🧆 Minden év október 16-a az Élelmezés Világnapja. A Blue Horizont és a Boston Consulting Group közös tanulmánya rámutatott arra, hogy a hús- és tejtermék-helyettesítő alternatív megoldások (a növényi-alapú, illetve laborban előállított proteinforrások) részesedése várhatóan 2035-ig eléri a 11 százalékos arányt a proteinfogyasztáson belül. A részesedés akár elérheti a dupláját, 22 százalékot is, amennyiben a törvényhozók egy erőteljesebb szabályozást tudnak bevezetni világszerte. A biotechnológia jelenleg ott tart, hogy élő állat levágása nélkül lehet előállítani hús ízű és proteintartalmú ételeket. A növényi-alapú proteinfogyasztás felé történő ilyen mértékű elmozdulással Japán egy teljes évnyi széndioxid-kibocsátását (egymilliárd tonna) lehetne elkerülni, illetve annyi vizet lehetne megtakarítani (39 milliárd köbméter), amellyel London városát közel 40 évig lehet ellátni. A tanulmány szerint 2020-ban a világon 574 millió tonna húst, halat, tejterméket, illetve tojást fogyasztottak az emberek, amely egy személyre vetítve 75 kilogrammot jelent. Az alternatív proteinforrások iránti igény Blue Horizont és a Boston Consulting Group tanulmánya alapján várhatóan hétszeresére növekszik a következő másfél évtizeden belül, ezzel megközelítve az évi 100 millió tonna mennyiséget.
🐓 A folyamatosan bővülő emberiség élelmezésének egyre meghatározóbb hatása van a Föld ökoszisztémájára. Az amerikai Humankind hírportál számolt be a Nemzeti Tudományos Akadémia „Proceedings of the National Academy of Sciences” lapban publikált megrázó tanulmányáról, amely alapján ugyan a bolygónkon már közel nyolcmilliárd ember él, miközben csak az állati és növényi élővilág 0,01 százalékát teszi ki. Ugyanakkor az emberi civilizáció felemelkedése óta a vadon élő emlősállatok 83 százaléka, a növényi fajok fele, illetve a halak 15 százaléka tűnt el. A Földön lévő madarak 70 százaléka számít baromfinak, míg valamennyi emlős 60 százaléka háziállat, 36 százaléka ember és alig négy százaléka él a vadonban. Éves szinten több mint 50 milliárd csirkét, 1,5 milliárd sertést, illetve 300 millió marhát vágnak le világszerte annak érdekében, hogy élelmiszert készítsenek belőlük. A World Economic Forum adatai alapján az elmúlt 50 évben a disznóhús iránti kereslet a triplájára, míg a csirkehús iránti kereslet több mint ötszörösére növekedett, miközben ugyanezen időszak alatt a Föld népessége csak a duplájára növekedett. Az 1960-as évek elején a világ húsiparának alig 12 százalékát tették ki a szárnyasok, addig jelenleg a baromfi termékek részesedése eléri az egyharmadot. Egyre több ember fogyaszt növekvő mennyiségben húst, amely folyamatosan növekvő terhet ró bolygónk eltartóképességére. A mezőgazdaság globálisan az üvegházhatású gázkibocsátás 10-12 százalékát teszi ki, amelynek közel háromnegyede a hús és tejtermékek előállítása érdekében merül fel. A Faunalytics adatai alapján a legtöbb csirkét Kínában vágják le, éves szinten több mint tízmilliárd darabot, amelyet az Amerikai Egyesült Államok követ kilencmilliárdos éves szinttel. A sertések feldolgozását tekintve Kína kimagasló számokat produkál, éves szinten több mint 680 millió jószágot vágnak le, míg a soron következő Amerikai Egyesült Államokban 125 millió darabot. Egyedül a szarvasmarha feldolgozás tekintetében nem kimagasló Kína előnye, bár Braziliával lényegében fej-fej mellett közel évi 40 millió tehenet vágnak le.
🥩 Számítások szerint az évszázad közepére a Földünk népessége megközelíti a tízmilliárd fős létszámot, amelynek állati proteinnel történő táplálása fenntarthatatlanná válik. A jövő ételének számító, hús-helyettesítő megoldások elérték azt a népszerűségi szintet a világban, hogy a Nestlé, mint a világ egyik legjelentősebb élelmiszeripari cége is lehetőséget lát benne. A cég 150 éves múlttal rendelkezik, számtalan élelmiszer márka tartozik hozzá, ugyanakkor most nyitottságot mutat a növényi-alapú, illetve laborban készített húsok iránt. A Nestlé az izraeli székhelyű Future Meat Technologies (FMT) által előállított húsok felé nyit. A legelső, laboratóriumi körülmények között előállított húspogácsából készített hamburgert 2013-ban, a Mosa Meat biotechnológiai cég készítette, amelynek költsége 325.000 dollár volt. Az FMT-nek sikerült az előállítási költségeket az elmúlt években jelentős mértékben csökkenteni, így egy tíz dekagrammos csirkehús adag előállítási költségét 7,5 dollárig tudták mérsékelték. Az FMT 2021 júniusában nyitotta meg izraeli termelőegységét, ahol napi szinten 500 kilogramm hús előállítására lesz képes, amellyel napi ötezer hamburger készíthető. A cég beszámolója szerint az eljárás hatalmas környezetvédelmi előnye egy hagyományos vágóhídon készült húshoz képest, hogy 80 százalékkal alacsonyabb az üvegházhatású-gáz kibocsátás, 99 százalékkal kevesebb földterület használat, illetve 96 százalékkal alacsonyabb vízhasználattal jár. A fenntarthatósági előnyök ellenére ugyanakkor jelenleg még nincs mindenki elragadtatva a hús-szerű ételek iránt. 2019-es, Amerikai Egyesült Államokban készített felmérés alapján tízből négy ember szerint félelmetesek a mesterségesen előállított ételek, emiatt nem tervezik azok kipróbálását. Ugyanakkor a fiatalabb generáció rendkívül nyitottnak mutatkozik, a 18 és 34 év közöttiek ötöde szerint a laborban előállított ételeké a jövő, amely segíthet a fenntarthatóságban is. Miközben az 55 év felettiek 46 százaléka, addig a fiatalok negyede zárkózik el ezektől a termékektől.
🇭🇺 Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, A háztartások életszínvonala 2019-es kiadványa alapján 2019-ben az egy főre jutó húsfogyasztás éves szinten közel 69 kilogramm volt, amely majdnem nyolc százalékkal magasabb a 2018-as értékhez viszonyítva. A legjelentősebb húsfajtának hazánkban a csirke számít, amely egyharmadát adja az éves húsfogyasztásunknak, miközben sertéshúsból évente egy magyar kicsit több mint 19 kilogrammot fogyaszt el. Mindemellett éves szinten a magyarok átlagosan több mint 56 liter tejet isznak, és 161 darab tojást fogyasztanak el. 2019-ben az átlagos magyar háztartások évi 296,7 ezer forintot költöttek élelmiszerre (italok nélkül), amin belül a legjelentősebb arányban, több mint 30 százalékban (90,5 ezer forint) a különféle hús és húskészítmények szerepeltek, miközben a tej és tejtermékekre szánt összeg 17 százalékos (50,3 ezer forint) arányt képviselt. A FoodPanda (korábbi néven a NetPincér) az ételrendelési platform statisztikája alapján azt állítja, hogy a magyar házhoz-rendelési piacon is egyre népszerűbbek a vegetáriánus, illetve vegán ételek. A felületen rendszeresen rendelő ügyfeleik közül már havi átlagban 2,5-3,5 százalék választott húsmentes ételt. A FoodPanda elemzéséből kiderül, hogy elsősorban a fővárosban elő lakosok körében a legmagasabb az ilyen étrendet preferálók aránya (8,4 százalék). A cég arról is beszámolt, hogy 2020 szeptembere és 2021 májusa között a húsmentes ételopciókat kínáló partner éttermek száma közel 60 százalékkal növekedett, amely havi szinten 40-50 ilyen típusú étterem kínálati bővülést jelent a magyar felhasználók számára.
👍 Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
📲 Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/tovabb-zajlik-az-elektromobilitas-ternyerese-a-vilagon-amelynek-koszonhetoen-a-kozlekedes-egyre-fenntarthatobba-valik/
💾 Az ábra forrása itt található.
#Fenntarthatosag #Hus #Elelmiszer #Novenyieredetu #Laboratorium
