Categories
OecoGlobus

EU csúcs Kijevben – milyen támogatásokkal segítette eddig az Unió Ukrajnát?

Ukrajna közel 12 hónapja intenzív háborúban áll Oroszországgal, az elmúlt egy év alatt nyújtott támogatások összege pedig egyre emelkedik. Az ország gazdasági helyzetének és infrastruktúrájának helyreállítása még hosszú időt fog igénybe venni, az Európai Unió pedig soha nem látott összegeket bocsátott már eddig is keleti szomszédunk rendelkezésére. Az előcsatlakozási program során további forrásokat juttattak Ukrajnának, ennek folytatásáról, valamint a további uniós biztosítékokról egyeztet Kijevben az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke.

📅 2023. február 3-án Kijevben folytat egyeztetést az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. A tárgyalás során várhatóan a további pénzügyi és katonai együttműködés részleteit vitatják meg a felek, valamint Ukrajna jövőbeni csatlakozását az integrációhoz. Az eddigi információk szerint a pénteki csúcstalálkozón további 400 millió eurónyi támogatást fog bejelenteni a két uniós vezető Ukrajna számára, amelyből 100 millió euró humanitárius segély és 300 millió euró a további kétoldalú együttműködéseket hivatott elősegíteni. A találkozó kapcsán összefoglaltuk, hogy az eddigi évek során milyen támogatásokat kapott Ukrajna az előcsatlakozási alapokból, korábbi írásunkban pedig megtalálható, hogy a háború 2014-es kirobbanása, valamint a 2022-es események hatására milyen plusz támogatásokat folyósított Brüsszel, valamint a különböző tagállamok és nemzetközi szervezetek az ország részére.

🇪🇺 Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően az egyes tagállamok számára különböző támogatási formák vehetőek igénybe, amely révén a felzárkózás, a pénzügyi stabilitás és a különböző szakpolitikai háttér kialakítható. Ukrajna esetében ez úgyszintén megvalósul, mindaddig, amíg az ország teljes jogú tagja nem lesz az EU-nak és a szükséges reformok végbe nem mennek.

🇪🇺 2007 óta mind a tagjelölt országok, mind a potenciális tagjelöltek egyetlen eszköz – az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz vagy IPA – révén részesülnek uniós finanszírozásban és támogatásban.  Az IPA a következő öt összetevőből áll:

  • Átmeneti segítségnyújtás és intézményépítés,
  • Határokon átnyúló együttműködés,
  • Regionális Fejlesztés,
  • Humánerőforrás-fejlesztés,
  • Vidékfejlesztés.

⚯ 2007 márciusában kezdődtek tárgyalások Ukrajna és az EU között a partnerségi és együttműködési megállapodás helyére lépő „új megerősített megállapodásról”, amelyet 2011 decemberében parafáltak is a felek. Az időközben kialakult ukrán belpolitikai események miatt 2013. november 24-én Ukrajna úgy határozott, hogy felfüggeszti a társulási megállapodás aláírásának előkészítését. Az euromajdani események hatására azonban 2014-ben mégis aláírták előbb a társulási egyezmény politikai rendelkezéseire vonatkozó dokumentumot, majd a fennmaradó rendelkezéseket is. A cselekvési terv során a megvalósításhoz szükséges pénzügyi támogatást az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI), majd 2014-től az ezt felváltó Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) biztosította az országnak. Az Ukrajnának nyújtott kétoldalú ENPI-támogatás programozási eszközei a 2007–2013-as országstratégiai dokumentum, illetve két nemzeti indikatív program (2017–2010 és 2011–2015) voltak. A vissza nem térítendő támogatásokon kívül az Unió makroszintű pénzügyi támogatásban is részesítette Ukrajnát: olyan kölcsönökről van szó, amelyeket több részletben, a makrogazdasági helyzettel és az ágazati reformokkal kapcsolatos egyes feltételek teljesülésekor folyósítanak.

1. ábra: Az Ukrajnának nyújtott kétoldalú uniós támogatások 2007-2015 között, eszközönkénti megoszlásban, millió euróban kifejezve (Táblázat forrása: Európai Számvevőszék)

💶 2014. március 5-én a Bizottság indikatív jelleggel 11,2 milliárd eurós csomagot jelentett be a 2014–2020-as időszakra, hogy ezzel támogassa az ukrán gazdasági és pénzügyi helyzet stabilizálását, segítse az átalakítási folyamatot, ösztönözze a politikai és gazdasági reformokat és támogassa az inkluzív fejlesztést. Tekintettel a helyzet sürgősségére, a Bizottság a politikai bejelentés idejére (2014. március 5.) úgy készítette el a csomagot, hogy korábban nem elemezte átfogóan a támogatás kiszámításának módját, sem a más adományozókkal történő együttműködés módjait, és az Uniót fenyegető pénzügyi kockázatokat sem vették kellően figyelembe, illetve nem dokumentálták azokat. Elemzésre és dokumentációra csak később került sor, a jogi aktusokra irányuló bizottsági javaslatok kíséretében.

2. ábra: Az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás – a 2014. március 5-én bejelentett, 2014-2020-ra szóló indikatív csomag (Táblázat forrása: Európai Számvevőszék)

💶 Önmagában a 2014. márciusi pénzügyi csomag főként (71,5%-ban) az EBB és az EBRD által Ukrajnának nyújtott potenciális kölcsönökből állt. A csomag a 2007–2013 közötti évenkénti 140 millió euróról 2020-ig évenkénti 220 millió euróra emelte a vissza nem térítendő támogatások értékét. A („többet többért” elven alapuló) ernyőprogram alá tartozó támogatásoknak azonban nincsenek garanciái, mivel ezek a demokrácia elmélyítésében és az emberi jogok tiszteletben tartásában elért előrehaladástól függenek. Másrészt az MFA keretében történt folyósítások (3,41 milliárd euróból 2,21 milliárd euró) már túllépik a 2014 márciusában bejelentett csomagban szereplő indikatív összeget.

🇺🇦 2017 júliusában az EU bejelentette, hogy társulási megállapodást köt Ukrajnával, amely a megerősítési folyamat utolsó lépése volt. Ezt követően a reformok előrehaladását és a további változtatások előirányzását Tanácsi Ülések keretében tárgyalták a felek.

💶 A 2022-es háborús események hatására újabb intézkedéseet fogadott el az Európai Unió. E szerint 2023-ban 18 milliárd euró összegben pénzügyi segítséget nyújtanak Ukrajnának, amely hitelekre 10 éves türelmi idő fog vonatkozni. A kamatköltségeket a tagállamok külső címzett bevételekből fogják fedezni. A hitelfevételhez szükséges garanciákat az uniós költségvetés vagy a tagállamok biztosítják. A cél a rövid távú pénzügyi segítségnyújtás, Ukrajna azonnali szükségleteinek finanszírozása, a kritikus infrastruktúra helyreállítása és a háború utáni fenntartható újjáépítés kezdeti támogatása annak érdekében, hogy Ukrajna támogatást kapjon az európai integráció felé vezető úton. A jogalkotási csomag egy részét a Tanács és az Ecofin Tanács 2022. december 6-i ülésén fogadta el.

⚔️ A háború miatti védekezéshez az Európai Unió további támogatások folyosítását biztosította Ukrajnának. A Tanács két támogatási intézkedést fogadott el, amelyeket az Európai Békekeretből fog finanszírozni. Azt követően, hogy 2022-ben három – összesen 1,5 milliárd euróösszegű – támogatási részlet került elfogadásra, ez a negyedik részlet további 500 millió euróval egészíti ki a Békekeret útján Ukrajna számára már mozgósított forrásokat, amelyek teljes összege így már eléri a 2 milliárd eurót.

🇭🇺  Magyarország a háború előtt is számos módon járult hozzá Ukrajna támogatásához, a 2014-től kialakuló orosz-ukrán szembenállás óta pedig folyamatosak a pénzügyi és eszközi adományok keleti szomszédunk részére. A humanitárius segítségnyújtás mellett a megsérült ukrán energetikai létesítmények miatti áramszünetek áthidalásához generátorokat, világítótesteket juttatott a magyar kormány az országba. Ezen kívül kétoldalú megállapodások révén a továbbiakban is kész segíteni Ukrajnát a háború utáni újjáépítésben és a gazdasági felzárkózásban is.

👍Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.

💾 Az eredeti cikk itt, itt, itt, itt és itt

📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti: A második Marshall-terv – Európa újjáépíti Ukrajnát (?) – Oeconomus

#EurópaiUnió #Ukrajna #támogatás #gazdaság #háború #EUcsatlakozás #európa

Elemző | Megjelent írások

Szigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző. Mestertanulmányait a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán folytatta. Kutatásokat folytat az orosz-ukrán konfliktus, a külkereskedelmet érintő és gazdaságtörténeti témakörökben is. Jelenleg az ELTE BTK PhD hallgatója, kutatási területe a Magyarországra áramló külföldi tőke szerepe az ország iparosodásában a XIX-XX. század során.

Iratkozzon fel hírlevelünkre