⚡Az Egyesült Államok és Kína viszonya már az elmúlt évek során sem volt feszültségektől mentes, pillanatnyilag pedig minden jel a kereskedelmi kapcsolatok további korlátozódására utal. A Biden-adminisztráció szerint Kína gazdaságpolitikája, valamint az 5G-hálózatok komolyan veszélyeztetik a nyugati szövetségi rendszer – ideértve főként az EU-t, valamint persze az USA-t– érdekeit. Mai bejegyzésünkben a két globális nagyhatalom technológiai háborújának újabb fejezetét járjuk körbe, különös tekintettel a Huawei ebben betöltött szerepére.
Elsőként érdemes lehet áttekintenünk a Huawei közel négy évtizedes történetét, amely során a kínai vállalat globális tech-nagyhatalommá vált. A sencseni székhelyű Huawei-t 1987-ben alapította Zsen Cseng-fej kínai mérnök. A mindenekelőtt távközlési rendszerek kiépítésében érdekelt vállalat napjainkban a világ legnagyobb 5G szolgáltatója, 170 országban van jelen és 190 000 alkalmazottat foglalkoztat. Magyarországon a Huawei Hungary látja el a cég képviseletét, amely 2005 óta 2000 munkahelyet teremtett az országban. Termékeinek népszerűségét bizonyítja az a tény is, hogy napjainkig a hazai lakosság közel 80%-a használt már valamiféle, a Huawei által gyártott eszközt, amelyek népszerűségéhez kedvező árszabásuk is hozzájárul. 2020-ban a Huawei világszintű bevételeinek összege elérte a 891,3 milliárd jüant (megközelítőleg 131 milliárd dollár), ami számottevő, 12%-os emelkedést jelent a 2019-ben mért értékhez képest. A 2021-ben ez némiképpen mérséklődött, 636,8 milliárd jüant tett ki. A 2015-től 2021-ig terjedő időszak vonatkozó adatait a következő ábra szemlélteti.
https://public.flourish.studio/visualisation/12717884/
A cég körüli vitás kérdésék legnagyobb része a Huawei és a Kínai Kommunista Párt (KKP) sajátos viszonyából fakad. Fennállásától számítva (1987) a Huawei 75 milliárd dollárnyi állami támogatásban részesült, amelyet főként a külföldi piaci dominancia kiterjesztésére használt fel. Mint ismert, a kínai kormány rendkívül szigorú törvényeket alkot, ezáltal igyekszik kontrollt gyakorolni a dominánsabb magánvállalkozások fölött. A közelmúltban az állam tulajdonában lévő vállalatok magánvállalkozásokba történő befektetései is jól láthatóan megnövekedtek. A felsorolt lépések arra engednek következtetni, hogy a Kommunista Párt komoly nyomást gyakorol az egyes vállalkozásokra, igyekszik tulajdonrészt szerezni belőlük. Fontos megjegyeznünk, hogy a Huawei esetében erre a gyakorlatra nincsen egyértelmű bizonyíték. Ám látnunk kell azt is, hogy a kínai tech-óriások vezetői közül többen is tagjai a KKP-nek, így például Zsen Cseng-fej is. De mégis mire képes a Huawei, ami kulcsfontosságú piaci szereplővé teszi a Kommunista Párt szemében? A válasz az 5G-technológiában keresendő.
Az 5G (fifth-generation) elnevezés tulajdonképpen a mobilhálózatok egy újfajta szabályozási módozatát takarja, amely az okos eszközök szorosabb összekapcsolását teszi lehetővé, biztosítva ezáltal például a gyorsabb letöltési sebességet. Ahogyan Adam Segal –a Council on Foreign Relations munkatársa– kiemeli, az 5G esetében „nehezebb elválasztani a magot a perifériától”. Segal ezen kijelentésével arra utal, hogy a minden korábbinál jobban összefonódott hálózati rendszerek áttekintése nehézkes, ezáltal pedig a kockázati tényezők kiszűrése is körülményesebb lehet. Az innovációt illető legsúlyosabb vád szerint, a rendszer tartalmazhat olyan „kiskapukat”, amelyek lehetőséget biztosítanak Kína számára hatalmas mennyiségű személyes adat begyűjtésére. Továbbá egy 2022-es FBI-vizsgálat rámutatott, hogy a Huawei készülékei képesek zavart kelteni az USA katonai kommunikációjában. A Huawei-t ezen felül több ízben is megvádolták kiber-bűncselekmények (kémkedés, szellemi tulajdon eltulajdonítása) végrehajtásával. 2003-ban az amerikai Cisco Systems feljelentette a Huawei-t, ugyanis forráskódjuk megjelent a kínai termékekben. 2017-ben egy amerikai esküdtszék bűnösnek találta a céget, amiért technológiákat lopott a T-Mobile-tól. Az ismertetett esetek alapján, szakértők egy csoportja úgy véli, hogy a vállalat tulajdonképpen a Kommunista Párt „meghosszabbított keze”, amely kiterjedt hálózatai révén valódi nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A Huawei ugyanakkor következetesen tagad valamennyi ellene felhozott vádat. Ennek ellenére az amerikaiak bizalma érzékelhetően megkopott, mindez pedig konkrét törvényi előírások, például exportkorlátozások formájában is megmutatkozik.
A külföldi cégek és vállalkozások már jó ideje kénytelenek elszenvedni bizonyos kereskedelmi korlátozásokat az Egyesült Államok részéről. Az amerikai kormányzat már a 2019-es évben –tehát Donald Trump elnöki regnálásának idején– hozzáadta a Huawei-t a Kereskedelmi Minisztérium úgy nevezett „Entity List”-jéhez, amely a nemzetbiztonsági szempontok szerint aggályosnak minősített külföldi cégeket tömöríti. A listán szereplő vállalatokra speciális szabályozások érvényesek: a feléjük irányuló exportértékesítés előtt az amerikai cégek minden esetben kötelesek engedélyt kérni a kormányzattól. A szigorú előírások azt a célt szolgálják, hogy a tengerentúli csúcstechnológiák ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe, például a kínai hadsereg birtokába. Ugyanakkor ez idáig, a minimális kockázatot jelentő eszközök rendszerint megkapták az exportáláshoz szükséges engedélyeket. Így például az Intel és a Qualcomm elláthatta 4G-s chipekkel a Huaweit is. Azonban a BBC News és a The Wall Street Journal értesülései szerint a jövőben mindez bizonyosan megváltozik majd, a kormányzat ugyanis az engedélyek teljes beszüntetését tervezi. A konkrét lépésekről egyelőre nem állnak rendelkezésre információk, annyi viszont valószínűsíthető, hogy az új előírások azokat a külföldi vállalkozásokat is érintik majd, amelyek közvetítőként szállítják az árukat kínai partnereiknek. Az így kialakuló korlátozó jogi környezet nem csupán a Huawei nemzetközi piaci potenciálját vetheti vissza, de további árnyékokat vethet az amerikai-kínai kapcsolatokra is. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma nem közölt információkat a tárgyalások pillanatnyi állásáról. A Huawei ugyanakkor kitart azon állítása mellett, mely’ szerint termékei semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentenek. Ezen felül a kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning úgy véli, az USA megsérti a szabadpiaci működés alapvető elveit, ezáltal pedig tisztességtelen elbánásban részesít több kelet-ázsiai vállalatot, hiszen ezek versenyképessége nagyban épít az Amerikából érkező chipekre, félvezetőkre.
Az eddigiek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az USA igyekszik gátat szabni Kína technológiai értelemben vett növekedésének, mindenekelőtt a telekommunikációs eszközök üzemeltetéséhez elengedhetetlen félvezetők forgalmának korlátozásán keresztül. A jövőben könnyedén előfordulhat, hogy a nyugati szövetségi rendszer és a Kína érdekszférájába tartozó államok közé „digitális vasfüggöny” emelkedik, amely gátat szab a technológiák szabad áramlásának. Mindez persze egyidejűleg azt is jelentheti, hogy az egyik fél irányába sem elkötelezett, semleges államok kényszerű választás elé néznek: vagy az Egyesült Államoktól, vagy Kínától vásárolnak technikai eszközöket a jövőben. A világ blokkosodási folyamata a jövőben tehát könnyedén kiterjedhet a telekommunikációs dimenziókra is.
Ha tetszett a poszt, kérjük, támogasson minket azzal, hogy kedveli vagy követi az Oeconomus oldalt. Naponta jövünk új tartalommal.
Ez a korábbi írásunk is érdekelheti:
https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/%F0%9F%8C%8E-mit-hoz-a-nyul-a-kinai-gazdasag-szamara-oecoglobus/
Fetter Bálint az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső junior elemzője; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesterszakos hallgatója. Érdeklődése középpontjában az afrikai és európai fejlődő országok gazdasági átalakulása, a migráció, illetve a demográfiai problémák állnak.
