat (2020. márciustól) követő egy év leforgása alatt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mobilpiaci jelentése alapján a hazai mobilinternet forgalom 2020 utolsó negyedévében átlépte a 126 millió gigabyte-os értéket, amely több mint 35 százalékkal magasabb, mint 2019 azonos időszakában mért 93,4 millió gigabyte érték. Jelentős ugrás főleg 2020 első és második negyedéve között figyelhető meg, amikor is 106,8 millióról 121,5 millió gigabyte-ra ugrott a forgalom. A SIM-kártya alapú bontásból az is kiderül, hogy míg a lakossági ügyfelek mobiladat forgalma egy év leforgása alatt közel 43 százalékkal emelkedett, addig a nem lakossági ügyfeleknél átlagosan csak 12,4 százalékos volt a növekedés. Az NMHH adatai alapján a hazai mobilinternet-forgalom 95 százaléka már 4G-hálózaton bonyolódik le. A KSH adatai alapján a magyar háztartások 83 százalékában volt elérhető az internet 2018-ban. A legfrissebb DESI jelentés szerint a Szupergyors Internet Programnak és piaci beruházásoknak köszönhetően a nagysebességű szélessávú lefedettség nagyot tudott előre lépni hazánkban a koronavírus-járvány alatt. A DESI jelentés kitér arra is, hogy Magyarországon a legalább 100 Mbps sebességű vezetékes internet-hozzáférést igénybe vevők aránya kimagasló, 51 százalékos szinten áll, amely közel a duplája az Európai Unió 26 százalékos átlagának. Ráadásul hazánkban az 5G felkészültség is előre haladott állapotban van az uniós tagállamokhoz képest. A megfelelő infrastruktúra hozzáférés azért is elengedhetetlen, mivel a jelentés alapján a magyarok 86 százaléka aktívan használja a közösségi média felületeket, amely messze magasabb az uniós 65 százalékos átlagához képest.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/hogyan-lett-a-kelet-kozep-europai-regio-az-egyik-legnagyobb-autogyarto-es-erdemes-e-ezzel-komolyabban-foglalkoznunk/
💾 Az ábra forrása itt található.
#Internet #Internethozzaferes #Adat #Adatforgalom #Online #Digitalisvilag
